Napi érdekesség - 70 - Extrém jelenségek

   Az extrém időjárási jelenségeket állandóan az uralkodó, rövidtávú trend  nyakába varrják. Napjainkban, bármi történik, a nagy többség szerint az az antropogén globális felmelegedés következtében történik.
   A napokban 2 téma uralta a médiát, a bolíviai vízhiány a gleccserek eltűnésével és az afrikai szárazság. 
   A 70-es években, amikor még konszenzus volt a tudósok között, hogy több évtizede csökken a globális hőmérséklet (mára már eltüntették ezt a lehűlést), a következőhöz hasonló cikkek jelentek meg a sajtóban:

     A fenti, 1974-es cikk felsorolja az extrém eseményeket (szárazságok, árvizek, hóviharok, tornádók, trópusi ciklonok, hurrikánok, stb.), amelyek a világot sújtják, majd  elemzi az elmúlt 30 év globális lehűlését és levonja a következtetést, hogy a több éve tartó, pusztító afrikai szárazság is ennek a globális lehűlésnek a következménye.
     Pusztító szárazságok mindig is voltak, és mindig is lesznek, mert a klíma, az időjárási minták, szelek, stb. állandóan változnak.  
    A szárazságokról és más extrém eseményekről is írtam már, hogy egyszerűen hazugság, hogy számuk bármilyen világosan kimutatható növekedési trendet követne.
   A média, persze mindig az aktuális vészmadár trend alapján fogja éppen a lehűléshez, majd a melegedéshez kötni az eseményeket.
  Az értelmes emberek nagy része (a többi 90%-hoz el sem jut a hír) pedig aggódni kezd, és "kezdődik!" felkiáltással kommenteli a híreket, egyszerűen nem véve a fáradtságot arra, hogy kiderítse, hogy Afrikában mindig is ölték egymást a vízért és a legelőkért. 
  Ugyanúgy megy a szörnyülködés az eltűnő gleccserek miatt, és nehéz velük megértetni, hogy egy interglaciális mindenkori jellemzője a jég lassúbb vagy gyorsabb, de folyamatos eltűnése.
    A gleccserek  természetes viselkedése a jéggé tömörödött hó lefele szállítása  a gravitáció hatására, majd ennek olvadása. Egy-egy gleccser viselkedését nemcsak a zóna hőmérséklete befolyásolja, nagyban függ a csapadék eloszlásától is.   Egy gleccser egyensúlyi állapota (állandó vízhozam szempontjából - azok részére akiknek megélhetése függ ettől - ivóvíz, öntözés, stb. ) nagyon törékeny, melegebb periódusban általában több a csapadék, nagyobb jégtömeg képződik, az nagyobb sebességgel halad a völgy felé, a meleg miatt nagyobb fokú olvadás történik, a vízhozam megnő. Ez a gyorsulás a gleccser eltűnéséhez is vezethet.
    Ugyanakkor a lehűlő klíma sem mindig pozitív esemény a vízhozam szempontjából, hiszen hidegebb időszakban kevesebb a csapadék, kisebb a jégtömeg, emiatt lassabban megy lefele, és a hideg miatt kevesebb is olvad el, tehát a vízhozam csökkenni fog.  A probléma abban rejlik, hogy egyre nagyobb népesség függ egy-egy gleccser vízétől és nem abban, hogy régebb nem, hanem csak most az AGFM hatására tűnik el egy-egy gleccser.
  Pedig régebb is tűntek el gleccserek. Nem is kell messze menni, a Kárpátok  2000 m-es hegyeiben most is láthatóak a gleccserek nyomai. Ezeknek volt olyan korszaka, amikor viszonylag állandó, bő vízhozammal rendelkeztek. Ez valamikor megszűnt, és ha valakik léte ettől függött, akkor azok bizony tovább kellet álljanak.
    A régi természetközeli népek tudták, hogy az erőforrások végesek, és ezek elapadásakor, óbégatás helyett, egyszerűen tovább álltak.
    A mostani klímaváltozás is menekültek megjelenéséhez fog vezetni, sőt, ugyanez lesz a helyzet akkor is, ha a klíma ennyi ideig hűlni fog. Túl sokan vannak kitéve ezen változások következményeinek. Ezért hallunk egyre több ilyen hírt, és nem azért, mert régebb nem léteztek volna, vagy mert a folyamatok felgyorsultak volna.

      A kaliforniai változások is gyakran követik egymást, hol extrém szárazságot okozva, hol pedig heves esőzéseket és árvizeket. De a vészmadarak memóriája nagyon rövid, nemrég még állandó szárazsággal riogattak  (https://robertscribbler.com/2016/10/27/california-drought-to-enter-6th-year-colorado-river-states-struggle-to-avert-water-crisis-southeast-drought-worsens/) és óbégattak, ami természetesen az AGFM következménye, most hogy az időjárás 180 fokos fordulatot vett,  és a tavalyi kiszáradt víztározók most csordultig vannak vízzel, tovább folyik az óbégatás, hogy ez mind-mind az emberi felmelegedés műve:
https://robertscribbler.com/2017/02/16/unprecedented-climate-extremes-one-year-after-record-drought-lake-oroville-is-spilling-over/



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019