Az északi jégkiterjedés

Az északi jégtakaró teljes eltűnésével már régóta riogatnak egyes szakemberek és politikusok és a nem is olyan régi jóslatok szerint már most el kellett volna tűnjön a jég
( - http://news.bbc.co.uk/2/hi/7139797.stm - Arctic summers ice-free 'by 2013'
- http://news.nationalgeographic.com/news/2007/12/071212-AP-arctic-melt.html - Arctic Sea Ice Gone in Summer Within Five Years?
A jégtakaró állapotát több mutató is jelzi: a jég kiterjedése (Ice Extent), összterülete (Ice Area), vastagsága (Ice Thickness), térfogata (Ice Volume) illetve ezen mutatók arányából számolt értékek, mint pl. a jég tömörség (Ice Compactness), ami  a terület és kiterjedés aránya. A leggyakrabban a kiterjedést szokták idézni, a napi médiában is inkább csak ezzel a mutatóval találkozunk, pedig a jégtakaró állapotát nem ez a mutató jelzi a legpontosabban, a fentebb jelzett mutatók együttes vizsgálatával sokkal pontosabb képet kapunk.
Jégtakaró adatok műholdas mérésével és közlésével több intézmény is foglalkozik:
- az amerikai NSIDC– National Snow and Ice Data Center, 25x25 km-es felbontás, passzív mikrohullámú megfigyelés:Sea Ice Index;
- az NSIDC újabb terméke a MASIE - Multisensor Analyzed Sea Ice Extent , 4x4 km-es felbontás, multiszenzoros megfigyelés
- a japán JAXA - Japan Aerospace Exploration Agency,  10x10 km-es felbontás, passzív mikrohullámú megfigyelés;
- a dán DMI- Danish Meteorological Institute ,  10x10 km-es felbontás, multiszenzoros megfigyelés
- a norvég Arctic ROOS - Arctic Regional Ocean Observing System, 25x25 km-es felbontás, passzív mikrohullámú megfigyelés;
- ezenkívül számos intézmény, egyetem közöl napi/havi értékeket a műhold adatok feldolgozásával, saját  algoritmussal, módszerrel számolva ki a jégtakaró kiterjedését. (Cryosphere, University of Bremen, Canadian Ice Service, stb.)
Mai posztomban az északi jégkiterjedéssel szeretnék foglalkozni, de szeretnék a jövőben kitérni olyan más „jeges” témákra is mint pl. a többi jégmutató változásai, a  déli jégkiterjedés, az Antarktisz és Grönland jégtakarója, a gleccserek állapota.
Hogyan számolják a jégkiterjedést? Lefedik a vizsgált zónát egy ráccsal, ennek méretei a fent közölt felbontás. Ha ezen az egységnyi területen (cella) a műhold szenzora több mint 15%-nyi jeget lát, akkor az egész cella értékét jégnek veszik és a cella területe teljes egészében beleszámít a jégkiterjedés értékébe. A legnagyobb kihívás és egyúttal „hibák” forrása a szenzorok adatainak értelmezése. Minden intézmény kidolgozta a saját értelmezését (algoritmusát), noha a legtöbben ugyanazokat a műhold- adatokat használják.
Hogy mennyire eltérő adatokat szolgáltat ez a saját algoritmus, azt a következő  grafikonokon látszik. 3 „terméket” vettem górcső alá, a hivatalosnak tekintett (legtöbbet idézett) NSIDC  Sea Ice Index-ét, a NOAA és NSIDC közös új projektjét a MASIE-t és a japán JAXA Arctic Sea Ice  Extent-jét.
Az első grafikonon e 3 termék értékei vannak ábrázolva 2016 január 1 és március 31 között, a másodikon csak a márciusi értékek, felcímkézve a napi értékekkel:





Az első szembetűnő érdekesség az az, hogy félmillió km2-nyi különbség van az NSIDC és a másik két termék között és ráadásul nem egy irányban, hanem felfele és lefele is, így pl. a február végi maximum a MASIE-nél meghaladta a 15 millió  km2-t, míg a JAXA-nál nem érte el a 14 milliót.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miből adódhat ez az óriási különbség, illetve, hogy melyik termék felel meg jobban valóságnak?
Április elején, az 1979-től folyamatosan működő NSIDC Sea Ice Index „megbolondult” és kb. 1 millióval nagyobb értékeket kezdett közölni egy meghibásodott szenzornak köszönhetően, amit mostanra sem sikerült kijavítani,  így a NSIDC egyelőre áll. A hivatalos jégadat a JAXA lett, a médiában azóta ezen értékekkel találkozunk. Miért nem a MASIE? Hiszen pontosabb (az NSIDC is elismeri), nagyobb felbontással dolgozik és a módszere is korszerűbb, nem paszív mikrohullám, mint a másik 2 terméknél, hanem multiszenzoriális érzékelés, amibe bele tartozik a vizuális értelmezés is, többek között. Az NSIDC hivatalos indoklása szerint, a MASIE, habár pontosabb napi értékeket ad, nem alkalmas a hosszútávú trend kiszámítására (mivel csak 2006-tól létezik), ezért nem ez a hivatalos érték.  OK, fogadjuk ezt el, ne keressünk most e mögött más, hátsó szándékot. Viszont vizsgáljuk meg a rendelkezésünkre álló adatokból, módszerekkel, hogy melyik lehet a valósághoz közelebb.
Segítségünkre lesznek a nyomkövetőkkel felszerelt és monitorizált jegesmedvék, az O-Buoy sarki bója rendszer által rögzített  adatok, illetve bizonyos hírek a jégbe szorult, megmentésre váró hajókról, illetve az ezen események georeferenciálása a különböző napi jégkiterjedés térképekre.
2015 szeptemberében a polarbearscience.com közölt egy bejegyzést, miszerint a 7 jeladóval ellátott jegesmedve közül 2 az egész augusztust vízben úszva töltötte. Illetve feltette a kérdést, hogy melyik valószínűbb, ez a  vízben élés, vagy az, hogy a műholdak nem látják a létező jeget?

Köztudott, hogy a jegesmedvék nem bírják a pár napnál tovább tartó úszást, ezért egyértelmű, hogy a műhold téved és a valóságnál kevesebb jeget mutat. Ahogy látni fogjuk lenneb, a  MASIE augusztusi térképein ezek a zónák jéggel fedettek, tehát írjunk egy pontot a MASIE javára. 
Időzzünk el ennél a zónánál (Beaufort öböl) és időpontnál (2015 augusztus) egy kicsit.
Nézzük 2 bója fényképét, amelyen a pontos pozíció is látható illetve, hogy milyen térképeket közöltek augusztusban a jégkiterjedésről a különböző intézmények:


A 11-es illetve 12-es bóják térképeken ábrázolva:
MASIE, augusztus 14:



NSIDC augusztus 14:

 Universitat Bremen, augusztus 14:


Cryosphere, augusztus 17:



A felvételeket nézve úgy tűnik, hogy ismét a MASIE kapja pontot, a képeken egyértelműen 15%-nál több jég látható a nyílt vízhez képest, ezért ezek a zónák jégként kellene szerepeljenek és ez csak a MASIE-nél teljesül.
A MASIE nincs viszont egyedül. Őt igazolja a DMI térképe illetve a kanadai Ice Service térképe is, amelyeken a Beaufort öböl-beli nyílás sokkal kisebb:






A 10-es számú bója szeptemberi felvétele is igazolja az eddigieket:

Szóval, eddig a jegesmedvék és a bóják pontjaival a MASIE 2-0 –ra vezet a „hivatalos” jégtermékek ellen. Menjünk tovább.
A cikk arról szól, hogy a Hudson-öböl nagyon kemény jégviszonyai  miatt bajba jutott egy hajó, és kénytelen volt a kanadai Amundsen  jégtörő segítségét kérni, ami így megkellet szakítsa a globális felmelegedést tanulmányozó expedícióját.  A hajó egyértelműen azért jutott bajba mert nem a MASIE térképét nézték, hanem más hivatalos térképeket, ahol nem a valóság szerepel:
MASIE:


Cryosphere:


A fenti térképeken pirossal van bekarikázva a Hudson-öböl és látható a MASIE illetve a Cryosphere (akinek térképei megegyeznek az NSIDC térképeivel – de NSIDC térkép archívum nem létezik, ezért nehéz hozzájutni egy-egy megfelelő dátumú térképhez) térképei. Hát, ha a Cryosphere (NSIDC) térképét nézte a kapitány, nem csodálom, hogy útnak indult.  Vajon tanult-e belőle, hogy máskor inkább a MASIE-t használja?  ( 3 – 0 )
A napokban attól hangos a média, főleg a vészmadár blogok, hogy milyen rossz állapotban van a jég, főleg, hogy milyen korán megindult az olvadás a Beaufort öbölben, mekkora repedések jelennek meg, stb. Nézzünk egy friss műhold felvételt a térségről:


Mi látszik a felvételen? Töredezett jég és nyílt víz a partokhoz közel.
Mit mutatnak a hivatalos jégkiterjedés térképek?
Cryosphere: ugyanaz a nyílt vízfelület:



Universitat Bremen: ugyanaz a nyílt vízfelület:



MASIE: jég mindenütt.


Hoppá, a MASIE nem mutatja a nyílt vízfelületet! Hibás lenne a térkép?
Nagyítsuk csak ki a MODIS felvételt:




Hát, ez bizony nem nyílt vízfelület, hanem jég! Vékonynak, vékony, de JÉG! Negyedjére is a MASIE térképe bizonyult helyesnek. ( 4 - 0 )
Amit nem tudnak a vészmadár blogok szerzői, hogy ilyenkor, akármennyire is meleg van ott fenn, a hőmérséklet még messze áll az olvadásponttól. Ilyenkor, akárcsak 2013-ban, nem a levegő hőmérséklete, hanem az erős szél és a tengeri áramlatok az, ami állandó mozgásra kényszeríti a jeget, így az megtöredezik, szétszakad, a törések mentén megjelenik a nyílt víz, ami nemsokára  befagy, így egy vékonyabb réteget képez. Az egész jégtömeg az Atlanti Óceán felé mozdul el, meg lehet figyelni, hogy Svalbard környékén, dacára annak, hogy ott, a Golf áramlat hatására, nagyon meleg a víz, egyre több jeget mérnek:


A kékkel karikázott részen (Svalbard szigetek környéke) több jég van május elején, mint március elején a jégmaximum idején.
És még egy MODIS felvétel, hogy 2013-ban, amikor a 2010-es évek legnagyobb jégkiterjedését jegyezték fel, május elején szintén megjelentek az első repedések, sokkal korábban, mint a rekord 2012-ben:
Nem csoda, hogy 2013 elején is, ezt látva a vészmadarak, 2012-nél is kisebb jeget, vagy a teljes eltűnést jósolták. Az eredményt ismerjük.
Összegezve, láthatjuk , hogy a MASIE sokkal pontosabb és valóságot jobban megközelítő jégkiterjedést mér.
Ami pedig a 2016-os olvadási szezont illeti, nagyon sok fog múlni az időjáráson és a jégdinamikán. 2006 a 2016-os előjelekkel és rekord alacsony jéggel indult, míg 2012 tavaszán sejteni sem lehetett a nyári nagy olvadást, ami a tavaszi magas jégkiterjedés ellenére is bekövetkezett:


A fenti NSIDC grafikonon látható a 2006-os és 2016-os jégkiterjedés tavaszi „egymásba fonódása”, fej a fej melletti futása, a szaggatott 2012-es vonal április-májusban fél millió km2-vel magasabban járt, majd szeptember közepén látható a minimum végeredménye.
Hogy 2016, inkább 2006-ra vagy 2012-re fog hasonlítani, azt meglátjuk. Tény, hogy a vészmadarak újból a teljes jég elolvadását jósolják szeptemberre.
A leköszönő el-Nino és a hűlő óceánok (ez majd egy külön posztot érdemel) miatt, nem valószínű, hogy a 2012-es rekord meg fog dőlni. Ugyanakkor kialakulhat olyan szélsőséges időjárás, ami a 2012-es veszteséget is megközelíti.

Szóval, óvatos jóslatom a következő:
  • Minimum rekordnak van egy minimális valószínűsége, de nem valószínű a 2 millió km2 alá esés
  •  Nagy valószínűséggel a jégkiterjedés szeptemberi minimuma 3 és 4 millió km2 közé fog esni.
Addig is, az érdeklődőknek javaslom a napi MASIE értékeket figyelni:

FRISSÍTÉS-1, május 7:

A MASIE térképen is megjelent május 6.-tól kezdve a nyílt víz a Beaufort öbölben és a műhold felvételek is igazolják, hogy most már valóban víz van az adott helyen:

https://worldview.earthdata.nasa.gov/?p=arctic&l=VIIRS_SNPP_CorrectedReflectance_TrueColor%28hidden%29,MODIS_Aqua_CorrectedReflectance_TrueColor%28hidden%29,MODIS_Terra_CorrectedReflectance_TrueColor,Reference_Labels%28hidden%29,Reference_Features%28hidden%29,Coastlines&t=2016-05-06&v=-2321994.289121816,-166795.49112573732,-1918282.289121816,66676.50887426268 

Tisztán kivehető a fenti képen, hogy ez valóban víz és nem vékony jég.

Megjegyzések

  1. A MASIE térképen is megjelent május 6.-tól kezdve a nyílt víz a Beaufort öbölben és a műhold felvételek is igazolják, hogy most már valóban víz van az adott helyen:
    https://worldview.earthdata.nasa.gov/?p=arctic&l=VIIRS_SNPP_CorrectedReflectance_TrueColor%28hidden%29,MODIS_Aqua_CorrectedReflectance_TrueColor%28hidden%29,MODIS_Terra_CorrectedReflectance_TrueColor,Reference_Labels%28hidden%29,Reference_Features%28hidden%29,Coastlines&t=2016-05-06&v=-2321994.289121816,-166795.49112573732,-1918282.289121816,66676.50887426268

    VálaszTörlés
  2. Na ez ismét egy nagyon jó poszt, méltó az elsőhöz, a második túl személyesre sikerült.

    VálaszTörlés
  3. Igen, igazad van, az a poszt személyesre sikerült egy kicsit,de mivel Tibor bá blogján a hozzászólásokba nem lehet ábrákat betenni (ha linket teszek be egy ábrára, 90% lusta arra kattintani) így egy hosszabb hozzászólásként használtam azt, nemsokára leveszem innen, illetve átírva újra közlöm, ezúttal Yeti nélkül.
    Nemsokára kész leszek egy nagyon jó ismeretterjesztő anyag fordításával, ami az El-Nino-ról szól, hamarosan felteszem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019