Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Napi érdekesség - 66 - Airport Global warming - 3

      Az előző 2 részben ismertettem, hogy a GHCN adatbázis milyen meglepően nagy arányban tartalmaz  repülőtereken elhelyezkedő mérőállomásokat, illetve azt, hogy ezek a zónák (repterek környéke) mennyivel melegebb a környezetéhez képest.  Most folytatom a sorozatot egy pár konkrét állomás  vizsgálatával.

Darwin repülőtér, Ausztrália

A Wikipédia szerint 1919-ben használták először repülőtérnek, és az 1950-es évektől lett nemzetközi repülőtér, a 2000-es évek elején 900.000, mára már évi 2 milliós utasforgalommal rendelkezik.

A GHCN havi adatbázisában 1882-től szerepel és kisebb megszakításokkal gyakorlatilag folytonos adatsorral. Letöltöttem tehát a nyers (unadjusted), illetve  a módosított (adjusted) GHCNM adatokat és grafikonon ábrázoltam:



Mit lehet leolvasni a grafikonról:
  - az 1882-1910 időszak nyers adatai 1.27°C - al magasabbak, mint a módosított adatok  - ez megfelel pont a repülőtér előtti időszaknak
- 1910-1940: a különbség "csak" 0.67°C, ennyivel vitték le a mért adatokat - ez az időszak megfelel a nemzetközi repülőtér előtti időszaknak
- 40-es évektől a 60-as évek végéig már -0.23°C a különbség, tehát a mért adatokat felfele igazítják.
- 70-es évektől mostanig nincs igazítás.

Mi lenne ésszerű egy mérőállomás esetén, ami 1919-ben repülőtérré vált, és ami az 50-es évektől egyre nagyobb forgalmat bonyolít le, az utóbbi 15 évben megduplázva ezt? Nyilvánvaló, hogy az itt elhelyezett mérőműszer mért értékeiben egyre nagyobb súllyal szerepel egy mesterséges emelkedés a betonrengeteg + a repülők hajtóműveinek köszönhetően. Tehát egy helyes adjusztálás a jelen, mesterségesen nagy értékeit vinné le. Az, hogy mennyivel kellene ezt csökkenteni, minden egyes reptérre komoly tanulmány kellene megelőzze és kiszámítsa ezt.    

 Mi történik ehelyett? Csökkentik a múlt értékeit, amikor nem volt mesterséges melegítő hatás, és emelik vagy változatlanul hagyják a közelmúlt és jelen értékeit, amikor bizonyítottan van mesterséges emelkedés a mért hőmérsékletekben. 

Így lesz, egy egyenesen lehűlést mutató trendből, emelkedést mutató, és a CO2 szinttel együtt emelkedő trend:

 És akkor a hab a tortán:

A GISSTEMP átveszi  az adjusztált (!!!) GHCN adatokat (ahogyan a többi független intézmény is ebből dolgozik tovább) és TOVÁBB ADJUSZTÁLJA azt:

  
https://data.giss.nasa.gov/cgi-bin/gistemp/show_station.cgi?id=501941200000&dt=1&ds=14
Mit csinál a GISS? Még tovább hűti a múltat! Figyeljük meg, a GHCN értékei 26 fok fölött vannak a grafikon elején (felső grafikonok), míg a GISS-nél kb. 1 teljes fokkal még lenneb, 25,5°C alatt.

Jöjjünk egy kicsit közelebb és vizsgáljuk meg az egyik legrégebbi állomás, a berlini Tempelof repülőtér adatait:


Ugyanaz a minta: a múltat hűtik, a jelent melegítik, így a melegedés trendjét meredekebbé teszik.

VÉGKÖVETKEZTETÉS:
     A nagyszámú reptéri állomás adatai generálnak egy mesterséges melegedést, amit a GHCN adatbázisban tévesen igazítanak ki. Az így kapott adjusztált értékeket átveszi a többi intézmény, amit mindenki még módosítgat. 
    A nagy Antropogén Globális Felmelegedés meredek görbéje nagyrészt ennek is köszönheti a meredekségét. A globális felmelegedés létezik, a klíma mindig is változott és fog is változni. Az ember is hatással van, a repterek magas hőmérséklete is valóban antropogén hatás. De ez a hatás a globális átlaghőmérséklet kiszámításában torzan jelenik meg, mert e helyi hatások ki vannak terjesztve globális szintre. A műholdas mérések ezért is festenek jobb képet a valóságról, mert abban ezek a lokális hatások csak a helyükön jelennek meg, nincsenek kiterjesztve több-száz kilométerre.

    A végére egy grafikon, ami vicc kategória, de mint minden viccben ebben is van igazság: valakinek eszébe jutott, hogy egymásmellé tegye a globális hőmérséklet emelkedő görbéjét és a repülők növekvő üzemanyag fogyasztását:


Ugye milyen szépen korrelál?  :)))


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések