Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Napi érdekesség - 67 - Jéghelyzet

A vészmadarak legnagyobb elkeseredésére az északi jégkiterjedés nem akar mindig rekord alacsonyan maradni, jelenleg is "csak" harmadik:


Mi a helyzet Grönlandon?



Hol vannak a szalagcímek, hogy már február közepén, 4 hónappal hamarabb (!!!) elérte az átlagértéket az Acc. SMB (a havazásból felhalmozódott felszíni hó/jégtömeg)? 

A médiában naponta arról hallunk, hogy az északi sarkon 30 fokkal van melegebb és olvad minden. Döntsük el magunk mennyire igaz ez, a fenti grafikonokat tekintve.

Az alábbi grafikonon látható a sarki zóna (80 szélességi fok fölött) idei hőmérséklete:


A 30 fok anomália teljesen túlzás, a 2 kiugró érték eltérése is 14°C, az átlag (251K , -22°C) 7°C-al tér el a sokévi átlagtól (244K, -29°C).
Hogy sok ez a 7 fok vagy sem, azt nehéz eldönteni, de azt mindenképpen kell tudni, hogy a sarki zónák hőmérséklet ingadozása itt a  legnagyobb  a Földön, és ezek az értékek egyáltalán nem precedens nélküliek:

Csak 4 példa a 70-es, 80-as évekből, amikor hasonló anomáliával indult az év:





A jelenlegi hőmérsékleti anomáliák, a sarkon negatív értékekkel:


A lila szín -30 fokos hideget jelent:



Visszatérve a jégkiterjedésre, egy érdekes grafikonra bukkantam, az 1925-1975 intervallum értékeit ábrázolja:


Hozzátéve ehhez az IPCC grafikonját, amiből gondosan el van hallgatva az 1979 előtti mérések eredménye:


 Láthatjuk, hogy a mostani alacsony értékeket nem az 1979-es rekord
magas értékekhez kellene hasonlítani, hiszen a század közepén ennél jóval alacsonyabb értékeket mértek:

A végére egy mozgó gif, amely az ezelőtt 10 évvel mért sokéves jeget hasonlítja az idei adatokkal:


Nem azt mondom, hogy minden rendben, mert nagyon sok mutató rekord alacsonyan van, csak érzékeltetni akartam, hogy a minden olvad, mind meghalunk szemlélet, nem csak enyhén túlzás!

Megjegyzések

  1. Épp azon járt mostanában a gondolatom, hogy a rémisztő anomália-térképeken rendre az északi sarkot jelölik meg messze a legnagyobb pozitív eltéréssel, éves átlagban is rendre 2-4,5°C-kal az átlag fölött. Ha ez igaz, hogy a frászkarikába nem indult be sokkal intenzívebb olvadás? Persze, a korábbiakhoz képest alacsony a jégkiterjedés, de szó sincs óriási olvadásról, csak kicsivel van kevesebb jég, mint korábban.
    Az idei télen persze valóban alacsony volt a jégkiterjedés (amit te helyesen meg is jósoltál), de az világos hogy az El Nino miatt. Közben a normál szint környékére fagyott vissza a kiterjedés, Tibor bá meg amint talált pár napot, amikor megállt a visszafagyás, gyorsan posztolt egyet, ráépíti hogy vége a világnak, miközben hosszú távon nincs jelentős olvadás.
    Ha meg igaz, hogy 79 előtt ilyen volt a jégkiterjedés, akkor pláne komolytalan az egész. Mondjuk ez azért megérne egy alaposabb utána járást, gondolok itt arra, hogy mivel magyarázzak a 79-es kiindulást, nem változott-e a mérési módszer, valamint jó lenne ezen ábrázolni azt is, hogy 1990 után mi a helyzet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Volt egy bejegyzésem (http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/11/napi-erdekesseg-52-az-eszaki-sarki-meleg.html), amiben egy pár sarki bója hőmérsékletét ábrázoltam, és ott látszik, hogy ha a levegő hőmérséklete meg is haladja egy-két órára a 0 fokot, a felszíni hőmérséklet az viszonylag stabil maradt, -3 - -4 fok körül. Tehát egyszerű a magyarázat: ezekkel a 10-20 fokos anomáliákkal sincs még elég meleg, hogy a jég olvadjon! A jégkiterjedés változása télen nem a meleg levegőtől való olvadásnak köszönhető (ahogy sokszor még nyáron sem), hanem az alulról ható meleg áramlatoknak, illetve a nagy viharoknak, szeleknek, amelyek állandó mozgásban tartják a jeget, ami széliránytól függően feltorlódik, létrehozva egy kisebb jégkiterjedést, és egy nehezen mérhető, szétszabdalt,egymásra torlódott jégtáblákkal tarkított, vastagabb jégtakarót.
      A 79 előtti jégkiterjedésről ellentmondó adatok vannak, ez amit ma találtam ez is új, egy orosz kutatónak köszönhető.
      Próbáltam utánajárni, hogy ha már a 60-as években voltak műholdas megfigyelések, akkor miért csak 1979-től van hivatalos adat. Úgy tűnik a magyarázat erre az, hogy 1979-től van működésben ez a fajta szenzor, ez a módszer, amivel a jégkiterjedést mérik. Az előtte levő módszerek nem voltak egységesek, az egész területre kiterjedőek, így ha nagyjából jelezték is a trendeket, nem összehasonlítható a 2 adat. Legalábbis ez a hivatalos magyarázat. Érdekes az is, hogy habár az NSIDC ki is dolgozott egy sokkal pontosabb módszert (MASIE) az évek alatt, mégis a 79 óta érvényes módszert (Sea Ice Index) használják, amely ugyanazzal a felbontással,ugyanazzal a szenzorfajtával dolgozik. A MASIE felbontása sokkal jobb, 1 km2 a 25 km2 helyett, a módszerek és a megfigyelések is változnak, nem csak passzív szenzoros megfigyelés, hanem vizuális (légi felvételek, műholdról, repülőről, földi megfigyelések, hajókkal, stb.). Írja is az NSIDC honlapján, hogy ha a napi pontos állapotot szeretnénk megkapni, akkor a MASIE a helyes válasz, de az összehasonlítás szempontjából nem alkalmas hosszú távú elemzésekre, arra a SII a megfelelő.
      Ez megérne egy külön bejegyzést, fogok is vele foglalkozni, meghosszabbítom a grafikont a mostani adatokkal is, és melléje teszem a MASIE értékeit is.
      Halászok, régi utazók, kalandorok feljegyzéseiből is az kép alakul ki, hogy a múlt század közepén, és több-száz évvel ezelőtt is voltak a mostanihoz hasonló állapotok.
      Ami Tibor bá-t illeti, annyira megkövesedetten mantrázza a vészmadarak propagandáját, hogy teljesen felesleges ott már bármit is hozzátennem az ottani bólogatáshoz. Egy olyan szintre süllyedtek klíma szempontból, hogy semmi keresnivalóm már ott.

      Törlés
    2. Az MNO cikkével kapcsolatosan valszeg az "ijesztette" meg őket, hogy a viszafagyás lassú volt. Csak azt nem értem, hogy ha te mint "amatőr klimatológus" ezt előre látta, akkor őket ez miért lepte meg? Illetve vajon felülvizsgálták-e már a következtetéseiket, amióta normális közelire nőtt a jégkiterjedés (azt nem várom, hogy erről hírt adnának)?
      A 86. foktól délre már nincsen jég? Csak mert attól hogy a 86-69 fok között nem olvad a jég a levegő hőmérséklete miatt, délebbre még elképzelhető ilyen. Akárhogy is, a jég kiterjedése biztosan összefüggésben van a levegő hőmérsékletével is, mert az 5-10 fokos anomália ott elég kell legyen ehhez, ahol nem -15°C a normális, hanem 0-(-10). Márpedig a jégkiterjedés nem csökken, sőt a visszafagyás sem lassú már, szóval én kétkedve fogadom ezeket a nagy hőmérsékleti anomália értékeket. A műholdas mérések is olyan nagy anomáliát mutatnak, mint a Gistemp?

      Törlés
    3. http://mastermaps.com/arctic/seaice/daily/
      Itt szépen latszik a jégkiterjedés (MASIE), van még 60-tól délre is, ott ahol nincs kitéve a meleg áramlatoknak.
      A műholdas mérések pedig korántsem mutatnak akkora anomáliát, mint a Gistemp a sarki települések repülőtereiről mér értékek extrapolálásával.
      Itt vannak az UAH értékei a 60-90 fok között az elmúlt hónapokra:
      2016 08: 0,82
      2016 09: 1,23
      2016 10: 1,63
      2016 11: 0,96
      2016 12: 0,00
      2017 01: 0,92
      forrás: http://www.nsstc.uah.edu/data/msu/v6.0/tlt/uahncdc_lt_6.0.txt

      Igaz, hogy itt a bázis az 1981-2010-es intervallum, míg a Gistempnél az 1951-1980, de akkor is világosan látszik, hogy a sarki anomália nem annyi, mint amennyit a Gisstemp hazudik.

      Törlés
    4. A másik dolog, pedig az, hogy hiába van pár óráig akár 5-6 fok is a levegőben, a felszínen a jégnek sokkal több idő kell, amíg olvadáspontig felmelegszik.
      Nézd meg akár az itthoni tavakat is, a felmelegedés után még napokig a jégkiterjedésük ugyanakkora maradt, sokkal később indul be a látható olvadás és a kiterjedés csökkenése.
      Az én véleményem szerint, idén télen a sarki jégből 1 m2-nyi jég sem tűnt el kizárólag a meleg levegőnek köszönhetően.

      Törlés
  2. Csak egy kis érdekesség nem is konkrétan ehhez a bejegyzéshez passzol és nem is állítom, hogy ők a legmegbízhatóbb hírforrás, de azért érdekes átfutni:

    http://www.breitbart.com/big-government/2017/02/21/h-sterling-burnett-climategate-redux-noaa-scientists-fudge-lose-data/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a szkeptikus tudósok már régóta támadták a NOAA-t a "pause-busting" adatai miatt, ez most belülről is kezd megtörténni, John Bates a NOAA-nál dolgozik/dolgozott.
      Az amerikai szenátus egy bizottsága is nyomozni kezdett az ügyben, fogunk róla még hallani.

      Egy elég részletes összefoglaló az ügyről, magyarul:

      http://ujvilagtudat.blogspot.ro/2017/02/kiderult-hogy-vilag-vezetoit-hamis.html

      Törlés
  3. Remélem igazad lesz és tényleg hallunk róla! De valahogy én már nem hiszek benne, nem fognak róla beszámolni, a nagy médiumok egyike sem fogja megírni, hogy egy teljesen rossz adatokra alapozott tanulmánnyal riogatták a világot. Ahogy arról sem számolnak be, hogy az összes eddigi model amit bemutattak és rémisztgették vele az embereket egytől egyig hibás volt. Pedig szerintem egyszerűen csak be kellene vallani ha a klíma melegedik akkor melegedik ha hűl akkor hűl és egyikkel sem tudunk mit csinálni, mert nagyon kicsik vagyunk ahhoz akár pro akár kontra befolyásoljuk. Azt a rengeteg pénzt pedig inkább arra kellene költeni, hogy kitaláljuk hogyan alkalmazkodhatunk a megváltozó klímához vagy ha nem akkor költsük tudom is én mondjuk a gyíkemberek kutatására az pont ugyan olyan felesleges, de legalább szórakoztató.

    VálaszTörlés
  4. Igen, de én épp a gistemp által közölt sarki anomáliát vonom kétségbe, ők pedig jellemzőn 2-4,5°C-os éves átlag anomáliákat jelölnek oda. Ha ez igaz lenne, akkor emiatt csökkennie kellene a jégkiterjedésnek, hiszen ahol eddig az átlag úgy alakult, hogy éves viszonylatban kb. állandó volt a jég, annál ez a több fokkal melegebb átlag valamennyi eltűnést kellett volna, hogy okozzon. De a jelek szerint nem okozott, vagyis vélhetően hülyeség, hogy az éves átlag több fokkal magasabb lett volna a korábbiaknál.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések