Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

Rátaláltam egy 2013-as cikkre (https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést:

RegionRouteDate of voyageDescriptionCanadian ArcticNorthwest Passage1819-1820William Parry’s voyage to Melville IslandCanadian ArcticNorthwest Passage1845-46John Franklin’s last voyageCanadian ArcticNorthwest Passage1903-1906Roald Amundsen’s Northwest Passage expeditionCanadian ArcticNorthwest Passage1940-1942; 1944St. Roch’s Northwest Passage expeditionsRussian ArcticNortheast Passage1878-1879S/S Vega’s Eurasian circumnavigationRussian ArcticNortheast Passage1933-1934SS Chelyuskin’s voyageRussian ArcticNortheast Passage1893-1896Nansen’s Fram expedition
    Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy noha 1979-től valóban egyre kevesebb jég van, nem igaz ennek a trendnek a visszafelé v…

Napi érdekesség - 60 - Az óceánok a Föld hőszabályzói



Az óceánok a Föld hőszabályzói 

a felmelegedést a hideg, óceáni mély-víz lassuló feláramlása okozza?

Wim Röst cikke alapján

     Az egyik  legelhallgatottabb téma  a klímatudományban az óceáni mély vizek hatalmas hűtési kapacitása.  Míg elég felkapott téma az óceánok által felvett hő, nagyon kevés figyelem  fordul  az óceáni hideg mély-vizek  hűtési kapacitása felé. Ez a kapacitás óriási és hatalmas szerepe van és volt a klímában és klímaváltozásokban.
     Az óceánok átlagosan 3688 m mélyek. A felszíni réteg, ami közvetlen kapcsolatban van az atmoszférával  az csak 100-200 m vastagságú. Ez alatt a réteg alatt hidegtől a nagyon hidegig terjed a víz hőfoka.
 

     Köztudott, hogy a víznek hatalmas kapacitása van a hőt felvenni, ami azt is jelenti, hogy ugyanekkora a kapacitása a hűtésre is.
     A óceánok felszíni rétegének  átlag-hőmérséklete 18 °C  körül van. 200 méterrel lentebb már jóval kisebb hőmérsékletek uralkodnak. Az IPCC -AR5 szerint (1. ábra)  a felszíni réteg átlagosan 6,3 °C –al melegebb a 200 m-el alatta levő rétegnél. Bármilyen feláramlása ennek a hidegebb víznek nagymértékben befolyásolni fogja felszíni víz hőmérsékletét. 1500 m alatt már csak 5°C vagy ennél hidegebb vizet találunk.
    Az óceánokban található víztömeg hatalmas. Egy köb-kilométer víz  1 milliárd köbméter vizet jelent. Az óceánokban összesen majdnem 1,3 milliárd köb-kilométer víz van. Az óceánok felszíni területe 326 millió km2, így a felszíni 200 m-es réteg „csak” 72,4 millió km3 vizet tartalmaz. Az óceánok legnagyobb része (95%) így hideg „mély-vízből” áll.
     A felső rétegben jelentős víztömeg-csere folytatódik, nagyrészt a szél hatására. A leghidegebb, legmélyebb óceáni víznek a feláramlása a felszínre, a becslések szerint, akár 1000 évig is eltarthat. Minden évben hatalmas mennyiségű feláramló hideg víz hűti a felső réteget. A felszínre érve ezt a hideg vizet a NAP melegíti fel. 
      Kutatások szerint körülbelül 1 millió km3  hideg mély-víz éri el évente a felszínt. Ha ez a mennyiség megduplázódna, vagy felére esne, az hatalmas hatással lenne a felszíni vizek hőmérsékletére és ezáltal az egész Föld hőmérsékletére.
     Mivel a feláramlást nagyrészt a szél határozza meg és a szélviszonyok (légnyomás különbségek) nagyon változóak, a feláramló vízmennyiség is jelentős intervallumok között mozoghat.
A legegyszerűbb számítás a következő:
A 72,4 millió km3,  18 °C  hőmérsékletű felszíni réteg hőtartalma  1303,2 °C / millió km3.
Az 1 millió km3,  5 °C  hőmérsékletű feláramló víz hőtartalma 5 °C / millió km3.
1 év alatt a fenti körülmények között a felszíni réteg hőtartalom változása a következő lesz:   1303,2 – 18 + 5 = 1290,2. Így a felszíni hőmérséklet 1290,2/72,4  = 17,84 °C lesz. Tehát a fenti példában 1 év alatt az óceánok felszíne 0,16 °C – al hűl a feláramlás következtében.
Ha pl. csak 2 %-al  csökken a feláramlás mennyisége, 100 év alatt ez 2x0,16 = 0,32 °C melegedést okoz a globális óceán felszínen.
Mindez azt jelenti, hogy akár EZ IS LEHET az oka a Kis Jégkorszak óta eltelt felmelegedésnek.


A fentiek jelentik Wim Röst írásának lényegét, következzen egy pár saját észrevétel a jelenséggel kapcsolatban:

A jelenségnek az idén ősszel tanúi is lehettünk:

  •  a sarki zónát extrém meleg és alacsony nyomású légtömeg uralta hosszú ideig.
  • Ázsiában extrém hideg és magasnyomású légtömeg uralkodott.
  • a két zóna határán a szokásosnál sokkal erősebb szelek alakultak ki a Csendes-Óceán északi részén.
  •  az eredmény jól látszik a következő két térképen:




     Egy november eleji bejegyzésemben fel is figyeltem a jelenségre (http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/11/napi-erdekesseg-50-mi-tortenik.html), de akkor még csak a kérdést tettem fel, hogy mi is okozhatta ezt a hirtelen lehűlést az óceán felszínén.
    Az óceánok felszínén történő változások, (még ha ilyen „kis”, helyi  részen is történnek )  pár hónapos késéssel kihatnak a környék globális hőmérsékletére is. Mi figyelhető meg a következő grafikonon pl. az északi félteke hőmérsékleti görbéjével kapcsolatban (kék színnel) ?



    Vajon mi okozta a januári  1 °C hirtelen esést?

   Egy újabb példa ez egy olyan NEGATÍV visszacsatolásra, amelyet a klímamodellek és  a mindent a CO2-al magyarázók teljesen figyelmen kívül hagynak: ha valahol nagyon felmelegszik, akkor a zónák közötti hőmérséklet-különbség erősebb szeleket idéz elő, ami befolyással van a feláramlásokra (a megnövekedett szél egyszerűen elmozgatja a felszíni meleg vizet, helyet adva a lentről történő felemelkedésnek – ugyanez a mechanizmusa az El Nino/La Nina párosnak is). Ez  egy stabilizáló mechanizmus, ami nem engedi, hogy a melegedés megfusson.
    A feláramlás változása egy nagyon komplex folyamat, aminek az okairól is nagyon keveset tud a tudomány és mérni is nagyon nehezen tudja.
   A szél változásán kívül rengeteg ismert és még ismeretlen tényező befolyásolhatja, mint pl. a víz sótartalma és annak változása,  az albedó  változása,  egy hirtelen változás a víz színében, extrém algásodás következtében, egy jégtömb leszakadása, a partok menti változások (beömlő édesvizek esetében), geo-termális aktivitás, a tengerfenék fizikai formái, az óceáni áramlatok találkozásai egymással   stb. Az óceán egy dinamikus, állandó mozgásban levő rendszer, amit a tudomány még nem ismer olyan szinten, hogy pontosan modellezni tudja.

    Egy tanulmány szerint (Keeling, Charles D., and Timothy P. Whorf. “The 1,800-year oceanic tidal cycle: A possible cause of rapid climate change.” Proceedings of the National Academy of Sciences 97.8 (2000): 3814-3819. ) az árapály jelenség még a szeleknél is nagyobb erővel,  3,5 terrawatt energiával járul  hozzá a víztömegek vertikális  keveredéséhez (vertical mixing). A szelek energiáját 2 terrawatt-ra becsülik, ebben a tanulmányban.

    Egy másik tanulmány (Vautard, Robert, et al. “Northern Hemisphere atmospheric stilling partly attributed to an increase in surface roughness.” Nature Geoscience 3.11 (2010): 756-761. ) azt is kimutatja, hogy 1976 óta globális szinten csökkenőben van a szél sebessége. A Blue Hill merőállomáson tapasztalt jelenség a többi állomásokon is jelentkezik:



Csökkenő szél, emelkedő globális hőmérséklet? Ez is alátámasztja a fenti elméletet, hiszen a szél sebességének csökkenésével csökken a felemelkedő hideg víz mennyisége, ez az óceánok felmelegedéséhez vezet, amiből adódik a szárazföldi és a globális felmelegedés is.

Az ARGO rendszer bevezetésével a 2000-es évek elejétől tudjuk csak pontosabban mérni, hogy mi is történik a felszín alatt, hogyan alakulnak a hőmérsékletek. A következő ábra nagyon jól szemlélteti egy lassú, mélyről történő feláramlást az Észak Atlanti-óceán egy keresztmetszetében:


A jelenség létezik, és nagy kapacitása van a globális hőmérséklet szabályozására.

Végkövetkeztetésként, még egyszer hangsúlyozom, hogy a fentiek csak egy LEHETSÉGES magyarázattal szolgálnak a klímaváltozás alakulására. Arra nincs bizonyíték, hogy ez okozza a napjainkban történő változásokat. Arra viszont van, hogy a kapacitása megvan erre, tehát OKOZHATJA.

Megjegyzések

  1. Meggyőző információk. Köszi. Már ingadozik a hitem Tibor bá rémképeiben :)

    VálaszTörlés
  2. Azért az valóban teljesen logikusnak tűnik, szerintem akár egy jobb képességű általános iskolás számára is, hogy a bolygó kétharmadát fedő, levegőnél nagyobb fajhőjű víz jobban befolyásolja a klímát, mint a légkör összetételének megváltozása. Tudom, leegyszerűsítem, de ha a légkör hőmérséklet változását is alapvetően a szárazföld, illetve víz hőmérsékletének változása okozza, máris sokadrangúvá válik, hogy a szén-dioxid vagy akár a rettegett metán (erről még mindig nem írtál, kedves Szilárd) mennyi hőt képes tárolni in vitro.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igaz, megígértem, hogy írok a metánról is, ami késik az nem múlik, egy kis türelem és jelentkezek azzal is.

      Törlés
  3. azt írod el van hallgatva a klímatudományban, majd a klímatudomány publikációiból idézgeted be.

    a cikk elején még csak LEHET, a végére pedig már ELMÉLET! :D

    "Csökkenő szél, emelkedő globális hőmérséklet? Ez is alátámasztja a fenti elméletet"

    Az argos ábra meg pont ellentmond a csökkenő szeleknek, hisz fent még arról van szó hogy a szelek hajtják az óceáni áramlást, ha pedig nem a szelek akkor bizony a felmelegeds.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom, hogy nem tudod értelmezni a MAGYAR szöveget. Nem azt írtam, hogy sehol meg sem említik a témát, hanem..., de olvasd el a második mondatot, ennél világosabban nem lehet leírni.
      A LEHET és az ELMÉLET nem zárják ki egymást: van egy elmélet, ami vagy igaz vagy nem, tehát egy LEHETséges szcenárió.
      Ami az utolsó mondatodat illeti, nincs semmilyen ellentmondás, a szeles grafikon azt jelzi, hogy a 70-es évek végétől globálisan csökkent a szelek sebessége és ez azzal járt, hogy kevesebb és lassúbb feláramlás történt emiatt, az óceánok a szokásosnál jobban felmelegedtek és emiatt nőtt a globális hőmérséklet is. Az ARGO-s ábrán pedig az észak Atlanti-óceán egy keresztmetszetét látjuk, nem a globális óceánt és nem a 70-es évektől, hanem 2004-től. Azt mutatja, hogyan történik egy ilyen feláramlás. Azt, hogy abban a keresztmetszetben hogyan alakultak a szélviszonyok 2004 óta, arról nincsenek információim. Ha neked vannak, akkor oszd meg velünk és mutass így rá az ellentmondásra. Enélkül csak olcsó szőrszálhasogatás a "konstruktív" hozzászólásod. Olvass inkább Tibor bá-t, és rettegjetek közösen a holnap hiányától!

      Törlés
    2. 1. nem írtam hogy azt írtad hogy sehol nem említik.
      2. csak annyi a véleményem hogy felesleges hangulatkeltés hamisság az egész cikk felütése, foglalkoznak vele közismert dolog, mondhatni tudományos közhely. ehhez képest te azt írod hogy legelhalgatottabb.
      3. az elmélet az egy bizonyított tudományos tény, amire te gondolsz az a hipotézis, az az ami LEHET.
      4. az ARGO-s ábrán pont a feláramlás megnövekedése látható, amit ha nem a szelek, akkor bizony a globál melegedés hajt. ráadásul ennek nagyobb hűtő hatásának kell lennie ha jól értelmezem egyre több a hideg víz egyre feljebb.

      Törlés
    3. - "közismert dolog, , mondhatni tudományos közhely"
      idézz légy szíves, egy pár cikket, ahol azzal foglalkoznak, mennyire képes hűteni az óceán! Itt az arányról van szó! A legtöbb cikk az óceánok melegítő hatását emeli ki, a hűtő hatásról kevesen írnak. A kijelentés, miszerint eléggé elhallgatott dolog, megállja a helyét!
      - "az elmélet az egy bizonyított tudományos tény" - NEM, nem minden elméletet sikerült bizonyítani. De részben igazad van, a HIPOTÉZIS szóhasználat szerencsésebb lett volna.
      - magyarázd el, hogyan hajtja a mélyről jövő hideg feláramlást a "globál melegedés"

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések