Napfénytartam

     Egy régebbi bejegyzésemben már foglalkoztam a napsütéses órák száma és a maximum-hőmérséklet ill. hőségnapok számának tökéletes korrelációjával: http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/12/napi-erdekesseg-55-nap-vagy-co2.html
    A fenti cikkben bemutatott grafikonokból egyértelműen kiderült, hogy a hőmérséklet változáshoz sokkal több köze van a napfényes órák számának a változása, mint a CO2 szint növekedése, hiszen míg a napfényes órák száma a század közepén (50-70-es évek) a hőmérséklettel együtt csökkent, a CO2 szint töretlenül növekedett tovább. (nem csoda, hogy annyira igyekszenek ezt a hőmérséklet csökkenést eltüntetni és a CO2 görbéhez hasonlóvá tenni).
     Az akkori bejegyzésemben magyarországi adatokat hasonlítottam egymáshoz, most jöjjön egy pár külföldi adat:

  A Met Office angliai adatai 1929 és 2015 között:

  • Napsütéses órák száma:


  • napi maximum-hőmérséklet országos átlaga:



 Ehhez fölösleges bármilyen kommentárt is fűzni.

         Sok tanulmány született a témában, az egyik (http://journals.ametsoc.org/doi/abs/10.1175/JCLI-D-14-00068.1?af=R&#038) szerint az Észak-Amerika fölött   1982-2012 között 4.2%-al csökkent a felhőborítás.
   Egy másik tanulmány (http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2012JD018551/abstract) a megnövekedett napsütéses órák által okozott energia-többletet vizsgálta az USA-ban 1996-2011 között, és arra a megdöbbentő megállapításra jutott, hogy az ezáltal okozott melegedés 4-szerese az üvegházak  által okozott elméleti melegedésnek. 
     Egy spanyolországi tanulmány (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0921818112002238) szerint az ország területét ért többletsugárzás 1985-2015 között  + 3.9 W m− 2/ évtized, ami jóval több, mint a  CO2 szint duplázódásával történhető hatás.

     A fenti példákból látható, hogy világszerte csökkent az elmúlt évtizedekben  a felhőzet, és növekedett a napsütéses órák száma, ez pedig jelentős többlet hősugárzással  járt együtt. 
    
Szeged esetében ez így nézett ki:



 A fenti grafikonokon nem csak az látszik, hogy a két paraméter kéz a kézben jár együtt, hanem az is figyelemreméltó, hogy Szeged esetében, az OMSZ adatai alapján milyen melegedésről van is szó?  2010-ig még nem értük el a század közepi értékeket! Igen, melegebb van mint a 70-es, 80-as években, de nincs melegebb mint pl. 45-50 között. Ezt a melegedést adják el nekünk ember okozta katasztrofális melegedésnek!  

  A meleg éjszakák száma, illetve a hőségnapok száma is egyértelműen azt mutatja, hogy 2010-ig nem, illetve alig értük el a század eleje-közepi értékeket, és ezek is tökéletes összhangban vannak a napfény grafikonnal:


Kíváncsi lennék, hogyan néznének ki ezek a grafikonok, ha a napfénytartam nem növekedett volna. Ki lehetne mutatni bármilyen pozitív trendet a hőmérséklet grafikonon? 
       Felvetődik az kérdés is, hogy a CO2 szint növekedése képes-e befolyásolni a felhőképződést és ezáltal, pozitív visszacsatolásként, elérni ezt a melegedést?         
       Érdekes, hogy a vészmadarak pont a fordítottjával riogatnak: a CO2 okozta melegedés megnöveli a páratartalmat és pont emiatt fog megugrani a hőmérséklet, mert a vízpára az igazi üvegházhatású gáz, ami képes valóban hőmérséklet-emelkedést okozni.
     Az atmoszféra különböző  magasságaiban mért globális páratartalom is a napfénytartam növekedését és a felhőborítás csökkenését igazolja:

 Végkövetkeztetésként elmondható, hogy amíg ki nem mutatja valaki, hogy a CO2 szint növekedése, vagy bármilyen más emberi tevékenység összeköthető a napfénytartam növekedésével globális szinten, addig kijelenthetjük, hogy a 70-es évektől tapasztalt hőmérséklet növekedéshez sokkal több köze van azoknak a változásoknak  amelyek a felhőképződést befolyásolják és ezáltal jelentősen hatnak a klímára.  
    A szinte kizárólag csak a CO2-ra fókuszáló tudomány kevés képviselője foglalkozik ennek a vizsgálatával, és amíg áttörés nem lesz ezen a téren (az ilyen jellegű kutatások támogatása) addig sajnos nem is számíthatunk arra, hogy az ilyen evidens összefüggések nagyobb figyelmet kapjanak.  
      Amíg ezen természetes tényezők a  melegedés irányába hatnak, addig a  politika irányította tudományos konszenzus nem fog eltérni a CO2 elmélettől. Amint ez megváltozik ( egyértelmű lehűlés következik be ) a tudomány is rátalálhat a helyes útra. 
     Miért van olyan érzésem, hogy a mostani vészmadarak akkor is megtalálják és kialakítják azt a "tudományos" konszenzust, hogy az emberi tevékenység a jégkorszakba fog taszítani minket?...
  

Megjegyzések

  1. Köszönjük. Ismét egy jó cikk. Irigylem a türelmedet az adatbányászatban.
    Kiváncsi lennék a véleményedre a NASA szerinti Kis jégkorszakról? Nem kételkedem benne, csak érdekes a fordulat, hogy "mind megdöglünk a melegtől" - ja nem, "kis jégkorszak lesz úgyhogy megfagyunk"...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A NASA-nál több tudós is publikál, akár eltérő véleményeket is. A hivatalos NASA vélemény azonban az első (megdöglünk a melegtől), a másik csak egy elméleti feltételezés ( az első is az :) ).
      A kis jégkorszak lehetősége adott, szerintem az idén Januárban kaptunk belőle egy kis ízelítőt.
      Azt is definiálni kellene, hogy mit értünk kis jégkorszak alatt. Egyszerűen nincs elég adat ahhoz, hogy teljesen ismerjük a globális hőmérsékleti viszonyokat a legutóbbi kis jégkorszak idején. Egyre inkább az körvonalazódik, hogy akkor sem annyira a globális hőmérséklet esett, hanem egy olyan időjárási minta alakult ki, amely az északi féltekén okozott hideg teleket.
      A klíma olyan komplex rendszer, amit a tudomány még nem képes teljes terjedelmében érteni. A Nap változásai olyan folyamatokat indíthatnak be, amelyek közvetve is hatnak a klímára.
      Ami tény, hogy a Nap, a legutóbbi kis jégkorszak idején mutatott tevékenységéhez hasonlót fog produkálni az elkövetkező években/évtizedekben. Hogy hogyan reagál erre ez a komplex klímarendszer, ha figyelembe vesszük, hogy a kiindulópontok is eltérnek, azt nehéz megjósolni.
      Én személy szerint nem várok kis jégkorszakot sem, csak lassú felmelegedést, stagnálást vagy minimális hűlést az elkövetkező évekre.

      Törlés
  2. "A kis jégkorszak lehetősége adott, szerintem az idén Januárban kaptunk belőle egy kis ízelítőt. "

    Nem gondolom, hogy egy hideg telet (nagyon hideg januárral) össze lehet kötni egy kis jégkorszak lehetőségével.

    Az a baj ezekkel a jóslatokkal, hogy az emberek adnak ezekre, és befolyásolja a tevékenységüket. Tavaly például, amikor a tetőmet építették újra, azt mondta a vállalkozó, hogy nem fontos a fóliázás, mert úgy sem esik már a hó télen. Vagy például a munkahelyemen is az egyik területen úgy lett kialakítva a munkakörnyezet, hogy -10 fokos kinti hőmérséklet alatt nem lehet dolgozni, mert nem készültek fel erre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Nem gondolom, hogy egy hideg telet (nagyon hideg januárral) össze lehet kötni egy kis jégkorszak lehetőségével."
      Erről szó sem volt! A lehetőség nem azért adott, mert idén télen hideg volt. Nem azt mondtam, hogy idén télen hideg volt, tehát lehet kis jégkorszak.
      Először is a kis jégkorszakban az európai átlaghőmérséklet 1-2 fokkal volt kisebb a XX. századi átlagnál és főleg a telek voltak hidegebbek. Ezért írtam az "ízelítőt", mert ez lenne a megszokott tél egy kis jégkorszak esetén.
      Az utolsó mondatomban pedig világosan leírtam, hogy én nem adok nagy esélyt egy kis jégkorszak bekövetkeztének a következő időszakban.
      A lehetőség azért adott, mert a Nap tevékenysége a legutóbbi kis jégkorszak idején megfigyelt tevékenységgel fog elég nagy eséllyel megegyezni.
      Remélem nem kevered a kis jégkorszakot az igazi jégkorszakkal! A kis jégkorszak annyit jelent, hogy Európa vizei télen keményen befagynak (lásd múlt telet), míg a "rendes" jégkorszakokban Észak-Európát állandó jég borítja.
      Ha a következő 10-20 évben a telek hasonlóak lesznek, mint az idei volt, az északi jég pedig jelentősen visszanő, akkor az már egy kis jégkorszakot fog jelenteni.

      Törlés
  3. Ha így gondoltad, akkor rendben, de azt írtad, hogy:

    "A kis jégkorszak lehetősége adott, szerintem az idén Januárban kaptunk belőle egy kis ízelítőt."

    Ez úgy hangzik, mint ha az ízelítőt a mondat első felére értenéd, vagyis a kis jégkorszak lehetőségére, annak megerősítéseként.

    Egy kis jégkorszakban is vannak hidegebb, és enyhébb telek. Csak mondjuk most 30 évből 1 tél ilyen, kis jégkorszakban meg mondjuk 15.

    VálaszTörlés
  4. Így van, s ha a következő 2 tél is ilyen lesz, akkor el lehet gondolkozni.
    Szerintem annak már több esélye van, hogy azért több ilyen telünk lesz a köv. 30 évben, mint az elmúlt 30-ban.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019