2019

     Ígéretemhez híven, visszatérek az egyévi pihenés után.  Ezalatt az egy év alatt  a klímahisztéria sosem-látott méreteket öltött. További bejegyzéseimben szó lesz majd erről is, de a mai bejegyzésben a főszerep az elmúlt év értékelése lesz hőmérsékleti és jégolvadási szempontból, nézzük van-e létjogosultsága a növekvő hisztinek.  

Globális hőmérséklet
   
     Globális hőmérséklet szempontjából, véleményem szerint, csak a műholdas mérés tud olyan adatokat  szolgáltatni, amely a vizsgált adatsoron egységes módszerrel és a megfelelő hibahatáron belül történik.
      A földi meteorológiai  állomások adataiból kiszámolt globális hőmérséklet nem alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk a ma mért értékeket pl. az 50, ne adj’ isten  100, 150 évvel ezelőtti értékekkel.
     Talán megérne egy újabb összefoglaló posztot, hogy a földi ( + tengeri ) állomások méréséből összeállított évenkénti globális átlaghőmérséklet számítások hibahatára jóval az ipari forradalom óta "mért" növekedés értéke fölött van. Addig is talán elég bizonyítéknak az is, hogy az 1997-ben kiszámolt globális átlaghőmérséklet  a NOAA szerint 62.45 °F (16.91°C) (https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/199713) volt, míg pl. a 2016-os (eddigi legmelegebb évben) több mint 2 C fokkal kevesebb: 58.69 °F (14.82°C). (https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201613).
             
 Visszatérve a 2019-es évre lássuk tehát a műholdas mért értékeket:
 2019 a harmadik legmelegebb év lett, 2016 és 1998 után, a 41 évet felölelő műholdas adatsorban. 

A földi állomásokon alapuló számítások még nem jöttek ki, amint megjelennek itt fogom közölni, frissítve a bejegyzést.

   Látható tehát, hogy melegebb évet zártunk az előző 2 évnél, ez elsősorban óceáni folyamatoknak köszönhető, hiszen az ONI-index (El-Nino mértékét adja meg)  2018 őszétől - 2019 nyaráig, 9 hónapon keresztül meghaladta a +0,5 C fokos anomália értéket, tehát hivatalosan is egy El-Nino évet zártunk, még ha az gyengének és rövidnek is bizonyult.  Ez azonban elég volt arra, hogy a 2 gyenge La-Nina év után, 2019 egy kicsit melegebb legyen.
   A globális hőmérsékleti hatás az ONI-indexhez képest pár hónapos késéssel jelentkezik, és mivel az előrejelzések nem számolnak további El-Nino-val, 2020 nem ígérkezik 2019-nél melegebbnek.







Magyarországi hőmérsékletetek

 Az OMSZ (met.hu), még nem közölte a 2019-es évi összefoglalót és sajnos még az őszit sem, így hivatalos összehasonlító adataink, csak augusztussal bezárólag vannak:
 Megfigyelhető, hogy 1901 óta Magyarországon volt még 23 melegebb tél, 26 melegebb tavasz és 1 melegebb nyár. Az ősz is melegnek bizonyult, valószínűleg benne lesz az első 3 -ban.  
Kiemelendő a rendkívül hideg május (csak a 109. legmelegebb a 120-ból) és az azt követő legmelegebb június.  
 Megjegyzendő, hogy úgy volt 2019 a második legmelegebb nyarunk, hogy inkább az éjszakák hőmérséklete nőtt, hiszen nagy, 40 C fokot súroló kánikulák nem jelentkeztek:  "Országos átlagban 2 forró nap (Tmax≥35 °C) fordult elő, mely a sokévi átlaggal azonos előfordulás" (forrás: https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa/)
 Ez is igazolja, hogy amit melegedésnek mérünk, az nem más, mint a városi környezetben elhelyezett
mérőállomások által estére felmelegedett beton- és aszfalt környezet  egyre nagyobb és nagyobb hőkibocsájtása.


Rekord hideg szilveszter az északi sarkon


Nagyon kevesen számoltak be róla, de a szilveszteri éjszaka rekord hideget hozott az Északi-sarok  környékén, az 1948 óta megkezdett mérések óta 4 C fokkal volt hidegebb, mint bármelyik másik évben ebben az időben:


forrás: https://eh2r.blogspot.com/2020/01/coldest-new-years-eve-cold-temperature.html


A helyzet azóta sem javult, jelenleg -52.7 fok C van a térségben:


     Úgy néz ki, hogy a sarki futó-áramlat (jetstream) gyengülése most éppen pihen, és a sarki zónában tartja a hideget. Ennek köszönhető az európai meleg tél is. Pedig a vészmadarak mind azt hajtogatják, hogy a globális  felmelegedés  miatt változik a futóáramlat és ez okozza a hideg-betöréseket, illetve a sarki meleget. Ezt már megszokhattuk, ha a futóáramlat teszi a dolgát, akkor elhallgatják, hogy a sarkon hideg van, csak a nálunk levő melegre koncentrálnak, amit természetesen a CO2 okoz, ha pedig betör egy hidegebb sarki levegő, akkor az is természetesen a CO2 miatt van, mert az ugye gyengíti a futóáramlatot, és ilyenkor csak a sarok felé tóduló meleg levegőt veszik észre... 

    Ha már az elhallgatott ellenpéldáknál tartunk, akkor érdemes megtekinteni, hogy milyen hó-körülmények uralkodnak Oroszország egyes régióiban, miután a médiában  csak a moszkvai hó-hiányról olvashatunk:



forrás:  https://forum.arctic-sea-ice.net/index.php/topic,416.msg242169.html#msg242169



Sarki jég

2019 kellett volna az az év legyen, amelyben a legextrémebb vészmadarak (McPherson, Sam Carana) szerint  legkésőbb teljesen eltűnik az északi sarki jég.  Természetesen nem lett igazuk, és habár szeptemberre a második legalacsonyabb jégkiterjedést értük el, a 2012-es rekord sem dőlt meg, a 2019-es minimum majdnem 1 millió km2-rrel meghaladta azt:



Év végére javult a helyzet, és a jégkiterjedés már a 8. legkisebb értékkel kezdte 2020-at, megelőzve a 2010-es évek nagy részét:


     Ha a jég tényleges állapotát szeretnénk minél jobban feltérképezni, akkor a fenti, kiterjedés (EXTENT) adatok mellett ismernünk kell a jégterületet (AREA) ill. a jégtérfogatot (VOLUME) is.
  Először nézzük, mi a különbség az EXTENT és az AREA között.  A legrégebbi (70-es évek) adatok csak a jégkiterjedést (EXTENT) mérték, ezért lényeges, hogy az összehasonlíthatóság kedvéért ugyanazzal a módszerrel kapjunk ma is adatokat:   ez úgy történik, hogy a sarki óceánt területét felosztják több, azt lefedő négyzetrácsokra, területi egységekre, és minden ilyen rácsban megvizsgálják/kiszámolják  a jéggel lefedett területet. Ha ez magasabb mint 15%, akkor az egész rácsot jéggel borítottnak tekintik.   Emiatt az EXTENT nem a legtökéletesebb paraméter a jég állapotának jelzésére, mivel előfordulhat, hogy pl. rengeteg cellában csak 16%-os jégfedettség van, ellentétben egy másik évvel, amikor ezekben mind 100%, hogy a legszélsőségesebb esetet említsem.
 Ezért jobb paraméter az AREA, amit úgy kapnak meg, hogy cellánként kiszámolják a teljes lefedett területet és azt összesítik.
     A jelenlegi állapot itt is kedvező, hiszen ez is 8. helyen tanyázik, jóval meghaladva a 2010-es évek átlagát:


Ami ennél is lényegesebb, az a központi jégmag  területe (Central Artic Area). A sarki jégfelület ebből + a perem tengerek jégborítottságából áll össze, azzal a különbséggel, hogy a perem tengereken mindig elolvad a jég nyárra, ezért a központi jég állapotát vizsgálva több információt kaphatunk, hogy hogy is állunk, milyen messze vagyunk a teljes elolvadástól. Nos, itt jó híreim vannak:


 A Central Artic Sea őszire is kevésbe olvadt el, mint más években - lásd grafikon eleje, ahol a 2010-es évek átlaga fölött indult a visszafagyás szeptemberben. Viszont, ami azóta történt meglepte a szakembereket is ( de persze nem kürtölték tele vele a médiát) novemberre a központi jégmag területe sosem látott magasságokban szárnyalt, meghaladva az 1980-as évek átlagát is! Ez jelenleg is tart, ilyen egységes központi jég-terület sosem volt!   Ne feledjük, AREA-ról van szó, tehát ebben nincsenek benne a lyukak, ez a tényleges jégfelületet jelenti.
  A legfontosabb paraméter a jégtérfogat lenne, azért a feltételes mód, mert sajnos ezt jelenleg nem tudják pontosan számítani (ellentétben a 2 előző paraméterrel) csak komplikált számításokkal modellezni/becsülni. Így a jég igazi állapotát legjobban leíró paraméter az AREA marad.
 
A legutóbbi térfogat  adatok alapján, a negyedik helyen szerepel 2020 eleje,  tehát itt is javulás figyelhető meg:
  
 
  A grönlandi adatokra, egy későbbi posztban térek majd ki.
  Összegezve, láthatjuk, hogy sem a hőmérsékleti adatok, sem a jég-adatok nem indokolják a rekord hisztériát.
  Az pedig fokozódik, csak sajnos nem mindegy, hogy addig is a valós problémákkal foglalkozik az emberiség, és megpróbál egy valódi, fenntartható életmódot folytatni, gyökeresen átalakítva mindent (sajnos ez lehet, hogy békés átmenettel kivitelezhetetlen), vagy (és aminek tanúi vagyunk) teljesen álproblémák ellen harcol, zöld köntösbe bújtatott, neo-kommunista és öko-fasiszta ideológiával megspékelt mozgalmaknak teret engedve.


Megjegyzések

  1. Szia Szilárd,

    De jó, hogy visszatértél, és rögtön ilyen monumentális+minőségi anyaggal.

    1.téma
    Ahogy nekem eddig lejött: az nem kérdés, hogy légköri mérések kellenek, azonban nem mindegy, hogy műholdas avagy (direkt) rádiószondás mérésekre essen a választás. Régebb óta talán 1948 óta vannak rádiószondás mérések (így tehát hosszabb is az idősor). Miskolczi Ferenc a rádiószondás mérésekre esküszik, sokkal pontosabbnak tartja őket. Miskolczi előbb 1948-2004(?), majd híres elgáncsolt cikke után verifikációs céllal 1948-2009 azaz 61 éves idősorra (NOAA R1: NCEP/NCAR: Reanalysis data time series, 2008, www.cdc.noaa.gov) számolta újra modelljét megkapva az elvárt eredményt (konstans optikai mélység). Hangsúlyozandó, hogy Miskolczinál nem adatbányászat jellegű előrejelzés volt (mint az IPCC-nél), hanem jelenleg egyedülállóan kvantitatív fizikai modell és számolása, az összes érintett fizikai törvény teljesítésével (explicit egyenletrendszerből esett ki a végeredmény). Rob van Dorlanddal is vállalt Miskolczi egy csörtét, megvédendő az általa használt adatbázist. Dorland azt mondta, hogy 10-20 éves ablakban „köztudottan” nem jó például a légköri vízgőz mérése, lásd hozzá az 1990 óta létező Hadley Climate Research Unit adatokat. Amire Miskolczi meg azt vetette ellen, hogy a HCRU-nál agyonparametrizált, projektált, adhoc vízgőzcsatolásokkal van a kalkulálás(!) (azaz még kevésbé alkalmas a feladatra). Ami tény, az az hogy a kettő tényleg nem esik egybe. Az én meglátásom meg az, hogy
    (a) ha van egy 61 éven át konzisztensen működő visszaigazoló adatsor, akkor nehéz elképzelni a 10-20 éves időablak adat-inkorrektségét.
    (b) az meg hogy „köztudottan”, a mindent elöntő klímahiszti tükrében, minimum kevés: explicit kell itt is (ellen)bizonyítani, nem elég a diszkreditálási kísérlet.

    2.téma
    Hősziget-témában is nagyon egyetértek. Túlontúl alá van becsülve fontosságának szerepe, ahogy a hőáramlás szerepe is (hősugárzás felülértékelésével szemben). Szerintem nem véletlen, hogy a relevánsan hőszigetes Budapesten nagyobb a klímahiszti, mint vidéken ugyanazon forró nyári hónapokra. Arról már nem is beszélve töredék/filléres dekarbonizációs áron rengeteg emberen lehetne segíteni a probléma enyhítésével.

    3.téma
    Jég ügyben csak gratulálni tudok neked, hogy 1 évre előre ennyire pontosan láttad a helyzetet (2019-ben). Gondolom kaptál elismerő vállveregetést AT-tól :DDDDDD
    Guy R. McPherson meg Sam Carana et Co. is valószínűleg a sarokban megszeppenve értékelik át (sokadik) előrejelzési kudarcukat. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Miklós,
      1. a NOAA honlapjan lehet találni adatokat 1958-tól a RATPAC (Radiosonde Atmospheric Temperature Products for Assessing Climate) program keretén belül: https://www.ncdc.noaa.gov/data-access/weather-balloon/radiosonde-atmospheric-temperature-products-accessing-climate
      Nem tudom ez mennyire egyezik a Miskolczi által használt adatokkal, az tény, hogy már ez sem úszta meg a korrekciókat, ez is mér adjusztált, homogenizált változat.
      Mindenesetre letöltöttem ezt: https://www1.ncdc.noaa.gov/pub/data/ratpac/ratpac-a/RATPAC-A-annual-levels.txt.zip és ami feltűnő, mérsékelt melegedést mutat 2011-ig, azután pedig jóval meredekebb melegedést, így nem tudom hova tegyem, tanulmányozni kell még, hogy milyen korrekciókat alkalmaztak és miért.
      2. A városi hőszigetek hatása egyértelmű, ezt mindenki tapasztalhatja, egy egyszerű autós hőmérővel is, én 7 km-re lakok egy kisváros központjától és rendszerint 2-3-4 fokos különbségeket szokott mutatni a hőmérő. Ennek ellenére, a vidéki adatokat a városi adatokhoz igazítják és nem fordítva.
      3. Jég esetében egyszerű a képlet, figyelembe kell venni mindkét irányban a visszacsatolásokat, nemcsak azokat amelyek segítik a jég eltűnését.
      Ez nem fogja megakadályozni ezen vészmadarakat, se hazai követőiket, hogy ne hirdessék fennhangon, hogy majd az idén...

      Törlés
    2. Adatbányászként mondom önmagában nem baj az adjusztálás+homogenizálás. Ők ennél sokkal durvábbakat is csinálnak, mint outlierek levágása, missing value-k pótlása (legkülönfélébb algoritmusokkal), stb, Amennyiben a további feldolgozás megkívánja.
      Két probléma van ezzel kapcsolatban a klíma-témában:
      (1) "Advocacy research" (pártolói kutatás) és általa generált problémák, amit itthon magyar nyelven Szarka László Csaba MTA rendes tag feszeget.
      * Perdöntő motívumnak érzem az ügyben, hogy Miskolczi a csendes kutatás magányában dolgozott a NASA-nál, üvegház-elméletén. Ez volt a feladata, csinálta a HARTCODE-ját a munkaköri leírása szerint. Klímahiszti ablakban sem volt, hiszen 2005.október 28-án mond le Miskolczi a NASA-nál, tehát addigra már a publikálási elgáncsoláson (review-k, adminisztratív körök, stb.) is túl vagyunk. Miközben Al Gore filmje (An Inconvenient Truth), 2006-ban jön csak ki (igaz a sok kis aljas lépéssel dolgozó IPCC már létezik).
      * Önmagában az advocacy research nem lehetne gond (fogalmazzunk megengedően: bizonyítékot keresni valamihez), ha biztosítva van a feltétel, hogy a másik (ellenvélemény)oldal is kereshet bizonyítékot. (Miskolczi ugye középen állva „szimplán csak” az igazságot kereste, ugye). És persze aztán korrekten ütközhet a vélemény. Most képzeljük, ha az ötödfokú egyenletek zárt képletes megoldásának vagy a kör négyszögesítésének keresésekor az egyik oldal megtiltja a másiknak hogy mit kutathat és mit nem. Én azt mondom, hogy dolgozzon Hetesi is a témán, de a szabad tudomány-művelés keretében korrekten legyen meg az elemi létfeltétel a másik oldalon is. A laposföld elmélet típusú marhaságok hamar kiselejteződnek, minden addig tudhat szárba szökkenni amennyi potenciál van benne. Miskolcziról per a mai napig beszélünk, születnek újabb és újabb cikkek a témában (pedig egzisztenciálisan „életveszélyes” a téma maga).
      * Az előbbinél is nehezebb a másik aspektus a jogászi megközelítés: a CO2 bűnös és megilleti az „ártatlanság vélelme” avagy az „elővigyázatosság elve” a perdöntő. Főleg annak tükrében, ha 1-2 billió dollár van az ablakban. Normál esetben lehet józan, ésszerű, költségelhető döntéseket is hozni a téma tisztázásáig (szerintem). Na de nem hiszterizált környezetben (lásd Greta Thunberg).

      Törlés
    3. (2) Visszatérve a rádiószondás anomáliára: normál, csendes kutatói magányban könnyen tisztázható a kérdés, hogy jó-e, alkalmas-e az adjusztált dataset az értelmes munkához. Misckolczi ugyanis teljesen jogosan veti ellen, hogy ha a modell-transzformációk túl drasztikus változásokat visznek a modellezésbe, akkor az egész eredmény-cucc kukázandó. A transzformáció nem hamisíthatja a modell szellemét (azaz azzal koherensnek kell lennie).
      Klasszikus mainstream buktavári példa 0.6+-17wm(-2)-n a föld eredő abszorbciós-emissziós energia mérlegében. G. L. Stephens, J. Li, M. Wild, C. A. Clayson, N. Loeb4, S. Kato, T. L’Ecuyer, P. W. Stackhouse Jr,
      M.Lebsock and T. Andrews (NATURE DOI:0.1038/NGEO1580) Hogy lehet bárminek 0.6 értéke 17-es szórással. Mennyire lehet az ilyet komolyan venni? Értjük hogy ez jön ki, de nézzük már meg, hogy van-e értelme is az egésznek.
      * Végül ma reggel gondolkoztam el Hetesi kapcsán az egész értelmetlen klímahisztérián. Ha én átlátom, írásba adom szakmai renomém kockáztatásával (fentieket is), akkor Hetesi PhD-zett fizikusként (meg tapasztalatom alapján is) biztos átlátja agyilag az ilyen anomáliákat. Kérdés az az, hogy hozzú évek óta miért nem ad ennek hangot, miért viselkedik olyan felfoghatatlanul csúnyán (én ugye nem képességi, hanem intellektuális tisztességbeli propblémákat látok nála, ahogy ennek korábban hangot is adtam).
      Ha a klimarealista oldal követne el ilyeneket, akkor azt azonnal észrevenné és írásba adná, nyugodtak lehetünk felöle.
      Végül arra jutottam, hogy lehet valamiféle globális kognitiv disszonancia+Dunning-Kruger hatás. Ami nem a személyeket, hanem a társadalmat magát akadályozza (hálózatelméleti értelemben) a tisztánlátásban. Melegszik a globális hőmérséklet, miközben nem tudunk szembenézni tárgyilagosan témabeli bűneinkkel. Még artikulálni sem tudjuk társadalmi szinten, nemhogy bocsánatot kérni miattuk. Amit aztán a kapzsi Al Gore félék ki is használnak pénzügyi haszon reményében. Szuma szummárum nagyon nem lennék Hetesi helyében (nem cserélnék vele), mert az újabb és újabb klímarealista információk akaratlanul is – kvázi feltétlen reflexszel - csak a feszültséget növelheti az emberben.
      Ha el is költődik az 1-2 billió dollár dekarbonizációra, az sem fog feloldozást hozni.

      Törlés
    4. A dekarbonizációs billió-dollárokhoz (sajnos a politikát nem lehet száműzni a témából, hiszen az IPCC maga is inkább politikai, mint tudományos ernyőszervezet. De persze ezt is lehet korrekten, racionálisan, célraorientáltan nézni)

      Mai friss HVG-cikk
      Fideszes túlárazás és hasztalan kiadások: így áll össze a klímaharc 50 ezer milliárdos számlája
      https://hvg.hu/gazdasag/20200115_klimavedelem_klimastrategia_szamitas_koltsegek

      Ebben ugye az a “szép”, hogy a HVG+index.hu+444.hu, “zöld”(nek akar látszani), meg klímaalarmista (klímahiszterizáló), de egészen más ugye, ha Fidesz/Orbán dézsmálja a dekarbonizációs összegeket. Azaz a dekarbonizációs elvi alapot nem kérdőjelezhetik meg, mert az szembemenne az eddigi hozzáállásukkal, de rögtön fájdalmas, ha a pénzt a nekik nem szimpatikus oldal költi el.

      Magyarán visszanyal a fagyi. Hiszen a klímarealisták az egész dekarbonzációnak az elvi alapját kérdőjelezik meg (felesleges pénzelégetés), ezen belül viszont "kicsit" nehézkes a részleteket illető túlárazások firtatása. Nem mindegy, hogy a ház alapja problémás-e, avagy csak a tetőszintet kell visszabontani.

      Nehéz ügy a hitelesség, na! ;)

      Törlés
    5. A másik fele a történetnek se semmi.

      Kormánypárti média jelentősen nyomatja (nyomatta eddig, Áder ellenében is) a klímaszkepticizmust, meg Greta Thunberg-ellenességet (meg a balos zöld-ellenesség szidásáról nem is beszélve). Bayer, tutiblog, etc.

      Erre most Orbán, a vezér, előáll egy 50.0000 milliárdos klímavédelmi költségigénnyel (2.5 félév éves magyar költségvetési kiadási oldal).

      Törlés
  2. A magyarországi adatok kapcsán már korábban más fórumon kifejeztem hüledezésemet a nyári adat kapcsán. Egyrészt egyáltalán nem éreztem olyan melegnek ezt a nyarat (igaz én vidéken élek), másrészt el nem tudom képzelni, hogy hogyan előzte ez a 2015-ös nyarat. Akkor ha jól emlékszem 6 hőhullám érkezett, és voltak egy hétnél hosszabbak is, éjszakánként majd megfulladtunk, tavaly meg egyszer szem volt ilyen gond. Erre a városi hősziget sem ad magyarázatot, mert az már 2015-ben is ugyanúgy torzított, tehát vagy valami más turpisság is van mögötte, vagy én valami telejsen elszigetelt kis mikroklímában élek.

    Az elmúlt 15 évből 3 rendkívüli időjárási szélsőségre emlékszem, mert mind személyesen érzékelt komoly kilengés volt. A 2010-es sok csapadék és árvíz, a 2015-ös forró nyár, és 2016-17-es dermesztő tél. Erre kijönnek azzal, hogy az idei nyár melegebb volt a 2015-ösnél, holott semmi komolyat nem érzékeltem tavaly. Köpni-nyelni nem tudtam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán a júniusi első helynél van a magyarázat. A június általában hűvös szokott lenni, és a júliusi meg az augusztusi hőhullámok miatt érzünk egy nyarat melegnek. 2019-ben már júniusban júliusi hőmérsékletek uralkodtak, de később elmaradtak a hosszan tartó kiemelkedő hőhullámok. A három havi tartós (de nem kiemelkedő) melegben az átlagosnál jobban megdobta az adatokat a hőszigetek hatása is, amit vidéken nem lehetett annyira érzékelni.
      A nyári adatokon lehet látni a pivotalweather.com-on, az előrejelzett anomáliáknál, amelyek félnapos (nappal/éjszaka) lebontásban jelennek meg, hogy "lüktet" a térkép: nappal kék, éjszaka pedig piros, vagyis nappal -1 fokos anomáliák vannak, míg az éjszakai értékek akár +7-ig is felmennek, ami egy +3 fokos átlagot jelent, úgy hogy nappal hidegebb van!
      Télen nem ennyire hangsúlyos a különbség, de ilyenkor is érzékelhető:
      https://www.pivotalweather.com/model.php?m=cfs&p=sfct_anom_c&rh=2020010700&fh=36&r=eu&dpdt=&mc=
      Tehát ki lehet jelenteni, hogy az éjszakáink egyre melegebbek, és ez pedig egyértelműen a városi hőszigetek hatása.

      Törlés
    2. * Én úgy emlékszem, hogy 2018 márciusában volt például szokatlanul kiugró hosszabb hideg (itthon Magyarországon). Pécs környékén konkréten minusz 20 fokok repkedtek, majd rá pár nappal +10 fok feletti hőmérsékletek. Mintha tavasz-átmenet nélküli nyárba csöppentünk volna.
      Én azt gondolom vannak anomáliák rendesen (itthon is globálisan is), az a kérdés, hogy (1) milyen magyarázatot teszünk mögéjük és (2) mennyire tisztességesen. Az a baj, hogy hiszterizált könyezetben a 2+2=4 belátása is nehézségekbe ütközik. A klíma komplex rendszere meg ennél "kicsit" nehezebb ügy.
      * A hősziget-hatás téma meg nekem szívügyem több dolog miatt is.
      # Földi mérőállomásokat oda tesznek, ahol "megéri" mérni. Vagy nem? Mennyire egyenletes a sűrűségük?
      # A hősziget-hatás (egyenletesen!) globális probléma és jól kezelhetőnek tűnik. Kérdés: miért nem hallunk róla többet?
      # Minden globális átlag önmagában definitive problémás szám. Adatbányász nyelven szólva minden - egyetlen számba - sűrítés információ vesztéssel jár. Lásd hozzá másik hozzászólásomban a szórások problémáját is. A nagyon heterogén földfelszín se könnyíti meg a dolgot, még a földi abszorpciós-emissziós energia-egyenleg számítása is nagyon nehézkes. Szóval ez nagyon gázos terület, nagyon nehéznek látszik korrekt konszenzusosat mondani, elméletileg is.
      Idevágó probléma az IPCC-akol téves Stephen-Boltzmann törvény alkalmazásának minden határon túli eröltetése (amiből kijönne a +2 fok növekedés előrejelzése). Ugye ez már zárt fizikai egyenlet(rendszer), mint Miskolczi, azaz kvantitatív elképzelés. A probléma az, hogy a törvény ideális/tökéletes feketes testre vonatkozik, ami miatt a heterogén földfelszín miatt befigyelnek korrigálós koefficiensek 0.7-0.9 intervallumban (globálisan!). Az alsó érték lenullázza az IPCC erölködését, a 0.9 viszont kihozza a +2 fok előrejelzést. Mindenki elgondolkodhat miben bízik jobban: a globális 0.9 korefficiensben avagy Miskolczi rádiószondás big datájában, ami cikk publikálás után is müxik (egyszer legalábbis bebizonyítottan). És akkor egy szót sem szóltam a hősugárzás-hőáramlás súlyozásának problémájáról, ami további színt visz a témába.

      Törlés
    3. A tavalyi június valóban meleg volt, bár a végén enyhült az idő. Viszont 2015-ben is meleg volt a június is, még ha nem is ennyire, de azért már akkor is volt egy hőhullám (utána néztem az akkori hőhullámoknak).
      Aztán még négy, amiből kettő kvázi fél hónap hosszú volt. Egyszerűen nem ellensúlyozhatja a valamivel melegebb 2019-es június, a tomboló 2015-ös júliust és augusztust.
      És mint írtam a hőszigetek nem számítanak, mert 2015-től abban nem igazán volt változás, de egyébként akkor is elsősorban az éjszakai meleg volt elsősorban elviselhetetlen.

      Törlés
  3. Lehet, hogy nagyon ki fogok kapni tőled Szilárd (és akkor bocs), de nem bírtam ellenállni tegnap este egy klimarealista.hu kommentnek a "Az apokalipszissel riogatók fekete miséje", adva ott hírt a visszatérésedről.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kikerült e blogod linkje a főoldali linkgyűjteménybe a klimarealista.hu-n. Szeretném hinni te is örülsz neki, mert én nagyon.

      Törlés
    2. Igen, köszönöm, nagyon megtisztelő, s elnézést a késői reagálásokért, szokás szerint nagyon elfoglalt vagyok, és ez csak egyre rosszabb lesz... A blogra is inkább éjszaka van időm, de azt lassan az egészségem is bánja.
      De nem adom fel, rengeteg téma-ötletem van, és ahogy az időm engedi, meg is valósítom!

      Törlés
    3. :) Nagyon drukkolok, de azért inkább az egészségedre vigyázz, mert az csak egy van.
      Infóként mondom a klímarealista egyik friss cikkében linkelődik ez a poszt az átvett képek okán. "Markus Rex klímakutató: A klímamodellek csak találgatnak"

      Törlés
    4. Szia Szilárd!
      Van egy szerintem érdekes hírem.
      Jelent meg a Typotexnél pár hete egy Klímaváltozás c. könyv Kovács Róbert (Magyar Narancs) újságíró tollából. Mika János lektorálásában, weben rendelve 1.600 forintért.
      Elég pesszimistán álltam neki, de 2/3 olvasása után korrekt könyvnek látom, úgy is, hogy nincsenek források, nehezen validálható a könyv mondandója.
      A 200 oldalas könyvből emlékezetből írom kb. 6 oldal szól Miskolcziról, több érdekes eddig nem tudott adalékkal (pl.: hogy került a NASA-hoz). Nem nagyon foglal állást se, inkább tételesen sorjáznak a kritikus pontok a könyvben. Azaz first lookos áttekintésnek kiváló, és így ebben a formában is sok gondolkodnivalót ad.
      Tervezem, hogy írok a könyvről a blogomon, csak legyen rá erőforrásom.

      Törlés
    5. Érdekesnek ígérkezik a bejegyzésed, várom hogy olvashassam. Ami a lektort, Mika Jánost illeti, őt én elég értelmes embernek tartom, az alapján amit eddig láttam tőle, és ha egyelőre a "másik" oldalon is áll, az elsők között lesz majd akik "megtérnek".

      Törlés
    6. Egyébként az említett könyvben is van egy olyan Mika János-bekezdés (jegyzetben, apró betűvel, 185.oldal), ami korrekt hozzáállást tükröz:
      (1) 2014-től stagnálás van a felmelegedésben, csak azért nem 1998-tól, mert El Nino is volt. Hiányzanak az elvárt(?) trendek más téren is (nedvességkészlet, óceánok).
      (2) Éghajlati modellek nem tudják szimulálni ezt a stagnálást(!)
      (3) IPCC nem exponálja jelentésében (Döntéshozói részében), a többi részben sem eléggé hangsúlyos ez a probléma.

      Törlés
    7. Kovács Róbert: Klímaváltozás könyv YT csatornája
      https://www.youtube.com/playlist?list=PLahylZD2utTjIjiuqWbpaVJ6FYdyH7JW9

      Most találtam csak rá a fenti linkre, ahol Kovács Róbert meteorológus újságíró 4 videóban prezentál.

      Törlés
    8. Nem fértem a bőrőmbe és iziben belevágtam a fenti Kovács Róbert előadásba (meg kommentelgettem egyes részeknél). Hát a fickó nagyon rossz előadó, eléggé kín hallgatni őt (szvsz). Tudom nehéz elhinni, de a könyv tényleg összeszedett és erős, jó olvasni.

      Törlés
    9. Fejlemény van ismét:
      Jánosi Imre Miklós, fizikus MTA-doktor, botrányos előadást tartott 2020 január 21-es YT-publikálással. Fuggerth Endre egy zseniális friss blogposztban szedi darabokra az előadást (kb. a problémák felét feltárva, de így is nagyon hosszan). Kommenteltem a posztot, illetve gondolkodtam, hogy én is hozzáteszem a magamét YT-komment és/vagy blogposzt formában, de túl nagy erőfeszítés, és hozzá túlságosan falrahányt borsó. Mindenesetre a legutolsó klímarealista blogposztomban átraktam a korrekt középutas csoportból az inkorrekt, dialógusképtelen, klímaszektás IPCC-akolos csoportba.
      https://www.klimarealista.hu/bonckes-alatt/
      PS:Annyi pozitívum van legalább, hogy végre elhangzik az üvegházhatás meg szaturáció, mégha laikusnak is láthatóan kínosan csenevész formában is. Hetesi vagy pláne Litkai a haknijaikon eleve nem is fut neki ilyesminek. ;)

      Törlés
    10. Kikerült a klimarealista.hu legelső kommentjében a Jánosi-előadás utáni beszélgetés YT-linkje, olyan résztvevőkkel, mint Miskolczi Ferenc, Héjjas István, Szarka László. Egy hosszabb kommentben feldolgoztam a beszélgetés számomra legfontosabb pontjait. A többi résszel nem akartam és/vagy nem is tudtam foglalkozni.
      https://www.youtube.com/watch?v=x9ogvBQ9ZVM

      Törlés
    11. Friss cikk a klímarealistán Miskolczi-val kapcsolatban (pár új érdekességgel):
      https://www.klimarealista.hu/a-miskolczi-jelenseg-lekezelese/

      Törlés
    12. Szilárd! Tudtad-e, hogy a “klímapornónak” van rendes szakirodalmi hivatkozása?
      Warm Words: How are we telling the climate story and can we tell it better?, 2006, 32 oldal
      https://www.ippr.org/publications/warm-wordshow-are-we-telling-the-climate-story-and-can-we-tell-it-better
      dr. Gács Iván: Klíma és energia, 2013.február, 21-22.oldal
      ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energia_es_Kornyezet_BEMGEENBXEK/Klima_es_energia_2013_02.pdf

      “Az előzőekben bemutatott folyamat – a globális felmelegedés – egy igen súlyos, de esetleges veszélyeket rejtő folyamat. Mítosszá attól válik, ha a valóságelemeket keverjük a fantáziánk szülte rémképekkel. Ez a klímapornó. Ezt a fogalmat az angol Institute for Public Policy Research kutatóintézetnek az Origó honlapján 2006. augusztusában idézett véleményéből ismerhetjük meg. Eszerint a média „…a klímaváltozás témakörét rendszeresen a “klímapornó” szintjén használja. Ezzel arra céloznak, hogy egyes orgánumok úgy teszik ki címlapjukra – öncélú csalogatónak – a klímaváltozást bemutató kataklizmatikus képeket és grafikonokat, ahogy a meztelen nőket szokás a pornóújságok esetében. Ennek a gyakorlatnak igen káros következményei is lehetnek.”

      Törlés
    13. https://www.klimarealista.hu/elkerulheto-e-a-klimakatasztrofa-ujabb-hozaszolas-a-kerdeshez/

      Miskolczi Ferenc friss magyar nyelvű és gigantikus hozzászólást írt a 2020-ban kibontakozó Héjjas-cikk generálta szintén friss ezévi vitához. Amibe by the way bekapcsolódott korábban Hetesi Zsolt és Fuggerth Endre egy külön mellékszállal. Ami a Klímarealistán belüli 'belterjesség' elkerülése miatt külön is nagyon fontos momentum lehet (szvsz). Szerintem fanoknak kötelező olvasmány az egész vita, de órákat kellhet rászánni a szétszálazáshoz és értelmezéshez+továbbgondoláshoz. Na pláne, ha tetejébe frissen érkező rookie is valaki.

      A MF-hozzászólásnak csak a bevezetőjét olvastam eddig, de már az önmagában nagyon ütős. Azonnal triviálisan eszébejut az egyszeri olvasónak is (szvsz) az analógia (több hónapos vesszőparipám); a koronavírus és annak horribilisan gigamegabrutálnagy gazdasági vonzata. Amennyiben valóban megállna e fenti analógiám, akkor az rögtön "négyszerezné" a gondolkodnivalót, hiszen mindkét témában (ami globálisan fontos és 'kellően' drága) lehet (1) 'médiairányítottan' illetve (2)'média-szkeptikusan/-realistán' hozzáállni a problémahalmazhoz.

      PS: Értelmezésemben a koronavírus tragédiája mentén a világ kapott egy igazi nagy esélyt (új impulzusok révén, amit az egyszeri adatbányász - első ránézésre - szeret adatgazdagításnak látni), hogy revideálhasson téves és hozzá korábban megingathatatlannak hitt berögződéseket, ne adj isten észrevehessen fényt az alagút végén).

      Törlés
    14. Most látom csak milyen csemegék vannak még fenn a neten az emlegetett vitából. Még Miskolczi Ferenc idei júniusi levele Hetesi Zsoltnak is elérhető. Számomra továbbra is az látszik, hogy H.Zs. semmit nem tanult az elmúlt 10+ évben, semmi pozitív konstruktív hozzáadott értéke nincs (szerintem helyénvaló bocsánatkéréséről már nem is beszélve).
      (1) M.F. annó írt egy inkorrekt peer review-val elgáncsolt tudományos publikációt, ami cikk (és benne a sugárzási-elmélet) aztán folyamatos pusztító ellenszélben mégis gyökeret vert, szárbaszökkent, tapintható a hatása minden vitatható pontjával együtt is (egyre inkább). Al Gore-éknak is egyre inkább nem marad más adu a kezükben, mint "laposföld"-ezni. Erre szokták mondani, a "kutya ugat a karaván halad"
      (2). H.Zs legnagyobb dobása, hogy végighaknizta a tévéket sci-fi bulvár alapokon, rémhíreket terjesztve, ijesztgetve/stresszelve a lakosságot. Tudományos téren amit fel tud mutatni, hogy nincs semmire ideje, önkritika nélküli szélsőséges cherry-pickinget csinál, diszkreditál, manipulál, háttér susmusokat forszíroz, az "advocacy reasearch" leggusztustalanabb válfaját bemutatva.

      http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=6911
      http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=6902

      Törlés
    15. Két érdekesség van:
      (1) Index.hu botrány kapcsán, jelen pillanatban (Média-1 infói alapján) 15 új érkező újságíróról lehet tudni. Közülük (szvsz) kétség kívül a legnagyobb bomba-meglepetés Kovács Róbert neve (2001-ig Magyar Narancsba írt), akinek köszönhetjük a fentebb említett Klímaváltozás könyvet. YT-csatornáján rá is kérdeztem, hogy tényleg őróla van-e szó.
      (2) Seres László írt idén februárban egy irgalmatlan hosszú cikket (csak most vettem észre), ahol a három ajánlott irodalom egyike Kovács Róbert könyve.

      Törlés
    16. Bocsánat lemaradt a link: https://neokohn.hu/2020/02/07/apokalipszis-most-zold-tamadas-a-szabadsag-es-az-ertelem-ellen/
      PS: Szerintem nagyon jól megírt cikk. Pont azért, mert laikusként feszegeti (helyesen), hogyan kellene közelíteni a kérdéshez, meg érzékeltetve, hogy pl.: a Hetesi-félék (PhD fedezete mögül is) hogyan tüzelnek csípőből ilyenkor.

      Törlés
  4. Rendkívül szépen, gondosan összeszedett anyag.
    Egyetlen gond az, hogy a mainstream médeában nem kap megjelenési lehetőséget.
    A CO2 okozta klímaváltozás tévúton járók nem olvasnak tárgyilagos elemzéseket. Megelégszenek a szájukba rágott manipulált adatokkal.
    Pl. A déli és északi félteke ellentétes évszakokban van.
    Tehát télen is lehet "kiugró" forróságú helyekről szóló tudósításokkal szolgálni.
    Az időjárásjelentésekben a harminc fok feletti területek vörös színnel vannak megjelenítve.
    A hidegebb napok elvannak hallgatva, vagy a klímaváltozás visszahatásával magyarázzák.
    A minden tavasszal olvadó Grönlandi jegekről drámai tudósítások, napi két milliárd tonna jég olvad. Az hogy ősszel meg mindennap kétmilliárd tonna víz visszafagy nem jelenik meg a tudósításokban.
    A klímahisztéria a főáramú sajtóban propaganda fegyverként jelenik meg, bőséges finanszírozást kap a klímaváltozásra adandó "válaszban" érdekelt cégektől.
    Szinte minden arról szól, hogy a fogyasztói társadalom mókuskereke új lendületet kaphasson.
    Vásároljunk új, klímabarát termékeket, a régit dobjuk ki.
    Jó példa a városi közlekedés. A régebbi autókat kitiltják, csak a legújabb "környezetbarát" autóknak engednek behajtást. Kérdezem, melyik a környezetszennyezőbb? Egy 1997-es dízel kisautó 6 liter/100 kilométer fogyasztással, vagy egy modern "környezetbarát"-nak minősített terepjáró 12 liter/100 kilométer fogyasztással?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Bögözy!
      Helytálló észrevételek, valóban minden, még a klíma-hisztéria is kizárólag a pénzről és a fogyasztói társadalom mókuskerekének a továbbpörgetéséről szól.
      Igen, és arról sem beszél senki, hogy mekkora ökológiai lábnyoma van az elektromos autókba való akkuk előállításának, majd a kiselejtezett akkuk tárolásának.
      Nincs egy átgondolt, racionális zöld-politika, hanem mindenki nekiugrik divatból, nem gondolva a következményekre. Európa, ezzel a "karbonsemlegességgel" is csak tökön lövi önmagát, érdekes idők elé nézünk ebből a szempontból is.

      Törlés
  5. Izé...

    ... ha az AREA (terület) gyorsan + jelentősen növekedik, a térfogat viszont a 4.-ik legalacsonyabb, abból szerintem kézenfekvő azt a következtetést levonni, hogy a sarkvidéken uralkodó hideg miatt nagy területen alakult ki VÉKONY jégtakaró >> könnyen jött >> könnyen megy

    Ez egyébként tökéletesen illeszkedik a modellek által előrejelzett trendbe. Az átlaghőmérséklet növekedése miatt nem a klíma, hanem az aktuális időjárás dominálja a jégtakarók állapotát.

    Korábban sem a számokkal volt gond, amiket ideírtál, hanem az azokból levonni próbált következtetésekkel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És melyik lenne az a következtetésem, amelyikkel "gond" lenne?
      Sose emeltem fel a szavam azon modellek ellen, amelyek reálisan látják a jeget. Tehát, ha a jelenlegi melegedés kitart még pár évtizedig, akkor a jég nyárra eltűnhet. A kritikám azon vészmadaraknak szól, akik lassan egy évtizede immár, hogy a jég 1-2 éven belüli eltűnésével riogatnak.

      Törlés
    2. Ha a változásokat nem a hosszútávú trendek (klíma) dominálják, hanem az időjárási jelenségek (adott esetben szélsőségek) akkor igen nehéz elvetni annak lehetőségét, hogy az északi sarki tenger akár 5 éven belül is jégmentessé válhat nyaranta. Hacsak valami drasztikus változás be nem következik a mostani trendekben 5 év múlva már bármely nyáron megélhetjük az első Blue Ocean event-et, 10 év múlva pedig szinte biztosan bekövetkezik.

      Amit ma látunk, azt 20-25 éve okoztuk, azóta a kibocsájtásunk folyamatosan nő, évről évre...

      Törlés
    3. Azzal egyetértek, hogy az időjárási jelenségek nagyban befolyásolják az évenkénti jégkiterjedést, és a hosszútávú klimatikus trend pedig lefele mutat, így elképzelhető a következő években egy BOE. Azonban a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a hosszútávú trend megtörni látszik: kb. 2007 óta (ez még nem elég hosszú idő, hogy trendnek hívjuk) a trend egyre kevésbé meredek. Neked minden jogod megvan rá, de én nem lennék annyira biztos a jövőt illetően.

      Törlés
    4. Az pedig, hogy a mai jégállapot, a 20-25 évvel ezelőtti CO2 kibocsájtás eredménye lenne, nevetséges és meredek feltételezés!

      Törlés
    5. Igen, a hosszó távú trend már vagy öt éve minden évben megtörni látszik szerinted... ehhez képest valamiért mégsincs trendszerű visszafagyás...

      Törlés
  6. https://sites.uci.edu/zlabe/arctic-sea-ice-figures/

    VálaszTörlés
  7. Lassan eltelik egy év, és a trendek (innen nézve) még mndig nem látszanak megtörni. A 2020-as El Nina év a 2016-os "szuper El Nino" évnél is melegebb lehet....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken