Sosem látott hőhullám az egész északi félteken? - 2

... folytatom az előző bejegyzésben elkezdett "rendkívüli" események elemzését:
 
2. Hetek óta tartó Skandináv meleg, erdőtüzek

 Nézzük a 3 skandináv főváros júliusi napi maximum-hőmérsékletének a havi átlagait évenkénti lebontásban. (forrás: ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/ghcn/daily/all  és https://www.accuweather.com az idei adatokhoz)

    Oslo-ban1937-től vannak adataink, és az idei július valóban messze kiemelkedik, és kiérdemli a legforróbb július címet.  Az idei 28,5 C-fok több mint 1 fokkal meghaladja az előző, 1955-ös rekordot: 27,35 C-fok.
Az előző rekord időpontja érdekes: 63 évvel ezelőtt, az akkori AMO ciklus végén mérték, amikor hasonló légköri/óceáni folyamatok irányították az időjárást, az É-atlanti óceán szintén hűlni kezdett.



   Stockholm-ban csak 1961-től vannak adataink, ebben az adatsorban az idei július második legforróbbként szerepel, 1994-ben melegebb volt:


Érdemes összehasonlítani a 2 rekord évet, látható, hogy az 1994-es napi maximumok, a hónap 2/3-ad részében az idei maximumok fölött voltak:


 Helsinki-ben meglepetésre egy teljesen átlagos július képe rajzolódik ki, a hőhullám odáig már nem ért el:
 

 Összegezve, egy valóban meleg periódusban van Skandinávia, de az "UNPRECEDENDENT" jelzőt nem minden régiója érdemli ki. Az alábbi térképen látható a júliusi anomália:

    Ami az erdőtüzeket illeti, kétségtelen, hogy egy száraz meleg nyár kedvező hatással van az előfordulására, a kérdés, hogy szokott-e ilyesmi ott előfordulni és milyen gyakorisággal? 
   Választ a leginkább a következő tanulmányban kapunk erre (https://pub.epsilon.slu.se/11275/11/drobyshev_et_al_140807.pdf), ahol több-száz évre visszamenőleg tanulmányozták a skandináv erdőtüzeket.
A tanulmány azt állapítja meg, hogy:
"Large fire years in this region were associated with positive temperature and negative precipitation anomalies over Scandinavia and with colder and wetter conditions in more southern parts of the European subcontinent. "
vagyis szabad fordításban: a nagy erdőtüzek olyan években fordulnak elő, amikor pozitív hőmérsékleti - , illetve negatív  csapadék anomáliák uralják a nyarat, és eben az időben hidegebb és csapadékosabb az időjárás Európa délebbi részén.  Hát ez tökéletes leírása az idei európai nyárnak!  (Romániában az egész június-július napi esővel és 30 C-fok alatti hőmérsékletekkel telt, és Magyarországon is hiányzott eddig, egy igazi hőhullám)
Amit még érdemes a tanulmányból megemlíteni, az a periodicitás: 40 év. Véletlen lenne, hogy az AMO ciklus is kb. 40 évente vált át hidegből melegbe és fordítva? Aligha!

 Láthatjuk tehát, hogy a Skandináv meleg, száraz, aszályos évek, és az ehhez kapcsolódó erdőtüzek egy bizonyos 40-60 éves periodicitást mutatnak, hasonlóan az AMO ciklussal, amelyik a térség időjárását nagymértékben befolyásolja. 
   A mostani eseményeknek tehát van egy ismétlődő, TERMÉSZETES oka, és nagy felelőtlenség kijelenteni, hogy ezt egyértelműen az antropogén globális felmelegedés okozza, és emiatt  a napjaink megvannak számlálva.  

Megjegyzések

  1. Az erdőtűz témához hozzátenném az EMBERi faktort, a júliusban már a lépten-nyomon felgyulladó erdőtüzeket az ember okozta. Hiába próbáltak minden eszközzel gátat szabni: totális tűzgyújtási, grillezési, favágási tilalom (bármilyen motoros eszköz), folyamatos megfigyelés, bírságolás, helyszíni eloltás (utána nagybetűs hír az újságban), mégis lépten-nyomon meggyulladt az erdő. Jó, hogy nem lett katasztrófa belőle.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019