Jéghelyzet
Egyik hozzászólóm kérésére foglalkozok egy kicsit a jéghelyzettel, arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy mivel mással magyarázható a jéghelyzet romlása, mint a jelentős északi hőhullámmal.
Először is nézzük romlott-e, s ha igen mennyit, milyen mértékben, milyen paraméterek szerint, a jéghelyzet.
Ha az NSIDC Sea Ice Index értékeit nézzük, akkor jelenleg a 4. legkisebb jégkiterjedéssel nézünk szembe:
A július eleji állapothoz képest (12. hely) ez valóban egy visszaesés.
Ha a sokkal jobb felbontású ( 4 km2 vs. 25 km2) NSIDC MASIE értéket nézzük (ftp://sidads.colorado.edu/DATASETS/NOAA/G02186/), akkor a visszaesés már nem akkora: jelenleg a 8. legkisebb a jégkiterjedés.
Ha a jégtérfogatot nézzük, a DMI alapján, az továbbra is a 12. helyen van:
A mérések 2003-as kezdete óta ez a 4. legmagasabb érték.
Hasonlítsuk össze az idei és a tavalyi jégvastagság térképet:
Szemmel is megállapítható, hogy több jég van az idén, mint tavaly ilyenkor.
Nézzük a sarki hőmérséklet alakulását:
Májustól egészen mostanig a sokéves átlag alatt volt hőmérséklet, most augusztus elején érte el zöld görbét.
TEHÁT, először is azt kell megjegyeznem, hogy nem romlott annyira a helyzet, másrészt a jég olvadásáért elsősorban nem a levegő hőmérséklete felel. Látható, hogy az északi részen, a 80 széllességi fok fölötti zónában nem volt "kánikula", de kétségtelenül számít a délebbi részeken uralkodó, az átlagnál magasabb hőmérséklet.
A jég jelentős része víz alatt van, így sokkal nagyobb mértékben számít a sarki óceán hőmérséklete. Erre hatással van a Nap által felmelegített vízfelszín, illetve a sarki óceánba ömlő "meleg" édesvíz.
Az egyik legfontosabb tényező azonban a szél erőssége és iránya, ez képes fel-torlasztani a jeget (kisebb kiterjedés, nagyobb vastagság, térfogat), illetve szétforgácsolni, szétszórni (nagyobb kiterjedés, kisebb vastagság, térfogat).
Így néz ki a feltorlaszolt jég (pressure ridge):
A fenti képek egy idei expedíció tudósításaiból (http://vincentcolliard.com/quest-through-the-pole/) vannak, hajójuk képes menni a nyílt vízen illetve a sima jégen, a fenti körülmények azonban jelentősen megnehezítik az előrejutásukat.
Válaszolva az eredeti kérdésre, nem hiszem hogy az északi jég-állapot romlás (romlott-e?, ha a legfontosabb paraméter, a térfogat nem mutat nagyobb csökkenést) egyértelmű bizonyíték lenne az egész féltekét sújtó hőhullámra. Másképp fogalmazva nem lehet elmondani, hogy akkora az északi féltekén tomboló extrém kánikula, hogy a jég is gyorsabban olvad mint máskor - ez nem ilyen egyszerű.
Nem árt a kiterjedést a rangsor mellett abszolút értéken is értelmezni.
VálaszTörlésA korábbi, július eleji értékek kb egymillió négyzetkilométernyivel (két spanyolországnyi terület) kevesebb jéggel legalább 15%-ban fedett tengerfelszínt jelentettek az 1981-2010-es medián értékekhez képest. (összesen kb 9,964 millió vs 10,944 millió négyzetkm)
A mostani, augusztus eleji értékek pedig kb másfélmillió négyzetkilométernyivel (három spanyolországnyi) kevesebb jéggel legalább 15%-ban fedett tengerfelszínt jelentettek az 1981-2010-es medián értékekhez képest. (összesen kb 6,69 millió vs 8,265 millió négyzetkm)
A négy legalacsonyabb értéket pedig (csökkenő sorrandben): 2012 (6,42), 2016(6,766), 2017(6,731), 2018(6,69) években mérték.
Ezt persze eléggé sokminden okozhatja. Az adatokat (ftp://sidads.colorado.edu/DATASETS/NOAA/G02135/seaice_analysis) tanulmányozva azonban számomra egyértelmű két dolog:
A ciklikusság mellett/ellenére is megfigyelhető a csökkenő trend. Ha sem a globális átlaghőmréséklet alakulásában, sem az óceánok átlagoshőmérsékletének alakulásában nem áll be változás, akkor nehezen elképzelhető, hogy a folyamatok iránya megváltozik.
Valóban, ha a július eleji anomáliát hasonlítjuk az augusztus eleji anomáliához, akkor ilyen mértékű "romlás" (0,58 mill. km2) ebben a periódusban csak 2015-ben (0,54) volt észlelhető, ennél nagyobb pedig csak 2007-ben (0,850).
TörlésEzen számok fényében, elismerem, hogy látványosan romlott a jég állapota. (ami a kiterjedést illeti, mert sajnos ilyen részletes statisztika nem áll rendelkezésre az NSIDC oldalán a JÉGTÉRFOGATOT illetően)
Ezen évek (2007,2015) júliusában viszont nem volt ekkora kánikula az északi féltekén. Tehát a kapcsolat nem egyértelmű, a válaszom továbbra is az, hogy a jég ezen paraméterének romlása nem bizonyítéka annak, hogy kiugró az északi féltekének hőmérsékleti anomáliája.
Amúgy semmilyen szám nem támasztja alá ezt a kijelentést, semmilyen hőmérsékleti grafikonon, nincs kiugró északi félteki anomália. Ez továbbra is a média túlzása, amely, ha fel tud sorolni 4-5 helyet, ahol kánikula van, akkor az "egész" Európát, "egész" északi féltekét jelenti.
Már azt is láttam leírva, hogy a mostani "globális hőhullám" az egész évet a legmelegebbé fogja tenni. Hát, majd meglátjuk...