Napi érdekesség - 24 - GISTEMP vs. RSS

 

GISTEMP vs. RSS


A woodfortrees.org honlap segítségével készítettem egy pár összehasonlító grafikont a 2 globális hőmérsékleti adatbázisról: a NASA Gistemp és a műholdas RSS értékeiről.

Az első grafikonon a 2 értéksor látszik 1979 és 2016 között, 12 hónapos átlagolással (simítással):


Mivel a 2 adatsor más más bázissal számol, célszerű a 2 bázis közötti különbséggel elcsúsztatni az
alsó értéksort, hogy összehasonlítható értékeket kapjunk:


Így már jobban összehasonlítható a 2 adatsor, és látszik, hogy a 2000-es évek elejéig többé-kevésbé megegyeznek, a szétválás, vagyis a gistemp felfele tolódása kb. 2003-tól kezdődik.  Ez a szétválás jobban látszik, ha lineáris trendeket rajzolunk az értéksorokra:


 Mit láthatunk a fenti grafikonon? 1979 és 2003 között a a globális hőmérsékleti anomáliák megegyeztek a NASA (földi állomásokból számolt) adatsora és a műholdas mérések adatsora között, ám 2003-tól a műholdak leállást mérnek, a NASA  pedig folytatja töretlenül, megegyező ütemben, a melegedést.
 Egy grafikon nem bizonyíték arra, hogy melyik a helyes adatsor, viszont ismerve a NASA szisztematikus módosítgatásait, illetve a mérőállomásos módszer pontatlanságait és a műholdas rendszer előnyeit (tökéletes lefedettség, időtálló adatsorok - nem havonta változó) az RSS adatsora áll közelebb a valósághoz.
 A természetes ciklusok (AMO, PDO) szerint is a 30-40 éves melegedési periódus után egy 10-15 éves  csúcsközeli plató, majd a fokozatos lehűlés következik. Ezt ellensúlyozhatják más természetes vagy emberi hatások. A következő évtized véglegesen pontot tesz majd a vitára, kiderül, hogy a CO2 szint-e a hőmérsékletet vezérlő jelenség, vagy inkább a természetes ciklusok hatása érvényesül.   

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

 Wadhams professzor és a jég eltűnése          A média az idén is lehozta Peter Wadhams, angol professzor, klímakutató véleményét, miszerint idén, de ha idén nem, akkor jövőre biztosan elolvad szeptemberre a jég az északi sarkon.  Nézzük, hogy a kedves professzor, (akit én, amatőr senki,  hogy merek kritizálni, ezt a neves és tapasztalt szakembert,...) hányszor mondta még ezt el, és már elnézést, de hogyan csinált sz.rt a szájából:   1. June 27, 2008 Exclusive: Scientists warn that there may be no ice at North Pole this summer It is quite likely that the North Pole will be exposed this summer – it’s not happened before,” Professor Wadhams said.        - 2008 június: Nagyon valószínű, hogy az idén az Északi-sarok jégmentes lesz ezen a nyáron - és ez precedens nélküli. Mivel  a 2008-as jégkiterjedés, jóval a 2007-es fölött végzett, Wadhams professzor út visszavett egy kicsit a következő években: 2.  October 14, 2009 Arctic to be ‘ice-free in summer’ Professor
További információk

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

Kép
   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy
További információk

2019

Kép
     Ígéretemhez híven, visszatérek az egyévi pihenés után.  Ezalatt az egy év alatt  a klímahisztéria sosem-látott méreteket öltött. További bejegyzéseimben szó lesz majd erről is, de a mai bejegyzésben a főszerep az elmúlt év értékelése lesz hőmérsékleti és jégolvadási szempontból, nézzük van-e létjogosultsága a növekvő hisztinek.   Globális hőmérséklet          Globális hőmérséklet szempontjából, véleményem szerint, csak a műholdas mérés tud olyan adatokat  szolgáltatni, amely a vizsgált adatsoron egységes módszerrel és a megfelelő hibahatáron belül történik.       A földi meteorológiai  állomások adataiból kiszámolt globális hőmérséklet nem alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk a ma mért értékeket pl. az 50, ne adj’ isten  100, 150 évvel ezelőtti értékekkel.      Talán megérne egy újabb összefoglaló posztot, hogy a földi ( + tengeri ) állomások méréséből összeállított évenkénti globális átlaghőmérséklet számítások hibahatára jóval az ipari forradalom óta "mért"
További információk