Napi érdekesség - 65 - Airport Global Warming - 2

    Előző bejegyzésemben a GHCNM adatbázisából kimutattam, hogy az adatbázisban szereplő összes földi mérőállomás 33%-a reptéren van, a 2016-ban értékekkel rendelkező állomások közül pedig 35.74% reptér, és több olyan év is volt a közelmúltban, amikor ez az arány 40% fölött volt.

Hogy ez sok vagy sem, a következő ábra segít tisztázni:

Providence város hőtérképe látható a fenti ábrán, amin jól kivehető az UHI (városi hősziget hatása), de vajon mi az lila folt, ami még a városi hőszigetnél is forróbb?  Nem más, mint a reptér! A hőskála a fenti térképen 20°C és 40°C között van. Az alábbi térképen pedig jól látható, hogy a lakatlan zónák a kék színnek felelnek meg, a beépített zónák hőmérséklete pedig a zöld-sárga-piros tartományban mozog:

Egyértelműen kijelenthető, hogy egy repülőtér a város legforróbb pontja, a lakatlan zónák hőmérsékletét 20 fokkal, a lakott zónák hőmérsékletét pedig 5-10 fokkal is meghaladó hőmérséklettel.

  Tippeljünk, hol található az a mérőállomás?  Hát, pont a reptér közepén:

 
Következzen annak a cikknek az ismertetése, amelyet beharangoztam még az előző bejegyzésemben, és amely kontinensekre és egyes országokra lebontva is szolgáltat adatokat: https://chiefio.wordpress.com/2009/12/08/ncdc-ghcn-airports-by-year-by-latitude/

A cikk 2009-es, ezért kiegészítés és ellenőrzés végett elvégeztem én is a számításokat, az eredményekkel kiegészítve az adatsorokat.

A cikkben évtizedekre lebontva jelennek meg az adatok.

Új-Zéland:

  Évtized        Reptéri állomások aránya

1860-1869	57.1%
1870-1879	61.5%
1880-1889	52.4%
1890-1899	56.5%
1900-1909	68.8%
1910-1919	66.7%
1920-1929	60%
1930-1939	61.5%
1940-1949	46.3%
1950-1959	51.6%
1960-1969	55.2%
1970-1979	63.9%
1980-1989	66.7%
1990-1999	80.2%
2000-2009	84,3%

      Hihetetlen! Leellenőriztem a GHCNM adatbázisban és ugyanarra az eredményekre jutottam!  Kiegészítésem a 2010-2016 intervallum értékeivel:


2010-2016                        83,7%

       Elmondható, hogy Új-Zéland a GHCNM adatbázisban (abban, amiből az összes "független" intézmény dolgozik) jóformán a reptereken mért értékekkel szerepel.
Ne tévesszen meg senkit az 1800-as években levő repülőterek, az előző bejegyzésben leírtam, hogy a GHCN csak azt tartja nyilván, hogy most repülőtér-e az állomás vagy nem. Tehát a régi évszámok esetében, az azóta reptéré fejlődött helyekről van szó.


De menjünk tovább:

 Ausztrália:

1840-1849	100%
1850-1859	44.4%
1860-1869	11.9%
1870-1879	6.4%
1880-1889	13.2%
1890-1899	11.8%
1900-1909	6.8%
1910-1919	8.8%
1920-1929	8.9%
1930-1939	9.2%
1940-1949	14.9%
1950-1959	21.9%
1960-1969	27%
1970-1979	26.3%
1980-1989	29.4%
1990-1999	37.7%
2000-2009	71%

Kiegészítés:
2010 - 2016                  56%

Ausztráliában jelenleg javult egy kicsit a helyzet, de ez is elég súlyos: az állomások több mint fele még mindig a repülők, illetve az állomások betondzsungele által felturbózott hőt méri.

Érdemes beraknom évenkénti leosztásban és számszerűleg is az adatokat a 70-es évektől, hogy lássuk, hogyan valósult meg pl. a 90-es évek és a következő évtized közötti nagy ugrás:

ÉV	Reptéri állomás	Más állomás	Összes állomás
1970	74	416	490
1971	73	416	489
1972	77	419	496
1973	78	414	492
1974	78	416	494
1975	80	419	499
1976	80	382	462
1977	80	379	459
1978	80	381	461
1979	80	379	459
1980	81	382	463
1981	81	383	464
1982	83	381	464
1983	87	383	470
1984	87	379	466
1985	88	380	468
1986	87	376	463
1987	85	266	351
1988	83	244	327
1989	83	237	320
1990	86	333	419
1991	84	372	456
1992	83	363	446
1993	38	43	81
1994	39	41	80
1995	40	42	82
1996	40	43	83
1997	40	44	84
1998	40	44	84
1999	40	44	84
2000	40	45	85
2001	35	9	44
2002	36	9	45
2003	39	30	69
2004	39	30	69
2005	39	27	66
2006	39	21	60
2007	39	20	59
2008	39	26	65
2009	39	27	66
2010	38	26	64
2011	38	35	73
2012	38	34	72
2013	38	30	68
2014	38	30	68
2015	38	27	65
2016	37	26	63

Jól nyomon követhető

• az ami a régebbi bejegyzéseimben is látszott, a 90-es évekbeli hatalmas esés a mérőállomások számát illetően Ausztráliában is érzékelhető: 1970-ben 490 állomás van Ausztrália szerte, 1992-ig ez lassan csökken 446-ra, majd 1993-ban hirtelen lecsökken 81-re, jelenleg pedig már csak 63-nál tartunk

• A 90-es években a repterek/nem repterek aránya 1 körül alakul (40 körüli értékekkel), majd a 2000-es évek elején szinte az összes nem-reptéri állomás eltűnik, csak 9 marad a 36 reptérivel szemben. Ez azt jelenti, hogy 2001 és 2002-ben az ausztráliai értékek majdnem mind reptéri mérésekkel vannak képviselve a GHCN adatbázisban! Azóta a helyzet valamelyest javult, és tavaly 63 állomásból 37 volt reptéri.

Dél-Amerika:

1840-1849	55.6%
1850-1859	21.4%
1860-1869	65.5%
1870-1879	46.9%
1880-1889	33.8%
1890-1899	37.6%
1900-1909	40.8%
1910-1919	35.5%
1920-1929	36.4%
1930-1939	48.5%
1940-1949	51.4%
1950-1959	61.3%
1960-1969	64.4%
1970-1979	65.4%
1980-1989	67.9%
1990-1999	69.8%
2000-2009	67.9%

Kiegészítés:

2010-2016

67.12%

Tehát a dél-amerikai kontinensen mért értékek több mint 2/3-a repterekről származik.

Afrika:

1850-1859	74.2%
1860-1869	79.5%
1870-1879	42.9%
1880-1889	54.1%
1890-1899	52.7%
1900-1909	44.6%
1910-1919	41.7%
1920-1929	45.3%
1930-1939	44.7%
1940-1949	54.6%
1950-1959	60.7%
1960-1969	59.1%
1970-1979	60.8%
1980-1989	60.2%
1990-1999	58.2%
2000-2009	57.5%

Kiegészítés:

2010-2016

59.74%

Ázsia:

1840-1849	4.6%
1850-1859	7.8%
1860-1869	9.6%
1870-1879	26.1%
1880-1889	22.8%
1890-1899	20.1%
1900-1909	20.5%
1910-1919	18.7%
1920-1929	17.3%
1930-1939	19.8%
1940-1949	21.3%
1950-1959	21.9%
1960-1969	21%
1970-1979	19.8%
1980-1989	18.6%
1990-1999	25.8%
2000-2009	29.2%

Kiegészítés:

2010-2016

26.97%

Na, itt már valamivel jobb a helyzet.

Európa:

1840-1849	23.6%
1850-1859	23.4%
1860-1869	22.8%
1870-1879	26.9%
1880-1889	28.1%
1890-1899	29.5%
1900-1909	29.9%
1910-1919	29.4%
1920-1929	30.3%
1930-1939	28.3%
1940-1949	27.9%
1950-1959	37.9%
1960-1969	37.2%
1970-1979	35.6%
1980-1989	35.8%
1990-1999	47.2%
2000-2009	45.2%

Kiegészítés:

2010-2016

38.54%

Tehát Európában is javult az utóbbi években a helyzet, de a 38%-os arány még így is sok.

Észak-Amerika:

1840-1849	34.6%
1850-1859	36.3%
1860-1869	32.3%
1870-1879	38.4%
1880-1889	37.1%
1890-1899	29.3%
1900-1909	25.5%
1910-1919	25%
1920-1929	24.9%
1930-1939	25.4%
1940-1949	30.3%
1950-1959	39.4%
1960-1969	41.8%
1970-1979	39.8%
1980-1989	40.7%
1990-1999	36.3%
2000-2009	32.5%

Kiegészítés:

2010-2016

26.67%

Ez is jobb arány, de a cikk megvizsgálja országonként is, ebben Mexikó teljesít a legjobban, 9%-al, a szerző fel is teszi a kérdést, hogy vajon minden mexikói állomás megfelelően van-e besorolva.

Nézzük a kontinens 2 nagy államát:

Kanada:

1840-1849	0%
1850-1859	9.8%
1860-1869	12.2%
1870-1879	16.7%
1880-1889	24.6%
1890-1899	29.8%
1900-1909	29.1%
1910-1919	30.1%
1920-1929	28.7%
1930-1939	29.7%
1940-1949	36.6%
1950-1959	40.5%
1960-1969	43.2%
1970-1979	43.4%
1980-1989	43.1%
1990-1999	59.5%
2000-2009	69.1%

Kiegészítés:

2010-2016

64.57%

Hoppá, amíg a kontinens viszonylag “jól teljesít” (hála Mexikónak és esetleg az USA-nak), addig Kanada az utóbbi években szintén a 2/3-osok klubjába tartozik, némi javulással az utóbbi években.

USA:

1840-1849	37.7%
1850-1859	37.6%
1860-1869	33.7%
1870-1879	43.7%
1880-1889	39.9%
1890-1899	28.9%
1900-1909	24.6%
1910-1919	23.7%
1920-1929	23.8%
1930-1939	24.2%
1940-1949	28.7%
1950-1959	40%
1960-1969	42.4%
1970-1979	39.5%
1980-1989	40.1%
1990-1999	34.9%
2000-2009	30.7%

Kiegészítés:

2010-2016

24.75%

Eddig a cikk, a benne levő számokkal és az én kiegészítéseim az utóbbi évek adataival.

    Látható, hogy amit globális hőmérsékletnek ismerünk az nagyrészt repterek betondzsungelének a mikroklímájából számolódik, és ki lehet jelenteni, hogy az így kapott hőmérséklet köszönő viszonyban sincsen a Föld valódi globális hőmérsékletével. 

A repteres minisorozatom itt nem ér véget, következőkben bemutatom egy pár állomásnak a mért, nyers adatait (GHCN unadjusted), összehasonlítva az adjusztált adatokkal (GHCN adjusted), és a GISStemp által, ennek a további módosítgatása által kapott, végleges hőmérsékleti adatsort.

Egy bónusz ábra a végére: Budapest hőtérképe:

forrás: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/comparing-the-degree-of-soil

Azonnal azonosítható Ferihegy, ugye?