Klímahisztéria

A vízfelszín hőmérsékletének heti változása A vízfelszín hőmérsékleti térképek általában a napi abszolút hőmérsékleteket illetve anomáliákat szokták mutatni.  A http://www.tropicaltidbits.com/analysis/ocean/ oldalon találtam egy érdekes térképet, ami az eltelt hét alatti változást mutatja be: Ez szemléletesebben mutatja be a változást, és jól nyomon követhető, hogy melyik zónákban hűl/melegszik az óceánok felszíne. Látható pl. az  Indonézia és Dél-Amerika közötti egyenlítői vonalon, az El-Nino/La-Nina helyén, hogy erőteljes lehűlés van folyamatban, nagy léptekkel haladunk a La-Nina felé. Ha a tegnapi posztban közölt térképpel (az elmúlt 20 nap hőmérsékleti anomália-térképe) összevetjük  a mai térképet, érdekes összefüggéseket tudunk megállapítani:   Megfigyelhetjük pl., hogy az Antarktisz, Dél-Amerika alatti részén  melegebb volt a levegő hőmérséklete júniusban mint az átlag, ugyanakkor a vízfelszín hőmérsékleti változását bemutató térképen, ebben a zónába

   A troposzféra melegedése  A CO2 elmélet szerint a troposzférában ki kellene alakuljon egy forró zóna (hot spot), azonban az adatok egyre inkább az igazolják, hogy ez a hot spot hiányzik. Az IPCC 4. jelentésében jelent meg a következő ábra:   Atmospheric temperature change from 1890 to 1990 from (a) solar forcing, (b) volcanoes, (c) greenhouse gases, (d) ozone, (e) sulfate aerosols and (f) sum of all forcing ( IPCC AR4 ).  A (c) ábrán látható a CO2 hatása a troposzférára, míg az (f)-en az összes tényező együttes hatása. Tehát ez az elmélet, ezt építik bele a számítógépes klíma-modellekbe és ezt az eredményt kellene kapjuk a mérések által a valóságban, mintegy igazolásul, hogy az elmélet rendben van.  A troposzféra hőmérsékletét 2 független módszerrel is mérik, az egyik a meteorológiai ballonokra szerelt  rádiószondák (radiosondes - http://www.ua.nws.noaa.gov/factsheet.htm ) és a már ismertetett műholdas mérések (RSS, UAH).   És akkor hasonlítsuk össze a mod

Egy új sorozatot kezdek ma, "Fagyos vészmadár" címmel, amiben röviden szeretnék beszámolni olyan hírekről szerte a világból, amelyekben a szokatlan hidegről lesz szó. Ezzel szeretném ellensúlyozni a médiából ránk-dőlő rekord melegekről szóló híreket, amelyeket gondosan szűrve  engednek elénk, elhallgatva a pont olyan mértékű, de ellenkező előjelű  eseményeket. Szóval egyfajta vészmadár leszek, de nem azért, hogy meggyőzzem olvasóimat, hogy  jégkorszak közeleg, hanem azzal a szándékkal, hogy belássuk, hogy a valóság sokkal árnyaltabb, mint ahogy elénk vetítik. Következzen, akkor a mai hírcsokor: Argentína - A szubtrópusi klímával rendelkező Misionesben, 48 év óta először havazott. A térségben sokan szenvedtek hipotermiát, halálos áldozatokkal is jár a szokatlan hideg: http://redchaco.info/?p=12867 Brazília - Sorra dőlnek meg a hidegrekordok az országban: http://iceagenow.info/record-cold-brazil-city-third-time-week/ USA/California - Szokatlan hideg és havazás a kali

  Az Észak-Atlanti Óceán hőtartalma Az Észak-Atlanti Óceán hőtartalma jelentős hatással van Európa időjárására, ezért vizsgáljuk meg, hogyan változott ez az elmúlt években. Erről a zónáról van szó: A következő grafikonon látható ennek az óceáni résznek a hőtartalom anomáliája, 0-700 m mélység között:    Az elmúlt évek  hőtartalom csökkenése még beszédesebb az alábbi ábrán: Megfigyelhető, hogy a felszíni magasabb hőmérsékletű zóna szép lassan összezsugorodik és teljesen eltűnik, illetve, ahogy növekszik és egyre magasabbra kerül az alacsonyabb hőmérsékletű víztömeg. Ezek az adatok tökéletesen beleillenek és igazolják a lefele forduló AMO jelenséget. Ha ez a trend folytatódik, akkor hamarosan hűvösebb klímára számíthatunk Európa-szerte. A grafikonok, ábrák forrása: http://climate4you.com/Text/Climate4you_May_2016.pdf

  GISTEMP vs. RSS A woodfortrees.org honlap segítségével készítettem egy pár összehasonlító grafikont a 2 globális hőmérsékleti adatbázisról: a NASA Gistemp és a műholdas RSS értékeiről. Az első grafikonon a 2 értéksor látszik 1979 és 2016 között, 12 hónapos átlagolással (simítással): Mivel a 2 adatsor más más bázissal számol, célszerű a 2 bázis közötti különbséggel elcsúsztatni az alsó értéksort, hogy összehasonlítható értékeket kapjunk: Így már jobban összehasonlítható a 2 adatsor, és látszik, hogy a 2000-es évek elejéig többé-kevésbé megegyeznek, a szétválás, vagyis a gistemp felfele tolódása kb. 2003-tól kezdődik.  Ez a szétválás jobban látszik, ha lineáris trendeket rajzolunk az értéksorokra:  Mit láthatunk a fenti grafikonon? 1979 és 2003 között a a globális hőmérsékleti anomáliák megegyeztek a NASA (földi állomásokból számolt) adatsora és a műholdas mérések adatsora között, ám 2003-tól a műholdak leállást mérnek, a NASA  pedig folytatja töretl

  A párizsi árvíz és a globális felmelegedés A 2016-os párizsi áradásokat egyöntetűen a globális felmelegedés és a magas CO2 szint nyakába varrják. Az alábbi képek az 1910-es árvízzel való összehasonlítást mutatják be. OK, most tudjuk, hogy mi, de akkor, vajon mi okozhatta ezt a nagy árvizet?    további képek: http://www.mymodernmet.com/profiles/blogs/julien-knez-paris-flooding-then-now 

Az északi jégállapot Az utóbbi napokban az északi jég állapotában is némi javulás következett be, 2016 már nincs az utolsó helyen egyik  jégparamétert illetően sem: 1. jégkiterjedés:   A DMI grafikonján átléptük a 2012-es értékeket és közelítünk az utóbbi évek értékei felé:     2. jégterület   Ugyanez történik a jégterülettel is, a NORSEX grafikonján  látható, hogy 2012 kisebb értékekkel szerepel és egyre közelebb vagyunk az utóbbi évek értékeihez.     3. jégvastagság   A jégvastagság tekintetében, 2016 nem volt az utolsó helyen, az egész év folyamán, de az utóbbi napokban érzékelhetően a leggyengébb 5 év értékei fölé emelkedett, a PIOMAS grafikonján:   4. jégtérfogat   Május vége óta a jégtérfogat sem szerepel az utolsó helyen, a DMI jégtérfogat grafikonja alapján: Június közepére a hőmérséklet anomáliák visszaesésével és a jégnek kedvező, felhős időjárás kialakulásával az északi jég állapota javulást mutat. Ugyanakkor ez az eg

Grönland Mindenütt téma az idei rekord olvadás és a vészmadarak azzal riogatnak, hogy elolvad az északi jégtakaró, illetve ami még súlyosabb (ez emeli a vízszintet) elolvad a grönlandi szárazföldi jégtakaró. Nézzük , akkor a grönlandi olvadás állapotát, a DMI jóvoltából: Map of the accumulated surface mass balance (in mm water equivalent) from September 1st to now. - A felszíni jégtömegmérleg (a neki megfelelő víz magasság - mm-ben) Szeptember 1-e óta.   A fenti grafikonon az látható, hogy tavaly szeptembertől egészen mostanig (június 13) mennyi jég olvadt el - pirossal, illetve mennyi jég rakódott le - kékkel, víz-mm-ben kifejezve. Ez a mérleg a mai napig (az olvadás java most jön) pozitív, riadalomra ez alapján nincs ok.  A következő térképen az utóbbi 2 nap olvadása (1 mm-nél nagyobb jégcsökkenés) , a grafikonon pedig a január 1.-től történő olvadás látható. Ez, a naponkénti felületi olvadás százalékban kifejezve, tehát naponta a felület hány százalékán történt olvadá

A troposzféra hőmérséklete a sarkok fölött Az 1979 óta működő műholdas troposzféra hőmérséklet-mérés eredményeit láthatjuk az északi- illetve a déli sarki zónák fölött: -   Érdekességek:  - nem látható veszélyesen megugró melegedés egyik zónában sem, sőt a déli sarkon gyakorlatilag semmilyen melegedés nem érzékelhető. - a két hatalmas El-Nino (97-98, 15-16) hatása nem volt egyforma, a 97-98-as inkább a déli zónában okozott hatalmas kilengést, míg a mostani az északin, délen jóformán semmilyen hatása nem volt. - ne feledjük, hogy olyan adatsort látunk, amely a hőmérsékletet egyenletesen, az egész zónát lefedve méri és nem olyant, amely egy pár mérőállomás extrapolált adataiból épül fel, tehát ez a valós hőmérsékleti adatsor, a sarki zónákat illetően.

A BEST adatbázis - 2 kisváros adatsora A Berkeley egyetem is a globális hőmérsékletet számoló, független intézmények közé tartozik,ők hozták a létre a BEST adatbázist (http://berkeleyearth.org/).  Adatforrásuk a különböző nemzeti meteorológiai intézmények állomásainak adatai. Mivel elég "transzparensek", letölthetőek állomásonként a havi nyers adatok, az általuk számolt "adjusted" adatokkal együtt. Vizsgálgatva az adatokat arra a következtetésre jutottam, hogy a fővárosok és nagyobb városok adatait nem kozmetikázzák annyira, ellenben a kisebb városok adatainál már jelentős  múlthűtés, illetve jelenmelegítés jelentkezik. Következzen két kisváros, Baja, és a székelyföldi Csíkszereda adatsora. Grafikonon ábrázoltam a nyers (piros) és a BEST-ben kiszámolt (kék), évi átlaghőmérsékleteket illetve a lineáris trendeket. A grafikonok kattintásra eredeti méretükben láthatóak: A csíkszeredai adatoknál a következőt lehet leolvasni a grafikonról:   - a lineáris tr

Zuhanó globális hőmérséklet        Az El-Nino elmúltával a globális hőmérséklet zuhanórepülésbe kezdett. Figyelemreméltó, hogy a déli féltekén már a sokévi (1979-2000) átlagot sem éri el a hőmérséklet! Hasonlítsuk össze az El-Nino hatás csúcsán levő térképpel, február végéről: Az El-Nino folyamán a meleg óceán átadta a hőt az atmoszférának. Ezt láthatjuk a februári térképen. Júniusra ez a hő szép lassan elillant az űrbe. A CO2 elmélet szerint ez a nagymértékű lehűlés nem szabadott volna megtörténjen, a CO2 vissza kellett volna tartsa a hőt és a Föld egyre melegebb kellene legyen. És az előrejelzés is érdekes. Június 13.-ára a globális anomália megközelíti a 0-t (0,05), míg a déli féltekén eléri a -0,41 °C-t.

Hurrikánok száma amerikai elnökönként Egy érdekes grafikon, hogy egy-egy amerikai elnökre hány hurrikán jutott: Obama "teljesítményét" csak 2, az 1800-as években élő elnök tudta megközelíteni, de ők  csak 4 évet elnököltek, Lincoln: 1861-1865, Harrison: 1889-1893. Szóval, "rendkívüli időket" élünk, ki lehet mondani, hogy "precedens-nélküli" , "sosem-látott" alacsony szinten van az amerikai hurrikánok száma. Vajon van-e köze a rendkívül magas, és állandóan növekvő CO2 szintnek  mindehhez?

NASA - GISS  Sokat kritizáltam én is a NASA GISS globális hőmérséklet adatbázisát a rengeteg adatkozmetikázás miatt, de most nézzük, hogy OLE HUMLUM miért is tekinti harmadosztályúnak adatbázisnak. A NASA havonta közzéteszi a havi anomáliákat a következő címen: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/tabledata_v3/GLB.Ts+dSST.txt Ebben, 1880-tól egészen az elmúlt hónapig minden hónap szerepel egy anomália értékkel. 2008 májusában a 2000-es év januári hónapja 0,17 °C-al szerepelt.  Ugyanabban hónapban, az 1910-es év januárja -0,28 °C-al szerepelt. A kettő közötti különbség 0,45 °C. Tehát a NASA GISS azt állította 2008 májusában, hogy e két dátum között ennyi volt a hőmérséklet különbség. Az alábbi grafikonon láthatjuk, hogy ez a különbség hogyan változott azóta: A különbség 2016 májusára (a legutóbbi közölt adatokban) már 0,7 °C. Tehát, 8 év alatt, a NASA egy régmúltbeli hőmérsékletet folyamatosan csökkentett, míg egy közelmúltbelit folyamatosan növelt. 8 év alatt 0,25 °C hőm

 A sarki zóna hőmérséklete A DMI honlapján naponta lehet követni a sarki zóna (80N-től felfele) hőmérsékletét: http://ocean.dmi.dk/arctic/meant80n.uk.php Így néz ez ki az idei évet illetően: Az év első 3 hónapjának nagy hőmérsékletei után a grafikon szépen simul az átlaghoz. Érdemes felidéznem egy januári hozzászólásomat Tibor bá blogján , amikor egy "okos" hozzászólónak válaszoltam (http://www.antalffy-tibor.hu/?p=18262#comment-164061) Íme a kedves önjelölt klímatudós társam bejegyzése: “A mostani + 40C levegő nem javít a helyzeten. Mi lesz, ha nyáron lesz egy hétig +40 C -vel melegebb? Nincs több kérdésem…”  És itt van  a válaszom egy része: 1.Nincs +40C sehol, még +40F sem, mutass egy ábrát az elmúlt napokról, ahol ennyi volt a különbség. Nem tudsz, mert ez szemenszedett hazugság! 2. Nyáron nem lehet 40 fokkal melegebb, mert ugyanaz a mechanizmus hat: egy feltévedt 30 fokos levegőtömeg felmelegítette 0 fok körülire a sarki zóna nagyon kevés részé

A sarki zóna hőmérsékleti adatsora  Láthattuk az előző posztban, hogy az angol CRU intézmény is hűti a múltat, ugyanakkor, ha hosszútávú adatokat szeretnénk vizsgálni, akkor még mindig a CRUTEM adatbázis (II. osztályú) bizonyul a legmegbízhatóbbnak az amerikai adatbázisokhoz (III. osztályú) képest. Az RSS és az UAH  (I. osztályú) adatbázisok csak 1979-től léteznek, ezért hosszútávú trendek elemzésére, összehasonlításra nem alkalmasak.    Érdekes grafikonra bukkantam Ole Humlum, dán-norvég klímatudós weblapján (Climate4you.com). A HADCRUT4 hőmérsékleti adatsorát ábrázolja 1920-tól napjainkig az északi sarki zónában (70N-90N): kattints a nagyobb méretű képért!    Mit láthatunk? Hogy a 30-as, 40-es években a sarkon bizony melegebb volt mint most! Szépen kirajzolódik az AMO ciklus hatása. Az AMO-nak 1920-1950 között volt a  pozitív fázisa, 1950-1980 között a negatív fázisa, majd 1980-tól ismét a pozitívban van. Korabeli leírások, tudományos cikkek igazolják, hogy am

  Climategate 2009-ben egy hacker betört az angliai Climatic Research Unit (CRU) szervereire és közzétette az ottani levelezéseket.  Bővebben erről: https://en.wikipedia.org/wiki/Climatic_Research_Unit_email_controversy A kikerült e-mailek egyik legérdekesebb üzenete az volt, (a teljes e-mail: http://di2.nu/foia/1254108338.txt) amikor a klímatudósok arról értekeztek, hogy az óceánoknál valahogy le lehet faragni 0,15 ºC-t, ami jelentős hatással van a globális hőmérsékletre, de a 40-es évekbeli, szárazföldi hőmérséklet kiemelkedést, majd az ezt követő esést (blip) is meg kéne magyarázni valahogy, tehát jobb lenne azt is, vagy legalább egy részét eltüntetni.   From: Tom Wigley <wigley@ ucar.edu > To: Phil Jones <p.jones@ uea.ac.uk > Subject: 1940s Date: Sun, 27 Sep 2009 23:25:38 -0600 Cc: Ben Santer <santer1@ llnl.gov >   ... So, if we could reduce the ocean blip by, say, 0.15 degC, then this would be significant for the global mean -- but we'd s

Adatkozmetikázás avagy hogyan  produkáljunk hirtelen, sosem látott mértékű melegedést     Az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation) egy természetes, ciklikus jelenség.  Klímatudósok kimutatták, hogy 60-80 évente az Atlanti Óceán, eddig még nem tisztázott okok miatt, jelentősen felmelegszik, illetve visszahűl és ez fontos kihatással jár a szárazföldi klímára is, főleg az északi féltekén. Nézzük, hogy az AMO ciklus hol tart éppen: Láthatjuk, hogy az AMO a pozitív fázisában volt a 30-as és az 50-es évek között, következett egy negatív fázis, ami az alját a 70-es évek végén érte el, azóta felértünk újból a maximumra és nemsokára elindulunk lefele.    A vészmadarak tagadják, vagy igyekeznek csökkenteni az AMO hatását a hőmérsékletekre.  Az AMO-ról fogok közölni, egy hosszabb tanulmányt, most csak röviden, 2 grafikont, ami azt igazolja, hogy tűzzel-vassal irtják az AMO-hatás bizonyítékait.   Nézzük, hogyan nézett ki 2012-ben (csoda, hogy eddig így