Napi érdekesség - 63 - Mérőállomások változása

    Többször is írtam már a globális átlaghőmérséklet forrásául szolgáló  mérőállomások körüli problémákról, legutóbb azt emelve ki, hogy a számuk drasztikusan csökkent az évek folyamán.
      Most egy grafikont ajánlok az olvasóim figyelmébe, amely azt mutatja, hogyan alakult az évek során a területi eloszlás, hogyan változott a GHCN adatbázisban levő állomások átlag hosszúsági foka:

forrás: https://realclimatescience.com/wp-content/uploads/2017/01/McKitrickCriticalGHCNReview.pdf
 Ez újból egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell/kellene venni az átlagolás folyamán, mert a nyers adatok grafikonját ez jelentősen torzítja, mégpedig felfelé. Tehát, ha a helyes, a valóságot tükröző grafikont szeretném megkapni, akkor a jelen méréseket csökkenteni kellene. Láttuk azonban, hogy pont az ellenkezője történik, a múltat hűtik és a jelent melegítik, így nem csoda, hogy az Adjusted GHCN értéket átvevő független intézmények is jóhiszeműen, már kiindulási pontként is helytelen értékekkel számolnak.
Egy egyszerű példával illusztrálom, hogy a valóságban miért CSÖKKENTENI KELLENE a jelenleg mért értékeket:
- egy lakás átlag-hőmérsékletét mérjük több időpontban. Van 3 hőmérőnk a hidegebb előszobában (az analógiában ez a magasabb szélességi fokokon elhelyezkedő hidegebb értékeket mérő állomások) és 3+3 hőmérőnk a 2 szobában. 
- az első időpontban a hőmérők a következő értékeket mutatják: 14.9°C, 15°C, 15,1°C az előszobában, 20°C, 20°C, 20°C, 20.1°C, 20°C, 19,9°C  a 2 szobában. A lakás átlag-hőmérséklete: 165/9, azaz 18.33°C.
-  a következő időpontban, csökken a hőmérők száma, úgy, hogy az előszobában csak egy hőmérő marad, a szobákban pedig 2-2 ( mivel az átlag hosszúsági fok 8 fokkal csökkent 1880 óta, amiből 3 fokot csak a 2000-es évek eleje óta, az analógia így helyes, a sarkokhoz közelebbi, kevés számú  állomások száma jobban csökkent, mint az Egyenlítőhöz közelebbi állomások száma).
- ebben az új időpontban a következőket mérjük: 15°C az előszobában, és 20°C-t mind a négy, szobai hőmérőn.
- ez azt jelenti, hogy a lakásban nem történt változás, 15°C az előszoba hőmérséklete, és 20°C a szobáké. 
- ha viszont átlagoljuk az 5 mért hőmérsékletet, akkor a következő értéket kapjuk: 95/5, azaz 19°C-t.

Látható tehát, hogy a lakás hőmérsékletének a kiszámolásánál, az egyszerű átlagolás olyan felmelegedést mutat, ami a valóságban nem történt meg. 
Az állomások helyének az Egyenlítő felé tolódása egy hasonló hibás melegedési jelt hoz létre, amit nagyon körültekintően kellene figyelembe venni. Az, hogy a nyers adatokhoz képest, az adjusztált adatok azt mutatják, hogy a múlt hűtve van, a jelen pedig melegítve, azt jelenti, hogy ezt a hibás melegedési jelt nem veszik megfelelően figyelembe! Hogy ez tévedés, hanyagság, vagy szándékosság, nehéz pontosan kijelenteni...

Végezetül egy szép ábra az állomások térbeli és időbeli változásáról (katt. a nagyobb képért) :
























Megjegyzések

  1. Ne haragudj, de ha jól értem amit írsz, akkor ez a poszt nagyon lehúzza a blogod színvonalát. Ugyanis ha jól értem, szerinted gond a mérőállomások elhelyezkedésének változása a hosszúsági fokok mentén, mert ez alapján egyre melegebbet mérnek (nekem ez jön le a példádból is). Valójában pedig ez nem okoz gondot, mert a globális átlagot nem úgy számolják, hogy a mérőállomások értékei átlagolják, hanem zónák értékeit átlagolják. Vagyis a több Egyenlítőhöz közeli mérőállomás csak annyit jelent, hogy az ottani zónák átlaghőmérséklete pontosabban meghatározható.
    Így aztán attól, hogy az átlag hosszúsági fok változik, nem kell hozzányúlni az adatokhoz, mert ez közvetlenül nem változtatja meg a globális átlagértéket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mentségemre legyen, azért azt leírtam, hogy "a nyers adatok grafikonját ez jelentősen torzítja".
      Ebben a bejegyzésben (http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/10/napi-erdekesseg-47-meteorologiai.html)számoltam be róla, hogy hogyan néz ki az a grafikon, amit az összes mért értékből tevődik össze, és azon látszik, hogy az utóbbi években az átlag nagyobb. Itt pedig leírtam az egyik okát is, hogy miért nagyobb: arányában több állomás van a melegebb éghajlaton.
      Azután okoskodtam egyet, hogy a "gyengébbek" is megértésék az adjusztálások helytelen irányát, és nem voltam elég körültekintő, jogos az észrevétel, nem kellet volna összekapcsoljam a kettőt.

      Törlés
    2. "Vagyis a több Egyenlítőhöz közeli mérőállomás csak annyit jelent, hogy az ottani zónák átlaghőmérséklete pontosabban meghatározható."

      Ezt is félreérted!
      Nincs több mérőállomás sehol! Az Egyenlítőhöz közel kevesebb tűnik el, mint az északibb/délibb területeken. Az eltűnés miatt a pontosság (a valósághoz közelítés) egyre kisebb lesz. Ez jelentkezik az E.-höz közel is, de a hiba a sarkok felé egyre nagyobb.

      "attól, hogy az átlag hosszúsági fok változik, nem kell hozzányúlni az adatokhoz"
      Szóval, szerinted nem gond, hogy egy zónán belül is változik ez az arány? Ha több mérésem lenne délben mint éjszaka, a helyes napi átlag kiszámításához nem kellene csökkenteni az ezekből kapott átlagot? Ha a válasz igen, akkor ez miért nem alkalmazható arra is, hogy ha egy zónán belül is egyre nagyobb arányban van jelen a melegebb állomás, akkor a helyes adjusztálás lefele és nem felfele kellene történjen?
      Nem értelek, mert az index fórumon pont ezzel érvelsz a trollod ellen, (aki szerintem ugyanaz itt is), itt pedig értetlenkedsz, lovat adva kedves Oswaldunk segge alá.

      Törlés
  2. gratulálok. fogalmad nincs hogyan átlagolnak de azért bemutatod hogy a TE módszered rossz. Szalmabáb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Több posztomban (a legelsőtől kezdve) leírtam már, hogyan átlagolnak.
      Nincsen semmilyen saját módszerem, nem tudom miről beszélsz.
      Bemutattam régebb azt is, hogy néz ki a nyers eredmények grafikonja. (ez lenne a saját módszerem?)
      Azt a tényt, hogy a nyers eredmények átlaga is nagyobb értékeket mutat, sokan a felmelegedés megdönthetetlen bizonyítékaként kezelik.
      Ebben a posztban pedig rávilágítottam egyik okára ennek: a mérőállomások Egyenlítő-felé tolódása.
      YX is, és te is félreértitek (az én hibám is, mert nem fogalmaztam elég tisztán) azt amikor arról írok, hogy emiatt helytelen az adjusztálás iránya. Egy ilyen zóna (grid) amin belül átlagolnak, több-száz km2, tehát ezen belül is számít, hogyan oszlik meg az állomások száma, és ez meg kellene jelenjen az adjusztálások irányában, még globálisan átlagolva is. Nem jelenik meg.

      Törlés
    2. A te módszered hogy összeadod és elosztod. XY szépen elmagyarázta mi vele a probléma. Nyers eredményekkel nem foglalkozik a tudomány, az megint a saját módszereden megmutatod hogy nem jól számolnak mások c. szalmabáb.

      Törlés
    3. "nyers eredményekkel nem foglalkozik a tudomány"
      Ez aztán színvonalas megállapítás! Köszönöm, mert rávezettél arra, hogy ezután bármit is írsz be, nincs értelme elolvasni. Magadat zártad ki ezzel, érdemben veled nem lehet vitázni.

      Törlés
  3. Nem értettem félre, csak azt akartam megfogalmazni, hogy a mérőállomások egyenlítő felé tolódása önmagában nem okoz melegedést a mért adatokban. Fogalmazhattam volna úgy is, hogy az egyenlítőtől távolibb mérőállomások számának csökkenése csak a zónák mérésének pontosságát rontják, melegedést az adatokban önmagában ez nem okoz.

    Ha zónán belül van ilyen eltolódás, az már persze gond, de ez nem derült ki számomra a cikkből. Illetve a zónákon belül egyébként is elégtelennek tartom a mérőállomások számát.
    Az index fórumon a mérőállomások számának elégtelenségével és a városi-vidéki adatok alapján történő adjusztálással érvelek. Zónákon belül egyenlítő felé tolódó mérőállomásokról szó sem esett.

    Nem akarok én senki segge alá lovat adni, egyszerűen fel akartam hívni a figyelmedet, hogy ez a cikk önmagában vizsgálva nagyon rossz, sőt ha megharagszol, ha nem, bugyuta. Második ilyen rossz cikked, kár ilyen hibákat elkövetni, amikor a mondandód alapvetően jó, és a többi cikked valóban elgondolkodtató.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem haragszok meg, jogod van a saját véleményhez, ítélethez, s ha nem is értek vele egyet, elgondolkodni azért elfogok rajta, kell a jó-szándékú kritika is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019