Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Jéghelyzet (az idei északi jég jobb állapotban van mint az elmúlt 10 évben bármikor ezen a napon)

Lassan elérjük az olvadási szezon közepét, nézzük a főbb jégparamétereket:
  • jégkiterjedés:
    A jégkiterjedés az utóbbi 2 napban felfele menetelt és már az előkelő 12. helyen van, már 11 év értékét előzi:


    A 2012-es évhez képest ez már több mint 11 Magyarországnyi területet jelent.

    A globális kiterjedés is javuló tendenciát mutat az előző évekhez képest:

     
  • jégvastagság, jégtérfogat:


    A jégtérfogat szintén magas értékeket mutat, jelenleg a 13. helyen van, tehát létezik 12 év, amely kevesebb jéggel rendelkezett ezen a napon:
     
      
  • Sarki hőmérséklet:
    a "globális hőhullám" nem érinti a sarki vidéket, már 50 napja a sokévi átlag (1958-2002) alatt tartózkodik:

      
  • Grönland:
    Grönland sem igazán akar olvadni, az olvadás/havazás egyenlege gyakorlatilag szinte egyenesen halad az utóbbi hetekben, jóval az átlag fölött:


    Összegezve, mind a jégkiterjedés(12.), jégtérfogat(13.), sarki hőmérsékletek (átlag alatt végig az olvadási szezonban), grönlandi olvadás (kb. 0) értékeit látva kijelenthetjük, hogy az idei északi jég jobb állapotban van mint az elmúlt 10 évben bármikor.

Megjegyzések

  1. Egészen egyszerűen.

    A jég mennyiségét a sarkokon NEM a levegő hőmérséklete befolyásolja elsősorban... (ha az átlagos -20 foknál 8 fokkal melegebb van... az pont -12...de
    ha hússzal van melegebb, akkor is 0... ) ... hanem a glecserek mozgási sebessége és a lehulló csapadék.

    Az üvegházhatás eredményeképpen a melegedés 95%-a megy az óceánokba... a maradék a légkörbe... a melegebb légkör több párát >> potenciális csapadékot
    jelent.

    Gondolom eddig megvan :)

    A gleccserek sebességét pedig egyik oldalról a tömegük, másik oldalról a rájuk ható gravitációval ellentétes erők határozzák meg.

    Nagyobb tömegű tengeri jég >> lassabb gleccser
    Glecser útjába kerülő domborzat >> lassabb gleccser

    Tehát a gleccserek sebességét ÁLLANDÓNAK tekintve a globális felmelegedés bizony NÖVELI a lehulló csapadékot és NÖVELI a képződő
    jég mennyiségét. Tehát NEM AZ a kérdés, hogy időről időre mitől "növekszik a jég mennyisége"... hanem az, hogy miként lehet, hogy csökken?

    Hát úgy... hogy a gleccserek mozgása gyorsul... mert...

    A melegebb sarki óceán (a sós víz olvadáspontja 0 fok alatti) ugye nem közvetlenül a gleccsert olvasztja, hanem a tengeren úszó jeget [vagy a gleccser
    tengerbe lógó részét]. Pont erről szól az általam korábban linkelt tanumány... és pont ezért fordulhat elő, hogy a tengeri jég elolvadásával a tengerszint
    emelkedésének üteme lassulhat [ha a domborzati viszonyok miatt a gleccserek mozgása nem gyorsul tovább]

    https://www.skepticalscience.com/future-projections-antarctic-ice-shelf-melt.html

    Nem nehéz belátni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez mind szép, de a tényen nem változtat, hogy a pillanatnyi állapot érdekes értékeket mutat. Persze a hosszútávú trenden ez még mindig nem változtat lényegesen, de az már kijelenthető, hogy a vészmadaraknak az idén sem lesz igazuk...

      Törlés
  2. Ha ez így megy tovább, itt is meg kell reformálni a mérési módszereket...

    VálaszTörlés
  3. Ez sem teljesen pontos, de erdekes, hogy a jegterfogat 2008, 2012, 2016-ban nagyon keves volt, ellenben 2014, 2018-ban tobb. Akar lehet itt egy negyeves ciklus is (El Nino 2?).

    Nezd csak (a kozbulso eveket is):
    2006-2008 csokken
    2008-2010 (kilog)
    2010-2012 csokken
    2012-2014 no
    2014-2016 csokken
    2016-2018 no

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezekben az években a jégkiterjedés is alacsony volt, és ott is megfigyelhető egy 2-3 éves "visszapattanás". Egyik oka az a negatív visszacsatolás lehet, hogy a szabad sarki víz, szigetelő jégfedél nélkül jobban lehűl, így csökken a következő évekre a jeget olvasztó meleg víz mennyisége. Persze ez csak 1 természetes tényező, rengeteg más lehet még, de ez is közrejátszik.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések