A 2016-os olvadási szezon

A 2016-os olvadási szezon

     5. napja emelkedik a északi jégkiterjedés, ezért óvatosan kijelenthető, hogy véget ért az olvadási szezon, az év 251. napján (szeptember 7.-én) a hivatalos  NSIDC adatok alapján. Jóllehet az NSIDC Sea Ice Index mérései nem a legpontosabbak, ez az eredmény tekinthető a hivatalos adatnak,  mert ez a leghosszabb és azonos módszerrel kiszámolt érték:

  Az NSIDC másik jégkiterjedés terméke a MASIE (nagyobb felbontású, több, de változó módszerekkel, adatforrásokkal kiszámolt érték) is hasonló trendet mutat:


 A dán DMI jégkiterjedés grafikonja:

A japán JAXA jégkiterjedés grafikonja:


 Az idei olvadási szezon jellegzetességei:

    -  március elején a legalacsonyabb maximummal indult. Ez főleg a szokatlanul erős  El-Nino miatt felmelegedett, és északra tóduló levegő, illetve a szokásosnál jóval melegebb felszíni tengervíz-hőmérsékleteknek  volt köszönhető. 
    - június elejéig rekord alacsonya mozgott a jégkiterjedés görbéje. Az El-Nino hatása május végéig kitartott, nemcsak a sarki, hanem a globális hőmérsékleti értékeken is látszott ez.
A szokásos vészmadarak előbújtak, mint mindig ilyenkor, és új rekorddal, vagy egyesek, mint pl. Wadhams professzor,  a jég teljes eltűnésével riogatták a közvéleményt.
     -  június és július folyamán szokatlanul felhős és viharos időjárás uralkodott a sarki térségben, a Nap jóformán elő se bukkant a felhők közül. A Nap melegének a hiánya látszani kezdett, megtorpant az olvadás sebessége, elmondható, hogy a nyár ezen szakaszában  az állandó viharos szél miatt szétforgácsolt jég alulról történő olvadása (meleg víz) volt inkább a jellemző.
     - augusztus közepére, a téli-tavaszi kedvezőtlen körülmények ellenére, a jég sokkal jobb állapotban volt, mint a rekord alacsony 2012-ős évben, és az utóbbi évek értékei körül mozgott.       
       - azonban augusztus közepén kialakult egy hosszan tartó, szokatlanul nagy vihar, amely a 2012-es viharhoz volt mérhető (http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/09/napi-erdekesseg-41-gac2016.html) és a szakemberek ugyanazt a hatást várták tőle, a jég hatalmas ütemű eltűnését. Ez részben be is következett, felgyorsult az olvadás, de az elvárások ellenére nem lett meg a rekord alacsony érték.
   - a szeptemberi minimum (ha így marad, mert  meglepetések mindig történhetnek) nagyon korán elérkezett és a jégkiterjedés növekedni kezdett. Ezt nagyon jól mutatja a következő kép-pár, hogy milyen gyorsan változnak a körülmények:

   
a fenti 2 képet, az egyetlen megmaradt sarki bója készítette 8 napos eltéréssel. 

      Összegzésképpen elmondható, hogy az idén sem alakult ki új rekord alacsony jégkiterjedés, és nem tűnt el teljesen a jég, a negatív előjelek és körülmények hatására sem, azonban ezek arra elegek voltak, hogy a második hely összejöjjön.
     
     Meglátjuk, mit hoz a jövő, az előjelek szerint érdekes év következik, egyrészt még fog érződni az El-Ninotól felmelegedett víz hatása, másrészt, ha helyesnek bizonyul az elmélet, miszerint a Napfoltok számának csökkenése, hatással van a felhőképzésre (a jeleit már láthattuk az idei sarki nyáron), akkor megint melegebb tél és hűvösebb, viharosabb nyár vár a sarki zónára.
     
     Az olvadási szezonhoz kapcsolódik, így a végére jöjjön egy pár megjegyzés a Northabout hajó sikerével kapcsolatban (írtam róla először itt, majd részletesebben itt):
 - ahogy az előző posztjaimban is írtam, ezen átjárók áthajózása  sikerült már jóval korábban is, olyan években, amikor sokkal több jég volt a hivatalos elmélet szerint.
- a sikerhez nagyfokú szerencse is hozzájárult, amiről a blogbejegyzéseikben be is számoltak az expedíció tagjai: a Keleti-átjáró egy napra nyílt meg először, amikor átcsúsztak rajta, sokáig várták a kedvező széljárást, ami a jeget elsodorta a part mellől. Az átjáró azután napokig zárva volt ismét, ha akkor nem tudnak átkelni, akkor jókora késéssel érkeztek volna meg a Nyugati-átjáróhoz, aminek csak a legdélebbi szakaszán tudtak átkelni (az északibb, és Amundsen által áthajózott rész az idén nem olvadt ki) és itt is az időzítés megfelelő volt, mert a jég követi őket és az átjáró zárul be:



A fenti blogbejegyzés a legutóbbi sikeres átcsúszás után keletkezett, amiben ilyesmikről írnak (pirossal bekeretezett részek):
 - ha itt nem jutunk át, akkor vissza kellett volna fordulni Cambridge Bay-be átvészelni a telet
 - a jég gyorsan változik, vastagodik és zárja el az átjárót, közeleg a tél
- kínlódtunk a vastag jégen való  áttöréssel
- SZERENCSÉVEL sikerült
- továbbra is figyelmesen és intenzív koncentrációval kell haladjunk, hogy elkerüljük az utunkba kerülő jéghegyeket.

Gratulálok a Northabout sikeréhez, nem semmi amit véghez vittek, de hozzá kell tenni, hogy nemcsak a globális felmelegedés miatt sikerült nekik, rengeteg előnyük volt, az előttük áthajózókhoz képest: naprakész jégtérképek, navigációs berendezések.  Nem akarom csökkenteni érdemüket, de ezen információk nélkül aligha sikerült volna és így is hajszálon, és a szerencsén múlott sok esetben.

Az útvonalukon jól látszik, hogy tudták, hogy mikor kell a délebbi és mikor az északabbra levő szorosokat választani.
Azok a hangok, akik meg sem említik Amundsent, vagy lebecsmérlik, hogy a mostani átjutás mennyivel gyorsabb volt, elfelejtenek egy dolgot: Amundsennek úgy sikerült az átjutás, hogy nem volt naprakész jégtérképe, GPS berendezése, hanem ő volt az, aki FELTÉRKÉPEZTE a zónát.

Megjegyzések

  1. YX2016. szeptember 14. 10:48

    A Yamal-t említik?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szilárd2016. szeptember 14. 20:02

      Nem, de végül nem bizonyítható, hogy mennyire használták ki, egyszer a nyomába eredtek, de nem tudták tartani a sebességet. De a YAMAL jégtörő is közrejátszott abban, hogy a Keleti átjáró felszabaduljon, az orosz jégtörők nagyüzemben törték a jeget egész nyáron, mert a nagy hajók ott nem tudtak volna átcsúszni, ahol a Northabout átevickélt a parthoz nagyon közel. Tehát a nagy kereskedelmi hajózásnak a jégtörők nélkül még mindig semmi esélye.

      Törlés
    2. YX2016. szeptember 15. 6:36

      Na de ha egész nyáron törték a jeget, az nyilván hatással volt az expedícióra is, hiszen ha nem törték volna. akkor a déli szél sem tudta volna megnyitni az átjárót. Rosszul gondolom?

      Törlés
    3. Szilárd2016. szeptember 16. 9:23

      Így van, semmikép nem tesz jót a jégnek, ha egész évben jégtörők forgácsolják. Na ez az igazi, és direkt antropogén hatás, nem a CO2!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

 Wadhams professzor és a jég eltűnése          A média az idén is lehozta Peter Wadhams, angol professzor, klímakutató véleményét, miszerint idén, de ha idén nem, akkor jövőre biztosan elolvad szeptemberre a jég az északi sarkon.  Nézzük, hogy a kedves professzor, (akit én, amatőr senki,  hogy merek kritizálni, ezt a neves és tapasztalt szakembert,...) hányszor mondta még ezt el, és már elnézést, de hogyan csinált sz.rt a szájából:   1. June 27, 2008 Exclusive: Scientists warn that there may be no ice at North Pole this summer It is quite likely that the North Pole will be exposed this summer – it’s not happened before,” Professor Wadhams said.        - 2008 június: Nagyon valószínű, hogy az idén az Északi-sarok jégmentes lesz ezen a nyáron - és ez precedens nélküli. Mivel  a 2008-as jégkiterjedés, jóval a 2007-es fölött végzett, Wadhams professzor út visszavett egy kicsit a következő években: 2.  October 14, 2009 Arctic to be ‘ice-free in summer’ Professor
További információk

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

Kép
   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy
További információk

2019

Kép
     Ígéretemhez híven, visszatérek az egyévi pihenés után.  Ezalatt az egy év alatt  a klímahisztéria sosem-látott méreteket öltött. További bejegyzéseimben szó lesz majd erről is, de a mai bejegyzésben a főszerep az elmúlt év értékelése lesz hőmérsékleti és jégolvadási szempontból, nézzük van-e létjogosultsága a növekvő hisztinek.   Globális hőmérséklet          Globális hőmérséklet szempontjából, véleményem szerint, csak a műholdas mérés tud olyan adatokat  szolgáltatni, amely a vizsgált adatsoron egységes módszerrel és a megfelelő hibahatáron belül történik.       A földi meteorológiai  állomások adataiból kiszámolt globális hőmérséklet nem alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk a ma mért értékeket pl. az 50, ne adj’ isten  100, 150 évvel ezelőtti értékekkel.      Talán megérne egy újabb összefoglaló posztot, hogy a földi ( + tengeri ) állomások méréséből összeállított évenkénti globális átlaghőmérséklet számítások hibahatára jóval az ipari forradalom óta "mért"
További információk