Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Sosem látott hőhullám az egész északi félteken? - 3


    A hisztéria folytatódik a napi médiában, már nem tudok lépést tartani az újabb és újabb tendenciózus állítások cáfolásával. A célkeresztbe most az Ibériai félsziget került, ahova az előrejelzések alapján 50 C-fokot várnak, ugyanakkor az Index.hu  arról ír, hogy "A 2018-as nyár a történelem egyik legforróbbja lehet Európában. A hőmérséklet mindenhol sokkal, Észak-Európában van, ahol 15 fokkal is meghaladja a százéves átlagot, méghozzá tartósan.  ...  Németországban az egész július szélsőségesen meleg és száraz volt..."

      Készítettem egy animációt az európai hőmérsékletekről, döntsük el magunk, hogy Skandináviában a legmelegebb helyeken levő 20-30 fok  az tartósan 15 fokkal haladná meg az átlagot (5-15 lenne a normális?). Illetve figyeljük meg Németországot és az "egész júliusi szélsőséges meleget"





Júniusi anomáliák térképe. Figyeljük meg Skandináviát, Európát, Japánt. Hol van a TARTÓS extrém meleg?:




   A Görög erdőtüzekről kiderült, hogy szándékos gyújtogatás eredménye. A hőmérsékleteket tekintve,  a megszokott nyarakhoz képest eddig kevés az extrém, 35 C-fokot meghaladó meleg.


 Látható a fenti 2 grafikonon, hogy Athénban, június első pár napját kivéve semmi rendkívüli meleg nem volt.
Japánról mindenütt az jelent meg, hogy hetek óta tart a hőhullám, 41 fokos hőmérsékletekről beszélnek Tokióban.
Nézzük a hivatalos hőmérsékleti adatokat a japán fővárost illetően :


Júniusban semmi szokatlan, sőt a hónap közepén az átlagnál sokkal hűvösebb volt. Júliusban valóban inkább a felső felében tanyázik a hőmérsékleti görbe, de kimagasló kiugrást csak  egy napon jegyzünk, az sem haladja meg, sem a 40 C-fokot, sem a júliusi abszolút rekordot. Azután pedig folyamatosan zuhant a hőmérséklet.  Szóval így néz ki egy HETEK ÓTA TARTÓ EXTRÉM HŐHULLÁM.

 
  Az Észak Afrikai rekord hőmérséklet nem haladta meg az 1930-as években mért rekord hőmérsékleteket, de itt azzal érvelnek a "szakemberek", hogy vajon mennyire megbízhatóak az akkori mérések. Érdekes ez a megbízhatóság nem merül fel, akkor amikor az 1850-es globális átlaghőmérsékletet hasonlítják tizedfokokkal a mostani hőmérsékletekhez.

  Visszatérve az Ibéria félszigetre, SZOKATLAN június/júliuson vagyunk túl, Magyarországhoz  hasonlóan, az extrém kánikulai napok hiányoztak.
  Így néz ki Madrid hőmérsékleti görbéje az eddigi 2 nyári hónapra:

Eddig egy teljesen átlagos nyár, kiugró hőmérsékletek nélkül.
     Az 50 C-fokos előrejelzés is csak egyedül a GFS prognózisában van jelen, más modellek 5-10 fokkal alacsonyabbat jeleznek. Tény, következik egy pár napos, más években megszokott, extrém kánikulai nap. Volt már ilyen? Volt. Lesz még ilyen? Lesz. Ennyi...


Végül vessünk egy pillantást arra, hogy a globális hőmérséklet milyen irányban halad:


     Ami a lényeg, az idei extrém jelenségek globális szinten NEM HALADJÁK MEG a más években mért extremitásokat, sem intenzitásban sem tartósságban és a globális átlag-hőmérsékleti anomália is lassan, de még mindig lefele tart a 2016-os csúcs óta.
    Az extrém jelzőt egyedül a globális HISZTÉRIA érdemli ki.

    Megjegyzések

    1. Most lenne érdemes egy bejegyzést írni a napi jéghelyzetről

      segédletek itt:

      https://nsidc.org/arcticseaicenews/sea-ice-tools/

      https://seaice.uni-bremen.de/sea-ice-concentration/

      Ha az extremitások nem jelentősek a korábbi évekhez képest, akkor mi magyarázza a jég állapotának változását? Nem is olyan rég, még a 10-ik legalacsonyabb értéket mértük.... ha a melegedés mértéke és a hőhullám nem kiugró... akkor nehéz nem értetlenül szemlélni a jég olvadását.

      VálaszTörlés
    2. +1 Tetszett a timelapse :)

      Annyi megjegyzéssel élnék, hogy a timelapse informatívabb lett volna (szerintem) ha 2018 adott időpontját mondjuk 2017, 2016, 2015 hasonló időszakával hasonlítjuk össze (ezek ugye mind a "szokásosnál melegebb" évekként voltak tituláva és legalábbis nekem úgy túnik, hogy az általad linkelt koordinátákon 10.67,60.41 [Lillehammer os Olso között valahol] igen 15-17 fok körüli - vagy hűvösebb - az idő az év hasonló szakában az earth nullschool alapján)

      Ez persze még nem bizonyít semmit, mivel az adatok sajna nem kereshetőek vissza ilyen részletességgel több évre visszamenőleg, de minden bizonnyal árnyalják a képet.

      VálaszTörlés
      Válaszok
      1. Tavaly pl. a Skandináv félszigeten nem volt gyakorlatilag nyár, annyira hűvös és esős volt az időjárás.
        Persze ezt nem emlegette akkor senki. Én azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy, ha valahol melegebb van a szokásosnál, akkor az globális hisztériába csap át azonnal. Az utóbbi posztokból is kiderült, hogy nem tagadom azt, hogy ha valahol meleg, vagy extrém meleg van. De 4-5 helyszínből általánosítani az egész északi féltekére és azonnal összekötni az AGW-vel nem túl korrekt. Főleg, hogy olyan vélemény is kialakult egy hazai bloggernél, hogy itt a vég, bekövetkezett...

        Törlés
      2. Sose másokhoz viszonyítsd magad!

        Ugyan egy rakás dolgot másként értékelünk, de a tények vizsgálatában igenis megtanultam értékelni a korrektséged és az energiát, amit a téma megismerésébe fektetsz!

        A konkrét jelenség kapcsán pedig jól látható, hogy a futóáramlatok felelősek a tavalyi és az idei deviancia kialakulásáért is. Pontosan ez jelenti a legnagyobb veszélyt, mert a korábban 1-2 nap alatt lejátszódó (vagyis ritkábban elhúzódó) devianciák most simán tartanak 1-2 hétig is.

        Megjegyzendő, hogy az idei Európában és Nyugat-USA-ban megfigyelhető hőhullám idején, az USA keleti partján 1-2 hét alatt 30-50 cm csapadék hullott le, ami szintén nem nevezhető átlagosnak [és itt sem az esőzés ténye, hanem a jelenség elhúzódása volt a rendkívüli].

        Törlés
      3. Van pontos információd arról, hogy a futóáramlatok másképp viselkednek, mint a múltban (nem a közelmúltra gondolok, hanem min. 100 éves távlatban)?
        A blog 2. posztjában (https://klimahiszteria.blogspot.com/2016/04/a-yeti-es-jet-stream.html) egy kicsit személyes bejegyzésben (a második felében van lényeg) tárgyalok arról, hogy a mostaninak kikiáltott jelenség régebb is létezett, és brutális tudott lenni akkor is.
        A lényeg, változik a klíma (ezt nem tagadja senki, max. az okait) és ezek a változások magával hozzák, az olyan jelenségek változását is, mint az eddig viszonylag stabilabb futóáramlat. Azt kell megvizsgálni, (s nemcsak ennél, hanem minden jelenség, esemény esetében így is teszek), hogy vannak-e leírások, utalások, ezekre a jelenségekre, s ha kitartóan kutatsz, akkor rájössz, hogy nincs új a Nap alatt!

        Pl. ha 100 éves rekordok dőlnek meg, akkor azt jelenti, hogy 100 évvel ezelőtt is hasonló körülmények uralkodtak. Amikor az összes rekord pár éves rekordokat dönt meg, akkor el lehet majd gondolkozni, hogy most valami rendkívüli van készülőben.

        Törlés

    Megjegyzés küldése

    Népszerű bejegyzések