Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Egy kis játék a NASA-Gistemp térképeivel

 

Egy kis játék a NASA-Gistemp térképeivel

 

 

        Bob Tisdale blogján (https://bobtisdale.wordpress.com/2016/07/12/quiz-which-30-year-warming-period-is-recent/) láttam a következő kérdést, amely 3 térképet mutat, mindegyik egy-egy 30 éves időszakot foglal át, és az abban bekövetkezett hőmérsékleti változásokat mutatja: Melyik a 3-ból, az elmúlt 30 év?

Mindhárom időszakban a Föld globális hőmérséklete egyforma trend alapján melegedett. Mi van??? , a mostani melegedés nem precedens nélküli???  :) 
Hát nem, ráadásul ezek a GISTEMP adatbázis alapján készültek, (amiben a múlt hűl, a jelen melegszik és így folyamatos melegedést produkálnak az egész időszakra) és a jelen időszak melegedése igencsak fel van nagyítva a műholdas mérésekhez képest.
Ami érdekes, egyből szembetűnő, és ezáltal a megoldást is adja, hogy hazánk környéke az első térképen a legvilágosabb kékbe esik, tehát semmi melegedés nem volt tapasztalható. Majdnem hasonló a helyzet a második térképen, itt viszont az ország nagy része a leghalványabb sárgába esik, ami nagyon minimális melegedést jelent.  Ezért adja magát a helyes válasz, hogy a harmadik térkép jelenti a jelent, a sokkal erőteljesebb melegedéssel.
És valóban így van: az első térkép az 1916 - 1945, a második az 1964-1993, míg a harmadik az 1986 - 2015 időszakokat ábrázolja.

Nemcsak az derül ki e térképekből, hogy sokkal kisebb CO2 szint mellett is volt hasonló trendű melegedés, és nem is egyszer a múlt században, hanem az is, hogy az idősebb emberek miért nem emlékeznek ilyen szintű melegekre, de befagyott Dunára, síelésre a budai hegyekben stb. igen.
Szépen látszik a térképen, hogy a kelet-európai zóna 1916-1945 között, amikor globálisan pont olyan melegedés zajlott, mint az elmúlt 30 évben, kimaradt ebből a globális folyamatból és egy lokális lehűlés ill. stagnálás következett be. Így teljesen érthető és nem a túlzott szubjektív emlékezésnek tudható be, hogy míg az amerikai öregek hasonló vagy nagyobb hőhullámokra emlékeznek, a mi öregeink a normális nyarakra és a mainál jóval hidegebb telekre. Igazuk van, és a térképen ez szépen kirajzolódik. De ugyanúgy igaza van annak is, aki azt állítja, hogy főleg az AMO ciklus hatására a természetes melegedés ciklusai is léteznek és nemcsak antropogén eredetű a mostani melegedés.
            Éppen ezért módosítottam az intervallumokon ( a http://data.giss.nasa.gov/gistemp/maps/ oldalon lehet generálni interaktív módon a térképeket) ,  hogy jobban igazodjanak az AMO ciklushoz.
Az AMO ciklusról tudni kell, hogy az Atlanti Óceán több évtizedes, 60-80 éves periódusú, hőmérséklet változását jelenti és mivel a ciklus megléte jól kimutatható a pre-indusztriális  időkben is, természetes eredetűnek lehet tekinteni. Az AMO főleg az északi féltek hőmérsékletét befolyásolja, a 30-40 évig tartó pozitív fázisban az északi félteke nagyobb ütemben melegszik és olvad a sarki jég, negatív fázisban lehűlés van és növekvő jégkiterjedés.


A fenti AMO ábrán látható, hogy az 1910-es években volt a minimumán, majd a 40-es 50-es években a maximumán, 70-es évek végén megint a minimumon és napjainkban van újból a  maximumon, és elkezdődött vagy elkezdődhet  a lefele tartó ciklus. Azért írtam feltételes módban, mert nem egyformák a ciklusok, a maximum időszak lehet hosszabb is és az El-Nino, La-Nina hatásai is érződnek. Mindenesetre 2005 óta lefele tart, de ez lehet a maximum hullámzása, mint ahogy látni az 1930 -1960 közötti időszakban is, szóval már elindult lefele, vagy hamarosan (max. 10-15 év) elindul. Pontosan nem lehet megjósolni, de ha a mintát követi, akkor a 20-as, de legkésőbb a 30-as években már negatív fázisban leszünk.
Az AMO-hoz igazítva generáltam a következő térképeket:
1. 1910 - 1945
2. 1945 - 1980
3. 1980 - 2015
Így a periódusok egyformák: 35 év, és ebben a felbontásban követjük a leginnkább az AMO-t.



Világosan kirajzolódik egy minta: Az AMO pozitív szakaszában, az első és a harmadik térképen, az északi féltek melegszik, főleg az északi sarok környéke a legjobban.  A negatív szakaszban az északi félteke elég hűvös időjárást mutat. 
Az AMO szerint tehát ez vár ránk a közeljövőben, amikor negatív fázisba kerülünk.
A globális értékeket nézve a 2 pozitív szakaszban megközelítőleg egyforma melegedést érzékelünk: 0,49 illetve 0,57 fok Celsius.  Persze az intervallumokat is nehéz belőni, úgy, hogy az AMO hatását a globális hőmérsékletekre pontosan összehasonlíthassuk, és két AMO ciklus sem lesz teljesen azonos, mert nem egyedüli tényezők, rengeteg más dolog befolyásolja a globális hőmérsékletet. Ott van pl. a testvére a PDO, ami a Csendes Óceán hőmérsékleti hullámzása, hasonló intervallummal de az AMO-hoz képest eltolt fázissal, illetve az ENSO (El-Nino/La Nina) jelenségek miatt jobban hullámzó grafikonnal.
Vagy ott vannak az emberi hatások, mint az UHI (városi hősziget), vagy a CO2 mérsékelt és logaritmikus görbét követő hatása is, stb.  Ezért nem is lehet teljesen egyforma két AMO ciklus hatása a globális értékekre, de a minta világosan kirajzolódik és ennek alapján elmondható, hogy az AMO ciklus fázisai és az északi féltekének hőmérsékletei elég jól összefüggnek.  
 Érdekes még, hogy a kelet-európai hideg anomália, ami az első térképen levő melegedési ciklusban jelentkezik, megjelenik, csak egy kicsit keletebbre tolódva, és ellentétes előjellel, a hűlési fázisban is, viszont a következő, napjainkig tartó melegedésben ez  az anomália elmarad.
Az 1940-1965 között tartó, előző AMO-maximum idejéből nincsenek műholdas méréseink, így a jég állapotára fényképek, leírások és más közvetett bizonyítékok alapján lehet következtetni. 
Amint az alábbi képen látni lehet, az 1958-as jégmaximum idején, pontosabban március 17.-én a Skate (SN-578) nevű, amerikai tengeralattjáró képes volt a felszínre emelkedni  pontosan az északi sarkon, feltörve a nem túl vastag jeget. (forrás: http://www.navsource.org/archives/08/08578.htm)
Ez a művelet nem biztos, hogy sikerülne neki a mostani jégmaximumok idején.
Az amerikai tengeralattjárók vitézkedéseiről az északi sarkon, illetve más dokumentumokról, melyek a múlt század-közepi, maihoz hasonló jégállapotokról tanúskodnak, szándékozok írni egy bejegyzést  hamarosan.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések