Napi érdekesség - 66 - Airport Global warming - 3
Az előző 2 részben ismertettem, hogy a GHCN adatbázis milyen meglepően nagy arányban tartalmaz repülőtereken elhelyezkedő mérőállomásokat, illetve azt, hogy ezek a zónák (repterek környéke) mennyivel melegebb a környezetéhez képest. Most folytatom a sorozatot egy pár konkrét állomás vizsgálatával.
Darwin repülőtér, Ausztrália
A Wikipédia szerint 1919-ben használták először repülőtérnek, és az 1950-es évektől lett nemzetközi repülőtér, a 2000-es évek elején 900.000, mára már évi 2 milliós utasforgalommal rendelkezik.
A GHCN havi adatbázisában 1882-től szerepel és kisebb megszakításokkal gyakorlatilag folytonos adatsorral. Letöltöttem tehát a nyers (unadjusted), illetve a módosított (adjusted) GHCNM adatokat és grafikonon ábrázoltam:
Mit lehet leolvasni a grafikonról:
- az 1882-1910 időszak nyers adatai 1.27°C - al magasabbak, mint a módosított adatok - ez megfelel pont a repülőtér előtti időszaknak
- 1910-1940: a különbség "csak" 0.67°C, ennyivel vitték le a mért adatokat - ez az időszak megfelel a nemzetközi repülőtér előtti időszaknak
- 40-es évektől a 60-as évek végéig már -0.23°C a különbség, tehát a mért adatokat felfele igazítják.
- 70-es évektől mostanig nincs igazítás.
Mi lenne ésszerű egy mérőállomás esetén, ami 1919-ben repülőtérré vált, és ami az 50-es évektől egyre nagyobb forgalmat bonyolít le, az utóbbi 15 évben megduplázva ezt? Nyilvánvaló, hogy az itt elhelyezett mérőműszer mért értékeiben egyre nagyobb súllyal szerepel egy mesterséges emelkedés a betonrengeteg + a repülők hajtóműveinek köszönhetően. Tehát egy helyes adjusztálás a jelen, mesterségesen nagy értékeit vinné le. Az, hogy mennyivel kellene ezt csökkenteni, minden egyes reptérre komoly tanulmány kellene megelőzze és kiszámítsa ezt.
Mi történik ehelyett? Csökkentik a múlt értékeit, amikor nem volt mesterséges melegítő hatás, és emelik vagy változatlanul hagyják a közelmúlt és jelen értékeit, amikor bizonyítottan van mesterséges emelkedés a mért hőmérsékletekben.
Így lesz, egy egyenesen lehűlést mutató trendből, emelkedést mutató, és a CO2 szinttel együtt emelkedő trend:
És akkor a hab a tortán:
A GISSTEMP átveszi az adjusztált (!!!) GHCN adatokat (ahogyan a többi független intézmény is ebből dolgozik tovább) és TOVÁBB ADJUSZTÁLJA azt:
 |
| https://data.giss.nasa.gov/cgi-bin/gistemp/show_station.cgi?id=501941200000&dt=1&ds=14 |
Jöjjünk egy kicsit közelebb és vizsgáljuk meg az egyik legrégebbi állomás, a berlini Tempelof repülőtér adatait:
Ugyanaz a minta: a múltat hűtik, a jelent melegítik, így a melegedés trendjét meredekebbé teszik.
VÉGKÖVETKEZTETÉS:
A nagyszámú reptéri állomás adatai generálnak egy mesterséges melegedést, amit a GHCN adatbázisban tévesen igazítanak ki. Az így kapott adjusztált értékeket átveszi a többi intézmény, amit mindenki még módosítgat.
A nagy Antropogén Globális Felmelegedés meredek görbéje nagyrészt ennek is köszönheti a meredekségét. A globális felmelegedés létezik, a klíma mindig is változott és fog is változni. Az ember is hatással van, a repterek magas hőmérséklete is valóban antropogén hatás. De ez a hatás a globális átlaghőmérséklet kiszámításában torzan jelenik meg, mert e helyi hatások ki vannak terjesztve globális szintre. A műholdas mérések ezért is festenek jobb képet a valóságról, mert abban ezek a lokális hatások csak a helyükön jelennek meg, nincsenek kiterjesztve több-száz kilométerre.
A végére egy grafikon, ami vicc kategória, de mint minden viccben ebben is van igazság: valakinek eszébe jutott, hogy egymásmellé tegye a globális hőmérséklet emelkedő görbéjét és a repülők növekvő üzemanyag fogyasztását:
Ugye milyen szépen korrelál? :)))
Megjegyzések
Megjegyzés küldése