Klímahisztéria

      2016 az eddigi legmelegebb év volt, legalábbis globálisan, ezt jelezte a földi mérőállomások alapján kiszámolt hőmérséklet, és ezúttal a műholdas mérések is ezt igazolták, igaz sokkal kisebb amplitúdóval. A legmelegebb az év eleje volt, de az év közepére nagyot zuhant a hőmérséklet majd beállt egy viszonylagos egyensúly. Nézzük Magyarország hogyan teljesített: Február még nem járt le, de egy képet kaphatunk az anomália mértékéről a Weatherbells jóvoltából, amelyen az utóbbi 2 hét látható (feb. 7-21): Ezen még kék Magyarország, de nagy valószínűséggel, a hónap eleji, illetve a hónap végi magasabb hőmérsékletek árnyalják ezt a színt, lehet hogy fehér vagy akár világos piros is lesz. A legutóbbi teljes hónapban, évtizedek óta nem tapasztalt negatív anomália  jelent meg, 2017 januárjában az ország nagy részén 4-5 fokkal hűvösebb volt, de voltak olyan  részek is, ahol az anomália elérte a 6-9 fokot. A következő grafikono...

A vészmadarak legnagyobb elkeseredésére az északi jégkiterjedés nem akar mindig rekord alacsonyan maradni, jelenleg is "csak" harmadik: Mi a helyzet Grönlandon? Hol vannak a szalagcímek, hogy már február közepén, 4 hónappal hamarabb (!!!) elérte az átlagértéket az Acc. SMB (a havazásból felhalmozódott felszíni hó/jégtömeg)?  A médiában naponta arról hallunk, hogy az északi sarkon 30 fokkal van melegebb és olvad minden. Döntsük el magunk mennyire igaz ez, a fenti grafikonokat tekintve. Az alábbi grafikonon látható a sarki zóna (80 szélességi fok fölött) idei hőmérséklete: A 30 fok anomália teljesen túlzás, a 2 kiugró érték eltérése is 14°C, az átlag (251K , -22°C) 7°C-al tér el a sokévi átlagtól (244K, -29°C). Hogy sok ez a 7 fok vagy sem, azt nehéz eldönteni, de azt mindenképpen kell tudni, hogy a sarki zónák hőmérséklet ingadozása itt a  legnagyobb  a Földön, és ezek az értékek egyáltalán nem precedens nélküliek: Csak 4 példa a 70...

      Az előző 2 részben ismertettem, hogy a GHCN adatbázis milyen meglepően nagy arányban tartalmaz  repülőtereken elhelyezkedő mérőállomásokat, illetve azt, hogy ezek a zónák (repterek környéke) mennyivel melegebb a környezetéhez képest.  Most folytatom a sorozatot egy pár konkrét állomás  vizsgálatával. Darwin repülőtér, Ausztrália A Wikipédia szerint 1919-ben használták először repülőtérnek, és az 1950-es évektől lett nemzetközi repülőtér, a 2000-es évek elején 900.000, mára már évi 2 milliós utasforgalommal rendelkezik. A GHCN havi adatbázisában 1882-től szerepel és kisebb megszakításokkal gyakorlatilag folytonos adatsorral. Letöltöttem tehát a nyers (unadjusted), illetve  a módosított (adjusted) GHCNM adatokat és grafikonon ábrázoltam: Mit lehet leolvasni a grafikonról:   - az 1882-1910 időszak nyers adatai 1.27°C - al magasabbak, mint a módosított adatok  - ez megfelel pont a repülőtér előtti időszak...

    Előző bejegyzésemben a GHCNM adatbázisából kimutattam, hogy az adatbázisban szereplő összes földi mérőállomás 33%-a reptéren van, a 2016-ban értékekkel rendelkező állomások közül pedig 35.74% reptér, és több olyan év is volt a közelmúltban, amikor ez az arány 40% fölött volt. Hogy ez sok vagy sem, a következő ábra segít tisztázni: Providence város hőtérképe látható a fenti ábrán, amin jól kivehető az UHI (városi hősziget hatása), de vajon mi az lila folt, ami még a városi hőszigetnél is forróbb?  Nem más, mint a reptér! A hőskála a fenti térképen 20°C és 40°C között van. Az alábbi térképen pedig jól látható, hogy a lakatlan zónák a kék színnek felelnek meg, a beépített zónák hőmérséklete pedig a zöld-sárga-piros tartományban mozog: Egyértelműen kijelenthető, hogy egy repülőtér a város legforróbb pontja, a lakatlan zónák hőmérsékletét 20 fokkal, a lakott zónák hőmérsékletét pedig 5-10 fokkal is meghaladó hőmérséklettel.   Tippeljünk, hol ta...