Klímahisztéria

A vízfelszín hőmérsékletének heti változása A vízfelszín hőmérsékleti térképek általában a napi abszolút hőmérsékleteket illetve anomáliákat szokták mutatni.  A http://www.tropicaltidbits.com/analysis/ocean/ oldalon találtam egy érdekes térképet, ami az eltelt hét alatti változást mutatja be: Ez szemléletesebben mutatja be a változást, és jól nyomon követhető, hogy melyik zónákban hűl/melegszik az óceánok felszíne. Látható pl. az  Indonézia és Dél-Amerika közötti egyenlítői vonalon, az El-Nino/La-Nina helyén, hogy erőteljes lehűlés van folyamatban, nagy léptekkel haladunk a La-Nina felé. Ha a tegnapi posztban közölt térképpel (az elmúlt 20 nap hőmérsékleti anomália-térképe) összevetjük  a mai térképet, érdekes összefüggéseket tudunk megállapítani:   Megfigyelhetjük pl., hogy az Antarktisz, Dél-Amerika alatti részén  melegebb volt a levegő hőmérséklete júniusban mint az átlag, ugyanakkor a vízfelszín hőmérsékleti változását bemutató ...

   A troposzféra melegedése  A CO2 elmélet szerint a troposzférában ki kellene alakuljon egy forró zóna (hot spot), azonban az adatok egyre inkább az igazolják, hogy ez a hot spot hiányzik. Az IPCC 4. jelentésében jelent meg a következő ábra:   Atmospheric temperature change from 1890 to 1990 from (a) solar forcing, (b) volcanoes, (c) greenhouse gases, (d) ozone, (e) sulfate aerosols and (f) sum of all forcing ( IPCC AR4 ).  A (c) ábrán látható a CO2 hatása a troposzférára, míg az (f)-en az összes tényező együttes hatása. Tehát ez az elmélet, ezt építik bele a számítógépes klíma-modellekbe és ezt az eredményt kellene kapjuk a mérések által a valóságban, mintegy igazolásul, hogy az elmélet rendben van.  A troposzféra hőmérsékletét 2 független módszerrel is mérik, az egyik a meteorológiai ballonokra szerelt  rádiószondák (radiosondes - http://www.ua.nws.noaa.gov/factsheet.htm ) és a már ismertetett műholdas mérések (RSS, UAH). ...

Egy új sorozatot kezdek ma, "Fagyos vészmadár" címmel, amiben röviden szeretnék beszámolni olyan hírekről szerte a világból, amelyekben a szokatlan hidegről lesz szó. Ezzel szeretném ellensúlyozni a médiából ránk-dőlő rekord melegekről szóló híreket, amelyeket gondosan szűrve  engednek elénk, elhallgatva a pont olyan mértékű, de ellenkező előjelű  eseményeket. Szóval egyfajta vészmadár leszek, de nem azért, hogy meggyőzzem olvasóimat, hogy  jégkorszak közeleg, hanem azzal a szándékkal, hogy belássuk, hogy a valóság sokkal árnyaltabb, mint ahogy elénk vetítik. Következzen, akkor a mai hírcsokor: Argentína - A szubtrópusi klímával rendelkező Misionesben, 48 év óta először havazott. A térségben sokan szenvedtek hipotermiát, halálos áldozatokkal is jár a szokatlan hideg: http://redchaco.info/?p=12867 Brazília - Sorra dőlnek meg a hidegrekordok az országban: http://iceagenow.info/record-cold-brazil-city-third-time-week/ USA/California - Szokatlan hideg és havazás a ...

  Az Észak-Atlanti Óceán hőtartalma Az Észak-Atlanti Óceán hőtartalma jelentős hatással van Európa időjárására, ezért vizsgáljuk meg, hogyan változott ez az elmúlt években. Erről a zónáról van szó: A következő grafikonon látható ennek az óceáni résznek a hőtartalom anomáliája, 0-700 m mélység között:    Az elmúlt évek  hőtartalom csökkenése még beszédesebb az alábbi ábrán: Megfigyelhető, hogy a felszíni magasabb hőmérsékletű zóna szép lassan összezsugorodik és teljesen eltűnik, illetve, ahogy növekszik és egyre magasabbra kerül az alacsonyabb hőmérsékletű víztömeg. Ezek az adatok tökéletesen beleillenek és igazolják a lefele forduló AMO jelenséget. Ha ez a trend folytatódik, akkor hamarosan hűvösebb klímára számíthatunk Európa-szerte. A grafikonok, ábrák forrása: http://climate4you.com/Text/Climate4you_May_2016.pdf

  GISTEMP vs. RSS A woodfortrees.org honlap segítségével készítettem egy pár összehasonlító grafikont a 2 globális hőmérsékleti adatbázisról: a NASA Gistemp és a műholdas RSS értékeiről. Az első grafikonon a 2 értéksor látszik 1979 és 2016 között, 12 hónapos átlagolással (simítással): Mivel a 2 adatsor más más bázissal számol, célszerű a 2 bázis közötti különbséggel elcsúsztatni az alsó értéksort, hogy összehasonlítható értékeket kapjunk: Így már jobban összehasonlítható a 2 adatsor, és látszik, hogy a 2000-es évek elejéig többé-kevésbé megegyeznek, a szétválás, vagyis a gistemp felfele tolódása kb. 2003-tól kezdődik.  Ez a szétválás jobban látszik, ha lineáris trendeket rajzolunk az értéksorokra:  Mit láthatunk a fenti grafikonon? 1979 és 2003 között a a globális hőmérsékleti anomáliák megegyeztek a NASA (földi állomásokból számolt) adatsora és a műholdas mérések adatsora között, ám 2003-tól a műholdak leállást mérnek, a NASA  ped...

  A párizsi árvíz és a globális felmelegedés A 2016-os párizsi áradásokat egyöntetűen a globális felmelegedés és a magas CO2 szint nyakába varrják. Az alábbi képek az 1910-es árvízzel való összehasonlítást mutatják be. OK, most tudjuk, hogy mi, de akkor, vajon mi okozhatta ezt a nagy árvizet?    további képek: http://www.mymodernmet.com/profiles/blogs/julien-knez-paris-flooding-then-now 

Az északi jégállapot Az utóbbi napokban az északi jég állapotában is némi javulás következett be, 2016 már nincs az utolsó helyen egyik  jégparamétert illetően sem: 1. jégkiterjedés:   A DMI grafikonján átléptük a 2012-es értékeket és közelítünk az utóbbi évek értékei felé:     2. jégterület   Ugyanez történik a jégterülettel is, a NORSEX grafikonján  látható, hogy 2012 kisebb értékekkel szerepel és egyre közelebb vagyunk az utóbbi évek értékeihez.     3. jégvastagság   A jégvastagság tekintetében, 2016 nem volt az utolsó helyen, az egész év folyamán, de az utóbbi napokban érzékelhetően a leggyengébb 5 év értékei fölé emelkedett, a PIOMAS grafikonján:   4. jégtérfogat   Május vége óta a jégtérfogat sem szerepel az utolsó helyen, a DMI jégtérfogat grafikonja alapján: Június közepére a hőmérséklet anomáliák visszaesésével és a jégnek kedvező, felhős időjárás kialakulásával az é...

Grönland Mindenütt téma az idei rekord olvadás és a vészmadarak azzal riogatnak, hogy elolvad az északi jégtakaró, illetve ami még súlyosabb (ez emeli a vízszintet) elolvad a grönlandi szárazföldi jégtakaró. Nézzük , akkor a grönlandi olvadás állapotát, a DMI jóvoltából: Map of the accumulated surface mass balance (in mm water equivalent) from September 1st to now. - A felszíni jégtömegmérleg (a neki megfelelő víz magasság - mm-ben) Szeptember 1-e óta.   A fenti grafikonon az látható, hogy tavaly szeptembertől egészen mostanig (június 13) mennyi jég olvadt el - pirossal, illetve mennyi jég rakódott le - kékkel, víz-mm-ben kifejezve. Ez a mérleg a mai napig (az olvadás java most jön) pozitív, riadalomra ez alapján nincs ok.  A következő térképen az utóbbi 2 nap olvadása (1 mm-nél nagyobb jégcsökkenés) , a grafikonon pedig a január 1.-től történő olvadás látható. Ez, a naponkénti felületi olvadás százalékban kifejezve, tehát naponta a felület hány százalékán ...

A troposzféra hőmérséklete a sarkok fölött Az 1979 óta működő műholdas troposzféra hőmérséklet-mérés eredményeit láthatjuk az északi- illetve a déli sarki zónák fölött: -   Érdekességek:  - nem látható veszélyesen megugró melegedés egyik zónában sem, sőt a déli sarkon gyakorlatilag semmilyen melegedés nem érzékelhető. - a két hatalmas El-Nino (97-98, 15-16) hatása nem volt egyforma, a 97-98-as inkább a déli zónában okozott hatalmas kilengést, míg a mostani az északin, délen jóformán semmilyen hatása nem volt. - ne feledjük, hogy olyan adatsort látunk, amely a hőmérsékletet egyenletesen, az egész zónát lefedve méri és nem olyant, amely egy pár mérőállomás extrapolált adataiból épül fel, tehát ez a valós hőmérsékleti adatsor, a sarki zónákat illetően.

A BEST adatbázis - 2 kisváros adatsora A Berkeley egyetem is a globális hőmérsékletet számoló, független intézmények közé tartozik,ők hozták a létre a BEST adatbázist (http://berkeleyearth.org/).  Adatforrásuk a különböző nemzeti meteorológiai intézmények állomásainak adatai. Mivel elég "transzparensek", letölthetőek állomásonként a havi nyers adatok, az általuk számolt "adjusted" adatokkal együtt. Vizsgálgatva az adatokat arra a következtetésre jutottam, hogy a fővárosok és nagyobb városok adatait nem kozmetikázzák annyira, ellenben a kisebb városok adatainál már jelentős  múlthűtés, illetve jelenmelegítés jelentkezik. Következzen két kisváros, Baja, és a székelyföldi Csíkszereda adatsora. Grafikonon ábrázoltam a nyers (piros) és a BEST-ben kiszámolt (kék), évi átlaghőmérsékleteket illetve a lineáris trendeket. A grafikonok kattintásra eredeti méretükben láthatóak: A csíkszeredai adatoknál a következőt lehet leolvasni a grafikonról:   - a lineáris tr...

Zuhanó globális hőmérséklet        Az El-Nino elmúltával a globális hőmérséklet zuhanórepülésbe kezdett. Figyelemreméltó, hogy a déli féltekén már a sokévi (1979-2000) átlagot sem éri el a hőmérséklet! Hasonlítsuk össze az El-Nino hatás csúcsán levő térképpel, február végéről: Az El-Nino folyamán a meleg óceán átadta a hőt az atmoszférának. Ezt láthatjuk a februári térképen. Júniusra ez a hő szép lassan elillant az űrbe. A CO2 elmélet szerint ez a nagymértékű lehűlés nem szabadott volna megtörténjen, a CO2 vissza kellett volna tartsa a hőt és a Föld egyre melegebb kellene legyen. És az előrejelzés is érdekes. Június 13.-ára a globális anomália megközelíti a 0-t (0,05), míg a déli féltekén eléri a -0,41 °C-t.

Hurrikánok száma amerikai elnökönként Egy érdekes grafikon, hogy egy-egy amerikai elnökre hány hurrikán jutott: Obama "teljesítményét" csak 2, az 1800-as években élő elnök tudta megközelíteni, de ők  csak 4 évet elnököltek, Lincoln: 1861-1865, Harrison: 1889-1893. Szóval, "rendkívüli időket" élünk, ki lehet mondani, hogy "precedens-nélküli" , "sosem-látott" alacsony szinten van az amerikai hurrikánok száma. Vajon van-e köze a rendkívül magas, és állandóan növekvő CO2 szintnek  mindehhez?

NASA - GISS  Sokat kritizáltam én is a NASA GISS globális hőmérséklet adatbázisát a rengeteg adatkozmetikázás miatt, de most nézzük, hogy OLE HUMLUM miért is tekinti harmadosztályúnak adatbázisnak. A NASA havonta közzéteszi a havi anomáliákat a következő címen: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/tabledata_v3/GLB.Ts+dSST.txt Ebben, 1880-tól egészen az elmúlt hónapig minden hónap szerepel egy anomália értékkel. 2008 májusában a 2000-es év januári hónapja 0,17 °C-al szerepelt.  Ugyanabban hónapban, az 1910-es év januárja -0,28 °C-al szerepelt. A kettő közötti különbség 0,45 °C. Tehát a NASA GISS azt állította 2008 májusában, hogy e két dátum között ennyi volt a hőmérséklet különbség. Az alábbi grafikonon láthatjuk, hogy ez a különbség hogyan változott azóta: A különbség 2016 májusára (a legutóbbi közölt adatokban) már 0,7 °C. Tehát, 8 év alatt, a NASA egy régmúltbeli hőmérsékletet folyamatosan csökkentett, míg egy közelmúltbelit folyamatosan növelt. 8 év alatt 0,...

 A sarki zóna hőmérséklete A DMI honlapján naponta lehet követni a sarki zóna (80N-től felfele) hőmérsékletét: http://ocean.dmi.dk/arctic/meant80n.uk.php Így néz ez ki az idei évet illetően: Az év első 3 hónapjának nagy hőmérsékletei után a grafikon szépen simul az átlaghoz. Érdemes felidéznem egy januári hozzászólásomat Tibor bá blogján , amikor egy "okos" hozzászólónak válaszoltam (http://www.antalffy-tibor.hu/?p=18262#comment-164061) Íme a kedves önjelölt klímatudós társam bejegyzése: “A mostani + 40C levegő nem javít a helyzeten. Mi lesz, ha nyáron lesz egy hétig +40 C -vel melegebb? Nincs több kérdésem…”  És itt van  a válaszom egy része: 1.Nincs +40C sehol, még +40F sem, mutass egy ábrát az elmúlt napokról, ahol ennyi volt a különbség. Nem tudsz, mert ez szemenszedett hazugság! 2. Nyáron nem lehet 40 fokkal melegebb, mert ugyanaz a mechanizmus hat: egy feltévedt 30 fokos levegőtömeg felmelegítette 0 fok körülire a sarki zóna nagyon kevés r...

A sarki zóna hőmérsékleti adatsora  Láthattuk az előző posztban, hogy az angol CRU intézmény is hűti a múltat, ugyanakkor, ha hosszútávú adatokat szeretnénk vizsgálni, akkor még mindig a CRUTEM adatbázis (II. osztályú) bizonyul a legmegbízhatóbbnak az amerikai adatbázisokhoz (III. osztályú) képest. Az RSS és az UAH  (I. osztályú) adatbázisok csak 1979-től léteznek, ezért hosszútávú trendek elemzésére, összehasonlításra nem alkalmasak.    Érdekes grafikonra bukkantam Ole Humlum, dán-norvég klímatudós weblapján (Climate4you.com). A HADCRUT4 hőmérsékleti adatsorát ábrázolja 1920-tól napjainkig az északi sarki zónában (70N-90N): kattints a nagyobb méretű képért!    Mit láthatunk? Hogy a 30-as, 40-es években a sarkon bizony melegebb volt mint most! Szépen kirajzolódik az AMO ciklus hatása. Az AMO-nak 1920-1950 között volt a  pozitív fázisa, 1950-1980 között a negatív fázisa, majd 1980-tól ismét a pozitívban van. Korabeli leírások, tu...

  Climategate 2009-ben egy hacker betört az angliai Climatic Research Unit (CRU) szervereire és közzétette az ottani levelezéseket.  Bővebben erről: https://en.wikipedia.org/wiki/Climatic_Research_Unit_email_controversy A kikerült e-mailek egyik legérdekesebb üzenete az volt, (a teljes e-mail: http://di2.nu/foia/1254108338.txt) amikor a klímatudósok arról értekeztek, hogy az óceánoknál valahogy le lehet faragni 0,15 ºC-t, ami jelentős hatással van a globális hőmérsékletre, de a 40-es évekbeli, szárazföldi hőmérséklet kiemelkedést, majd az ezt követő esést (blip) is meg kéne magyarázni valahogy, tehát jobb lenne azt is, vagy legalább egy részét eltüntetni.   From: Tom Wigley <wigley@ ucar.edu > To: Phil Jones <p.jones@ uea.ac.uk > Subject: 1940s Date: Sun, 27 Sep 2009 23:25:38 -0600 Cc: Ben Santer <santer1@ llnl.gov >   ... So, if we could reduce the ocean blip by, say, 0.15 degC, then this would be significant for the global mea...

Adatkozmetikázás avagy hogyan  produkáljunk hirtelen, sosem látott mértékű melegedést     Az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation) egy természetes, ciklikus jelenség.  Klímatudósok kimutatták, hogy 60-80 évente az Atlanti Óceán, eddig még nem tisztázott okok miatt, jelentősen felmelegszik, illetve visszahűl és ez fontos kihatással jár a szárazföldi klímára is, főleg az északi féltekén. Nézzük, hogy az AMO ciklus hol tart éppen: Láthatjuk, hogy az AMO a pozitív fázisában volt a 30-as és az 50-es évek között, következett egy negatív fázis, ami az alját a 70-es évek végén érte el, azóta felértünk újból a maximumra és nemsokára elindulunk lefele.    A vészmadarak tagadják, vagy igyekeznek csökkenteni az AMO hatását a hőmérsékletekre.  Az AMO-ról fogok közölni, egy hosszabb tanulmányt, most csak röviden, 2 grafikont, ami azt igazolja, hogy tűzzel-vassal irtják az AMO-hatás bizonyítékait.   Nézzük,...