Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Napi érdekesség - 55 - Nap vagy CO2?

     Az OMSZ honlapján a magyarországi klíma-grafikonokat vizsgálva [http://met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_adatsorok/Budapest/grafikonok/] érdekes összefüggésre akadtam: a NAP-nak sokkal több köze van klímához, mint a CO2-nak. Az antropogén globális felmelegedés - pártiak szerint nem a NAP a fő okozója a jelen melegedésnek, hanem egyértelműen a CO2. Nézzük hogyan köszön ez vissza az OMSZ grafikonjain:
  • Budapest:
    • Napsütéses órák száma évenként:

 A grafikonon egyértelműen lehet azonosítani a következő trendeket: a 30-as/40-es évek maximumától (kisebb-nagyobb kilengésekkel) a 70-es évekig csökken a Napsütés, majd kezdetét veszi egy egyértelmű növekedés a 2000-es évekig. (Kíváncsi lettem volna a 2010-től errefelé jelentkező 6 év adataira, de ahhoz nagyobb adatbányászatra lesz szükség.)   Mielőtt összehasonlítom ezt más grafikonokkal, érdemes megjegyeznem, hogy milyen szépen követi ez az AMO ciklust is, ami pont akkor tetőzött, illetve ugyanakkor volt a minimumon is.
    • hőségnapok száma:
 Már az figyelemreméltó, hogy a mostani meleg periódusban, a közhiedelemmel és a média sulykolásával ellentétben, nem nőtt a hőségnapok száma!  De ami még érdekesebb, hogy direkt összefüggés van a Napsütéses órák száma és a hőségnapok száma között: ugyanaz a trend figyelhető meg mindkét grafikonon, maximum a múlt század közepéig, minimumra csökkenés a 70-es évekre és visszaemelkedés ugyanarra a maximum szintre (és nem magasabbra, és sosem látott melegekre) a 2000-es évekre. 

Emberek! A hőségnapok száma  azért emelkedik a 70-es évektől, mert azóta egyre többet süt a NAP!

De nemcsak a hőségnapok száma korrelál szépen a Napsütéssel, hanem a maximum hőmérsékletek is:   
    •    maximum hőmérsékletek:

Ugyanaz a minta: a 2000-es években érjük el a század közepe előtt elért csúcsokat. Egyértelmű és logikus magyarázat: több napsütés, magasabb maximális hőmérsékletek, illetve több hőségnap. 
De hogyan viszonyul ehhez a folyamatosan növekvő CO2 szint? Ha annak köszönhető a mostani melegedés, mivel magyarázhatóak a 70-es évekbeli minimumok? Ennek fényében érdekes megvilágítást kap az az erőfeszítés is, ami a Climate-gateből is kiderült, hogy eltüntessék a  ciklikusságot, a régebbi maximumot és a 70-es évekre elért minimumot ("remove the blip" és "hide the decline" ).

    • éjszakák melegedése:

 A trend hasonló, a ciklikusság itt is megfigyelhető, de a mostani értékek sokkal magasabbak. Mielőtt a CO2-pártiak felkiáltanának, hogy itt van a CO2 nyoma és hatása, ajánlom figyelmükbe is az előző bejegyzésemet a városi hőszigetek hatásáról (UHI: http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/12/napi-erdekesseg-54-megegyszer-az-uhi-rol.html), amiben azt a következtetést vonom le, hogy a globális felmelegedés jórészt a városokban és ott is éjszaka történik.

Minden kommentár nélkül a megfelelő debreceni grafikonok:

  




- csak annyit tennék hozzá, hogy a meleg éjszakák számánál is kitűnik, hogy Debrecen azért sokkal kisebb város mint Budapest. Míg a  hőmérsékleti maximumok értékei nagyjából ugyanabban az intervallumban mozognak (30-40 fok C között), addig meglepő a meleg éjszakák számánál fennálló hatalmas különbség.  Ez is csak a az UHI hatás mértékét és jelentőségét igazolja.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések