Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Napi érdekesség -20

A troposzféra hőmérséklete a sarkok fölött


Az 1979 óta működő műholdas troposzféra hőmérséklet-mérés eredményeit láthatjuk az északi- illetve a déli sarki zónák fölött:


Érdekességek:
 - nem látható veszélyesen megugró melegedés egyik zónában sem, sőt a déli sarkon gyakorlatilag semmilyen melegedés nem érzékelhető.
- a két hatalmas El-Nino (97-98, 15-16) hatása nem volt egyforma, a 97-98-as inkább a déli zónában okozott hatalmas kilengést, míg a mostani az északin, délen jóformán semmilyen hatása nem volt.
- ne feledjük, hogy olyan adatsort látunk, amely a hőmérsékletet egyenletesen, az egész zónát lefedve méri és nem olyant, amely egy pár mérőállomás extrapolált adataiból épül fel, tehát ez a valós hőmérsékleti adatsor, a sarki zónákat illetően.

Megjegyzések

  1. Mondjuk arra kiváncsi vagyok, hogy ha az északi jégsapka, illetve a grönlandi jég jelentős része elolvad, hogy fogja globálisan befolyásolni az éghajlatot...nyilván megváltozik egy csomó tengeráramlat, csökken az Egyenlítő meg a sarkok közötti hőmérsékletkülönbség....egész évben őszies idő lesz, nyáron meg hőhullámok? Nekem az egész kezd úgy körvonalazódni, hogy alapvetően a Nap határozza meg a bolygó éghajlatát, utána a nagy fajhőjű, 70%-ot lefedő víz, és valamennyire, de az előző kettőhöz képest elhanyagolható mértékben a légkör összetételének változása.

    VálaszTörlés
  2. Hát, először is, hogy elolvadjon a jég nagy része, az óriási hőenergiát igényel, és az nem képzelhető el, hogy ez az energia csak abban a zónában hatna. Tehát globálisan lenne szükség hatalmas plusz energiákra, hogy ez milyen változásokat jelentene a globális klímában, azt nehéz eldönteni. Nem beszélve a több-ezer negatív és pozitív visszacsatolásról, amelyekről a mai tudósoknak még fogalmuk sincs, nemhogy modellezni tudnák az össz-mérlegüket.
    Az, hogy a klímamodellek rendre nem vállnak be, tehát a valósággal köszönő viszonyban sincsenek, azt jelzi, hogy a tudomány még nincs olyan szinten, hogy a komplex klíma-folyamatokat modellezze.
    Azt helyesen látod, hogy a NAP-ból kapott energia az elsődleges mozgatórugója mindennek, illetve a nagy felületű és tömegű óceán jelentős szerepet vállal, ezen energia tárolásában illetve továbbadásában.
    Az, hogy ebből az energiából, mennyi marad a Földön, és mennyi távozik az űrbe, milyen mértékben befolyásolja ezt az antropogén CO2-szint változás, a tudósok még vitatkoznak, hiába állítják önkényesen a vészmadarak, hogy a tudósok 97%-a tudja a választ és ez atomfizikai tény. Nem az, de az elkövetkezendő évtizedben ez a kérdés elfog dőlni, nincs más, mint hátradőlve figyelni, ahogy a természet továbbra is zavartalanul teszi a dolgát, vagy, az emberi tevékenységnek köszönhetően, helyrehozhatatlanul kibillen az egyensúlyából. Én az elsőre szavazok, de nem zárom ki teljesen az utóbbi verziót sem!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések