Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Napi érdekesség - 62 - NASA megint

A NASA adatkozmetikázásáról már többször írtam, de van akinek elég a NASA saját "magyarázata", amiben leírják, hogy nem is változtattak annyit, csak nagyon keveset, és figyelembe vették az UHI-t is, stb.
A NASA-ban 100%-ban hívőktől kérdezem, mit szólnak a következő grafikonokhoz:

Hansen a NASA GISS igazgatója, 1981-ben közzétett grafikonja az északi félteke hőmérsékletéről:

A grafikon forrása:
[http://www.atmos.washington.edu/~davidc/ATMS211/articles_optional/Hansen81_CO2_Impact.pdf]

a cikkben szövegként is megvan erősítve, hogy 1880 és 1940 között 0,8°C melegedés volt, míg 1940 és 1970 között 0,5°C hűlés jelentkezett:

A NASA nem volt egyedül ezzel a véleménnyel, több-száz tudományos cikk született a 70-es években erről a témáról, ún. tudományos konszenzus alakult ki:  http://notrickszone.com/2016/09/13/massive-cover-up-exposed-285-papers-from-1960s-80s-reveal-robust-global-cooling-scientific-consensus/#sthash.F1Czbxhs.dpbs 


Nézzük, 2017-ben hogyan van ábrázolva  ugyanez az időszak:


forrás: https://data.giss.nasa.gov/gistemp/graphs/graph_data/Hemispheric_Temperature_Change/graph.png

Olvassuk csak le a grafikonról:
  • mi lett az 1880 és 1940 közötti 0,8°C melegedésből?: nem maradt csak +0,35°C
  • mi lett  az 1940 és 1970 közötti 0,5°C hűlésből?: -0,2°C
  • az is szépen látszik, hogy az új grafikonon 1940 és 1980 egy szinten van, míg az 1981-es grafikonon több mint 0,3°C különbség van a 2 év között.
     Nemcsak a Climategate-ből tudunk arról, hogy zavarta a "tudósokat" a 40-es évek utáni csökkenés, hanem a NASA saját grafikonjain is szépen tetten érhető ez az igyekezet, hogy a hőmérséklet görbét szépen kisimítsák, és a légköri CO2 görbéjéhez igazítsák (ha modellek nem válnak be, hát igazítsuk az adatokat a modellekhez - alapon).
      Ugyanakkor a NAP szerepét bagatellizálják azt állítva, hogy a CO2-szint változása miatt, a Földet ért energia-többlet nagyságrendekkel nagyobb  a Nap-tevékenység változása miatt besugárzott energia-többletnél. Ez a közvetlen besugárzásnál nagyjából így is van, de a számítások (modellek) nem veszik figyelembe a Nap-tevékenység közvetett hatásait, melyek közül rengeteget még nem is ismer a tudomány, másokat pedig most kezd felfedezni. Ilyen közvetett hatás pl. a felhőképződés, amire a Napból jövő sugárzás, illetve a kozmikus sugárzások változása is nagyobb mértékben befolyásol, mint ahogy eddig megállapították.  
    Egy új, 2017 -es tudományos cikk (https://www.researchgate.net/publication/307894966_The_Influence_of_Solar_System_Oscillation_on_the_Variability_of_the_Total_Solar_Irradiance) 
a következőképpen ábrázolja a Nap besugárzás változásait az 1700-as évektől kezdve:

      Hasonlítsuk össze ezt a grafikont (a sötétkék részt) a Hansen által közölt 1981-es grafikonnal! Nagyon szépen kivehető mindkét esetben az 1800-as évek végeitől kezdődő emelkedés, a 40-es évekbeli maximum, az 50-es évektől kezdődő esés, a 70-es évek minimuma, illetve az azóta tartó emelkedés.
   Szóval, van két hőmérsékleti grafikonunk, az első nagyon szépen korrelál a Nap besugárzási grafikonjával, míg a második már a CO2  folytonosan emelkedő grafikonjával talál. Tehát szemben áll egymással a 2 teória: az "it's the Sun!" és az "it's the CO2!" . Az érdekes csak az, hogy mindkét grafikon forrása a NASA!

Megjegyzések

  1. Ez az adatkorrekció a legnagyobb homályt tudja okozni. Eleve világos, hogy földfelszíni mérésekkel nem lehet globális átlaghőmérsékletet meghatározni (hacsak nem mérünk mondjuk hektáronként). Ha lenne kellően nagy számú, földrajzilag jól eloszló hiteles (és hitelességét megtartó) mérőhely, amelyeket állandóan megfigyelnek, az már mutathatna valamit a globális hőmérséklet változásairól. Csakhogy a globális átlaghőmérséklet számításához használt mérőhelyek száma és helyzete is szinte állandóan változik, így mindig más mérőhelyek adatiból próbálnak meg globális átlaghőmérsékletet számolni. Ez nyilván képtelenség, és így még csak tendenciák meghatározására is alkalmatlan, és itt jön képbe a korrekció. Korrekció címén úgy számolnak az aktuális mérőhelyek adataival, ahogy akarnak, illetve visszamenőleg is úgy változtatják az adatokat, ahogy akarják. Na most az is világos, hogy elég távol állunk attól, hogy annyira ismerjük a klíma folyamatait, hogy jó korrekciót tudjunk csinálni. Arra viszont tökéletes, hogy az elvárt eredményeket hozzuk ki a mért adatokból. Így lesz a rosszé s gonosz mért értékből, fehérfátyolos korrigált jó adat.

    Tibor bá felhívására miért nem válaszoltál? Elég könnyen lecsapható magas labdát adott. Unod a disznókkal való iszapbirkózást?

    VálaszTörlés
  2. Alaposan átlátod a helyzetet, gratulálok! Azt nem értem, hogy nagyon sok, magát értelmesnek tartó ember miért nem jön rá erre az evidenciára, még akkor sem, ha a szájukba van rágva.

    Hogy mennyire számít a minél pontosabb lefedettség, arra egy példa: városomban van 2, egymástól 4-5 km-re levő, pontos mérőállomás (az egyik a meteorológiai, a másik a környezetvédelmi, ami szintén modern és pontos). Mindkettőnél hozzáférek óránkénti adatokhoz, az elsőnél 2 hónapra visszamenőleg, a másodiknál csak 2 napra. Most kezdtem lementeni az adatokat és legalább egy havi adatra szükségem lesz, hogy írjak róla egy bejegyzést. Na, de a lényeg: pl. a tegnapi nap folyamán több fokos eltéréseket tapasztaltam az óránkénti értékek között, és a napi átlag is 3 fokot eltér egymástól! Melyik jellemzi a várost? Jól látszik, hogy a mérőállomásos módszer SEMENNYIRE sem ad pontos képet az egész Föld hőmérsékletéről, ha már 4 km-en belül is napi 3 fokos eltérések vannak. És akkor gondolj bele, a NASA 1200 km-re is extrapolál!


    Úgy van, ahogy mondod, meguntam az iszapbirkózást, meguntam a hadakozást. Van egy szint, ami alá már nem megyek le. Elhatároztam, hogy az idén ott nem szólok hozzá többet, ezt le is írtam legutolsó hozzászólásomban, és tartom ehhez magam, nem csinálok sz.rt a számból, annak ellenére, hogy már a posztokban is említve vagyok, nem beszélve a hozzászólásokról. Egy év múlva lehet visszatérek oda is, addig itt megtalálnak azok, akiknek ott hiányzom.

    Követem az index fórumán a hadakozásodat, gratulálok ehhez is, állod a sarat, a néha kreténbe lemenő trollokkal.

    VálaszTörlés
  3. Az nyilván jó lesz, ha konkrét mért adatsorod lesz ezekről a helyekről, mert ezt én is tapasztalom, csak nem jegyzem fel. Én kis településen lakom, és még egy ilyen, talán UHI-tól majdnem mentes településen is nehéz egy átlaghőmérsékletet megjelölni. Fél km-en belül is lehet 3 fokos eltérés a pillanatnyi értékek között (a napi átlag nincs ekkora). Egyrészt nagyon sokat számít a domborzat, másrészt óriási különbséget tud okozni egész napra, ha az egyik helyen a köd 2 órával később száll fel. És tényleg egy kis településről beszélünk, globálisan ez még nagyobb különbségeket okozhat, bejöhet a képbe a hó (ahogy most Magyarországon 10-15 fokkal van hidegebb a vastag hóval borított terülteken, mint máshol), meg egy rakás egyéb tényező.

    Én is nagyon régen írtam már oda, én azért nem írok, mert Tibor bá a legutolsó hozzászólásomra nem érvvel reagált, hanem egy következő cikkében pejoratív módon említette azt meg. Világos, hogy ez nem értelmes vita, inkább egyszerű érvtelenség.

    Az index fórumon valóban néha troll módba kapcsolnak, de hát én választottam azt a játszóteret... Igazából az érvelés annyiból áll, hogy mantrázzák a hivatalos álláspontot, ami sosem ad választ a felmerülő kérdésre.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó cikk ismét, gratulálok! Messze legjobb blog a téméban, analitikus adatbányász-lelkemet többszörösen simogatja. Régóta olvaslak, sőt linkellek, de csak most szólok hozzá először, mert van két kérdésem:
    - Melyik az ominózus indexes-topik, ami itt említve vagyon?
    - Bár nem nagyon foglalkozol Miskolczival, ahogy nekem lejött, nem is biztos lesz kedved, energiád válaszolni rá, de ismereteid szerint mennyire valószínűsíted, hogy jó a modellje (konstans optikai mélység implikálja a konstans üvegházhatást)? Itt egy magyar nyelvű értelmezni próbáló cikk az én blogomról, de NEM az én billentyűzetemből.
    http://liftinstinct.blogspot.hu/2016/09/laszilo-gondolatok-dr-miskolczi-ferenc.html

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm!
    - az indexes fórum: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9231292
    - Miskolczit többször is emlegettem Tibor bá-nál, mint létező tudományos vélemény, ami szembe megy az "elfogadottal", és ami igaz is lehet. Azért a feltételes mód, mert nem vagyok légkörfizikus, és bevallom őszintén, hogy nem értem minden részletét az elméletének (ezzel nem vagyok egyáltalán egyedül, hiszen az őt kritizálók nagy hányada sem érti), éppen ezért köszönöm a linket a blogodról, valóban egy érdekes olvasmány, és kiindulópontja lehet a Miskolczit megérteni szándékozóknak. Terveztem jobban beleásni magam az ő elméletébe, de még nem jutottam el odáig.
    Figyelemmel fogom követni a blogodat, jó érzés látni, hogy az "értelmes emberek vitafórumánál" (AT) vannak magasabb színvonalú fórumok is, amelyen foglalkoznak a témával.
    Visszatérve a Miskolczi modelljére és a kérdésre, hogy mennyire jó, a valóság egyelőre az ő modellje mellett teszi le a garast, és az elkövetkező 10 évben ez még hangsúlyosabban ki is fog derülni. Egy dolog biztos, a Hanseni modell egyértelműen téves. Az igazság valahol máshol van. Nagy eséllyel Miskolczinál.

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szépen köszönöm a válaszodat, nagy örömet szereztél vele.
    Miskolczinál, ha odáig jutsz, egy dolgot mindenképpen érdemes lehet végiggondolnod, amihez kapcsolódóan a legtöbb infód lehet a blogod alapján. Mégpedig az a dataset, amivel Miskolczi dolgozott (rádiószondás mérések). Rob van Dorland volt talán az első és nagy publicitást kapó figura, aki elsőként ment neki (durván) Miskolczi adatainak, azon az alapon ugye, hogy ha rossz a dataset rossz minden, ami következik belőle (de olyannyira, hogy saját dataseten, saját számolásokkal próbálkozott). És a poén az, hogy a független külső megfigyelőnek meg pont Miskolczi datasetje tűnik a legjobbnak kiindulási alapnak, például a sokszor problémás földfelszíni mérésekhez képest. Külön érdekes a témában a NASA hozzáállása az ügyhöz, mivel eléggé "Miskolczi-kompatibilisnek" érzékelődik (így kívülről: értve ezalatt, hogy nem támadják, csak max. nem firtatják).

    VálaszTörlés
  7. utána kéne nézni hogyan változtattak az adatfeldolgozáson 1981 óta és illenék a módszert illetve annak változását kritizálni, ennek hiányában mint szinte az összes bejegyzés, ez csak móricka szintű hablatyolás, hangulatkeltés.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések