Napi érdekesség -64 - Airport Global Warming-1

AGW = Airport Global Warming?


Újabb érdekes cikkre bukkantam a földi mérőállomásokkal kapcsolatban:

Ez egy 2009-es cikk, amely  a földi mérőállomások globális hálózatán (GHCN) belül, a repülőterek számát és arányát vizsgálja, kontinensenként, illetve nagyobb országonként.
Mielőtt rátérnék a megdöbbentő eredményekre, végeztem én is egy kis kutatást a mérőállomások adatsora cikksorozatomhoz letöltött GHCNM (GHCN havi értékek) adatokon.

A GHCN adatbázis a következő címről tölthető le: ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/ghcn/v3/,     a nyers adatokat a következő állomány tartalmazza: ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/ghcn/v3/ghcnm.tavg.latest.qcu.tar.gz).  Az állomások metaadat-állományában a 88. oszlopban levő A betű jelzi, ha az állomás reptéren helyezkedik el, x ha nem.  Ez, az adatleíró README állományból derül ki: ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/ghcn/v3/README
Más dolgom nem volt, mint az Excel segítségével megszámolni, hogy a GHCN-ben levő állomásokból mennyi van reptéren és mennyi nem. 
      
Az eredmény:

A 7280 állomásból 2379 reptéren van, 4840 nem, és van 61, amiről nincs információ. 
Ez azt jelenti, hogy az állomások 33%-a repülőtéren van!

Figyelembe kell  venni még egy-két dolgot:

  • sajnálatos módon a GHCN nem tartalmazza azt az információt, hogy egy állomás mikor lett reptér, hanem csak azt, hogy az aktuális adatbázisban szereplő állomásokból melyik jelenleg reptér. Így vannak olyan állomások, amelyeknek már az 1700-as években van mért értékük, és amelyek valamikor az idők folyamán az 1900-as években repterek lettek. Ezen állomások az A flag-el vannak ellátva, tehát az adatbázisban ezek repterek. Így esik meg, hogy az 1701-es egyetlen mérőállomás a GHCN adatbázisa szerint reptér (mert most az)!
  • a GHCNM adatbázis a 7280 állomásra tartalmaz havonkénti adatokat, azonban ezek nem folytonosak, tehát van olyan állomás, amely már nem mér, de a GHCN-ben benne van, mert az 1701-2016 intervallumon belül van legalább 1 havi értéke. A múltkori cikksorozatomban leírtam, hogy az állomások száma jelenleg jelentősen lecsökkent, 1970-ben pl. van 6012 állomásunk, amelynek van havi adata, 2016-ban ez a szám már csak 2734.  Ezért érdemes évenkénti felosztásban megvizsgálni a repterek számát:
A következő grafikonon kékkel jelenik meg a repterek száma, a narancssárga szín az összes állomást jelenti:
 Talán többet mond a százalékos grafikon:

 
A fenti megjegyzések figyelembevételével, ez a grafikon azt ábrázolja, hogy az egyes évek során, az abban az évben értékekkel bíró állomások hány százaléka lett valamikor reptér (mert most az).
Így esik meg az, hogy az 1700-as évek eleji állomások 100%-a reptér jelenleg. 

Felmerül az a kérdés is, hogy ha a GHCN nem tartja nyilván, hogy egy állomás mikor lett reptér, akkor alkalmaz-e, s ha igen milyen adjusztálást ezen állomás nyers értékeire? Hiszen az 1920-as évek előtti állomások mind utólag lettek repterek, ami azt jelenti, hogy teljesen más körülmények között mérnek most, mint 1920 előtt, amikor nagy valószínűséggel füves réten álltak.

Az is figyelemre méltó, hogy jelenleg is mekkora hányada származik a mért értékeknek olyan állomásokról, amelyek repterek.

Táblázatba foglaltam a 2 grafikon értékeit 1979-től 2016-ig:

       ÉV                       Reptéri állomás          Nem reptéri állomás   Összesen  Reptéri áll. %-ban
1979 1801 3949 5750 31.32%
1980 1794 3934 5728 31.32%
1981 1763 3773 5536 31.85%
1982 1678 3680 5358 31.32%
1983 1655 3668 5323 31.09%
1984 1657 3597 5254 31.54%
1985 1642 3554 5196 31.60%
1986 1610 3529 5139 31.33%
1987 1633 3415 5048 32.35%
1988 1632 3369 5001 32.63%
1989 1627 3302 4929 33.01%
1990 1516 3187 4703 32.23%
1991 1359 2383 3742 36.32%
1992 1328 2355 3683 36.06%
1993 1283 2000 3283 39.08%
1994 1301 1949 3250 40.03%
1995 1279 1882 3161 40.46%
1996 1288 1937 3225 39.94%
1997 1254 1927 3181 39.42%
1998 1250 1914 3164 39.51%
1999 1264 1908 3172 39.85%
2000 1244 1906 3150 39.49%
2001 1174 1750 2924 40.15%
2002 1171 1788 2959 39.57%
2003 1154 1786 2940 39.25%
2004 1130 1835 2965 38.11%
2005 991 1822 2813 35.23%
2006 979 1815 2794 35.04%
2007 983 1803 2786 35.28%
2008 985 1796 2781 35.42%
2009 990 1792 2782 35.59%
2010 1017 1773 2790 36.45%
2011 1001 1764 2765 36.20%
2012 1005 1738 2743 36.64%
2013 996 1682 2678 37.19%
2014 980 1707 2687 36.47%
2015 997 1653 2650 37.62%
2016 977 1757 2734 35.74%

Tehát, 2016-ban az állomások több mint 1/3-a reptéren helyezkedik el! A legmagasabb arány a 90-es évek közepétől a 2000-es évek elejéig tart 39-40 %-os értékekkel.

Felvetődik a kérdés, hogy ha a 70-es évek végétől a 2000-es évekig 10%-al emelkedett (30-ról 40-re)  a reptéri állomások aránya, akkor ezen  intervallum melegedésért milyen mértékben játszik ez szerepet? 
Figyelembe vették ezt, s ha igen, mennyire helyesen a globális átlaghőmérsékletet szerkesztők? Mert ez ismét egy olyan tényező, amely az adjusztálás irányát világosan mutatja:  több reptér van, a mért értékek emiatt is nagyobbak, ezért a jelenlegi értékek adjusztálása lefele kellene mutasson.
 Sajnos az adjusztálás nem ebben az irányban történik.

A bejegyzés elején beharangozott cikk adatait a következő posztban fogom ismertetni.  

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

 Wadhams professzor és a jég eltűnése          A média az idén is lehozta Peter Wadhams, angol professzor, klímakutató véleményét, miszerint idén, de ha idén nem, akkor jövőre biztosan elolvad szeptemberre a jég az északi sarkon.  Nézzük, hogy a kedves professzor, (akit én, amatőr senki,  hogy merek kritizálni, ezt a neves és tapasztalt szakembert,...) hányszor mondta még ezt el, és már elnézést, de hogyan csinált sz.rt a szájából:   1. June 27, 2008 Exclusive: Scientists warn that there may be no ice at North Pole this summer It is quite likely that the North Pole will be exposed this summer – it’s not happened before,” Professor Wadhams said.        - 2008 június: Nagyon valószínű, hogy az idén az Északi-sarok jégmentes lesz ezen a nyáron - és ez precedens nélküli. Mivel  a 2008-as jégkiterjedés, jóval a 2007-es fölött végzett, Wadhams professzor út visszavett egy kicsit a következő években: 2.  October 14, 2009 Arctic to be ‘ice-free in summer’ Professor
További információk

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

Kép
   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy
További információk

2019

Kép
     Ígéretemhez híven, visszatérek az egyévi pihenés után.  Ezalatt az egy év alatt  a klímahisztéria sosem-látott méreteket öltött. További bejegyzéseimben szó lesz majd erről is, de a mai bejegyzésben a főszerep az elmúlt év értékelése lesz hőmérsékleti és jégolvadási szempontból, nézzük van-e létjogosultsága a növekvő hisztinek.   Globális hőmérséklet          Globális hőmérséklet szempontjából, véleményem szerint, csak a műholdas mérés tud olyan adatokat  szolgáltatni, amely a vizsgált adatsoron egységes módszerrel és a megfelelő hibahatáron belül történik.       A földi meteorológiai  állomások adataiból kiszámolt globális hőmérséklet nem alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk a ma mért értékeket pl. az 50, ne adj’ isten  100, 150 évvel ezelőtti értékekkel.      Talán megérne egy újabb összefoglaló posztot, hogy a földi ( + tengeri ) állomások méréséből összeállított évenkénti globális átlaghőmérséklet számítások hibahatára jóval az ipari forradalom óta "mért"
További információk