Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Napi érdekesség - 24 - GISTEMP vs. RSS

 

GISTEMP vs. RSS


A woodfortrees.org honlap segítségével készítettem egy pár összehasonlító grafikont a 2 globális hőmérsékleti adatbázisról: a NASA Gistemp és a műholdas RSS értékeiről.

Az első grafikonon a 2 értéksor látszik 1979 és 2016 között, 12 hónapos átlagolással (simítással):


Mivel a 2 adatsor más más bázissal számol, célszerű a 2 bázis közötti különbséggel elcsúsztatni az
alsó értéksort, hogy összehasonlítható értékeket kapjunk:


Így már jobban összehasonlítható a 2 adatsor, és látszik, hogy a 2000-es évek elejéig többé-kevésbé megegyeznek, a szétválás, vagyis a gistemp felfele tolódása kb. 2003-tól kezdődik.  Ez a szétválás jobban látszik, ha lineáris trendeket rajzolunk az értéksorokra:


 Mit láthatunk a fenti grafikonon? 1979 és 2003 között a a globális hőmérsékleti anomáliák megegyeztek a NASA (földi állomásokból számolt) adatsora és a műholdas mérések adatsora között, ám 2003-tól a műholdak leállást mérnek, a NASA  pedig folytatja töretlenül, megegyező ütemben, a melegedést.
 Egy grafikon nem bizonyíték arra, hogy melyik a helyes adatsor, viszont ismerve a NASA szisztematikus módosítgatásait, illetve a mérőállomásos módszer pontatlanságait és a műholdas rendszer előnyeit (tökéletes lefedettség, időtálló adatsorok - nem havonta változó) az RSS adatsora áll közelebb a valósághoz.
 A természetes ciklusok (AMO, PDO) szerint is a 30-40 éves melegedési periódus után egy 10-15 éves  csúcsközeli plató, majd a fokozatos lehűlés következik. Ezt ellensúlyozhatják más természetes vagy emberi hatások. A következő évtized véglegesen pontot tesz majd a vitára, kiderül, hogy a CO2 szint-e a hőmérsékletet vezérlő jelenség, vagy inkább a természetes ciklusok hatása érvényesül.   

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések