Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

A WMO időjárási szélsőségek adatbázisa

    A Nemzetközi Meteorógiai Intézet (WMO)  honlapján egy naprakész adatbázist találhatunk az időjárási és klimatikus szélsőséges eseményekkel kapcsolatban (https://wmo.asu.edu/content/world-meteorological-organization-global-weather-climate-extremes-archive).  
    Egy korábbi bejegyzésemben (http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/05/napi-erdekesseg-5.html) a maximális hőmérsékletről közöltem egy térképet is, nézzük van-e változás azóta, illetve hogyan állunk más extremitásokkal.  
     Ha kizárólag a fősodratú  médiából tájékozódunk, akkor kapásból vágnánk rá, hogy természetesen minden extrém rekord az utóbbi évekre tehető, de legalábbis erre a  századra. 
     Igazolják-e ezt az adatok? Lássuk: 

A maximális hőmérséklet  globális rekordja továbbra is 1913-as: 56.7°C - USA.
Ha féltekékre osztjuk a Földet (függőlegesen ill. vízszintesen), akkor az északi és a nyugati féltekén a fenti rekord érvényes, a déli féltekén az 1960-ban mért 50.7°C Ausztráliában, a keletin pedig az 1931-ben mért 55.0°C Tunéziában.

1913, 1931, 1960. Meglepő? Menjünk tovább, bontsuk jobban fel a Földet, nézzük a WMO-régiókként (kontinensenként) az adatokat:


 ,
A következő adatoknál értelemszerűen megjelenik a fenti 3 adat, ezeket nem fogom  kiemelni.  

1. régió - Afrika: 1931, 55.0°C, Tunézia.
2. régió - Ázsia: vizsgálat alatt (Currently under investigation - ez jelenik meg az adatbázisban)
3. régió - Dél-Amerika: 1905, 48.9°C, Argentina.
4. régió - Észak-Amerika: 1913, 56.7°C, USA.
5. régió - Délnyugati Pacifikus régió:  1960, 50.7°C Ausztrália.
6. régió - Európa (+ Közel-Kelet és Grönland): 1942, 54°C, Izrael.
7. régió - Antarktisz ( 60 szélességi foktól délre) -  1982, 19.8°, Signy Research Station (UK)

A listánk újabb 3 évszámmal gyarapodott: 1905,1942 és 1982.  Még így sincs egyetlen mostani évszám, az 1982 is épp a Nagy Globális Felmelegedés elején van.

A WMO tovább bontotta a 6-os és 7-es régiót, így fog megjelenni egy 2015-ös érték:

6. régió - Kontinentális Európa: 1977, 48.0°C, Görögország
7. régió - az Antarktisz kontinens és a szigetei: 2015, 17.5°C, Esperanza Research Station (Argentina) - 1953 óta üzemel.
7. régió - az antarktiszi plató: 1989, -7.0°C 

A felsorolt 9 maximális hőmérsékleti rekordból egyetlen-egy esik erre a századra, az is csak azzal a trükkel, hogy a 7-es régiót tovább bontották, hogy egy helyi rekordot belecsempésszenek  ebbe a sorba. Ráadásul egy olyan állomás adatát, amely 1953 óta üzemel, tehát a múlt század eleji melegebb időszakból nincsenek adatai.

Ezek az adatok világosan igazolják, hogy a hőmérsékleti szélsőségesség nem erősödött az elmúlt években!

Ha a szélsőségesség negatív felét tekintjük, itt sem tapasztalható erősödés:  a lista a  következő:  1983-ban mérték a Föld legalacsonyabb hőmérsékletét, és a többi, fenti felbontású rekord a következő évekből való: 1892, 1903, 1907, 1933, 1935,  1947, 1954, 1978.

Hőmérsékleti rekordok szempontjából  az utóbbi 30 év klímája NEM TEKINTHETŐ szélsőségesnek.

    Minél jobban felbontjuk a Földet, annál könnyebb találni egy olyan zónát, ahol a rekord közelmúltbeli, de ez a felbontásnak köszönhető inkább, hiszen szinte mindennap lehet találni egy országban, egy olyan települést, ahol az aznapi rekord éppen megdől, másnap egy másik települést, ahol  szintén megdől a rekord, és ezt jellemzik ezzel a kifejezéssel "Sorra dőlnek a rekordok". De ha megnézzük, ez pont úgy igaz a hideg-rekordokra is, és pont úgy igaz volt a múltban is: ha a felbontás elég nagy, úgy területileg mint idő szempontjából, akkor a rekordok sorra dőlnek/dőlték.

    Az adatbázis további szélsőséges értékeihez kellemes böngészést kívánok (a fenti linken), azzal a rövid megjegyzéssel, hogy bármelyik paramétert nézzük, ezek az adatok nem igazolják, hogy a szélsőséges időjárási események gyakorisága bármilyen növekedési tendenciát is követne.    

Megjegyzések

  1. Nekem az bántja a szemem, hogy mind a TV-s, mind a Netes médiában milyen riogatás megy a hőhullámokkal és kánikulákkal, mintha a 31-32 fok nyáron olyan ritka lenne. Persze volt ennél több is pár napon keresztül, de az is teljesen rendben van nyáron. Többször riogattak 40 fokkal is, aminek végül igazán a közelébe se értünk.

    VálaszTörlés
  2. Így van, ilyen nyarakra a 80-as évekből is emlékszem, semmi különös nincs az idei nyárban,minden ami történik az egyszerűen csak időjárás.
    Az idei nyáron Közép-Európában egy kicsit nagyobb az anomália, mint máshol, de globális szinten a lassú lehűlés folytatódik, a műholdas mérések szerint már 2014-2015 szintjén tartunk, illetve a 2000-es évek közepén (2002-2007) is ezek voltak a jellemző értékek:
    http://www.drroyspencer.com/wp-content/uploads/UAH_LT_1979_thru_June_2017_v6.jpg

    VálaszTörlés
  3. Eszem ágában sincs a jelenlegi hőhullámra utalni, hiszen tőlünk 200 km-re +20°C van. Viszont például a svájci Alpokban hosszú évek óta egyre gyorsabban olvadnak a gleccserek (mellesleg az Andokban is)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések