Klímahisztéria

    Többször is írtam már a globális átlaghőmérséklet forrásául szolgáló  mérőállomások körüli problémákról, legutóbb azt emelve ki, hogy a számuk drasztikusan csökkent az évek folyamán.       Most egy grafikont ajánlok az olvasóim figyelmébe, amely azt mutatja, hogyan alakult az évek során a területi eloszlás, hogyan változott a GHCN adatbázisban levő állomások átlag hosszúsági foka: forrás: https://realclimatescience.com/wp-content/uploads/2017/01/McKitrickCriticalGHCNReview.pdf  Ez újból egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell/kellene venni az átlagolás folyamán, mert a nyers adatok grafikonját ez jelentősen torzítja, mégpedig felfelé. Tehát, ha a helyes, a valóságot tükröző grafikont szeretném megkapni, akkor a jelen méréseket csökkenteni kellene. Láttuk azonban, hogy pont az ellenkezője történik, a múltat hűtik és a jelent melegítik, így nem csoda, hogy az Adjusted GHCN értéket átvevő független intézmények is jóhiszeműen, már kiindulási pontként is helytelen értékekk

A NASA adatkozmetikázásáról már többször írtam, de van akinek elég a NASA saját "magyarázata", amiben leírják, hogy nem is változtattak annyit, csak nagyon keveset, és figyelembe vették az UHI-t is, stb. A NASA-ban 100%-ban hívőktől kérdezem, mit szólnak a következő grafikonokhoz: Hansen a NASA GISS igazgatója, 1981-ben közzétett grafikonja az északi félteke hőmérsékletéről: A grafikon forrása: [http://www.atmos.washington.edu/~davidc/ATMS211/articles_optional/Hansen81_CO2_Impact.pdf ] a cikkben szövegként is megvan erősítve, hogy 1880 és 1940 között 0,8°C melegedés volt, míg 1940 és 1970 között 0,5°C hűlés jelentkezett: A NASA nem volt egyedül ezzel a véleménnyel, több-száz tudományos cikk született a 70-es években erről a témáról, ún. tudományos konszenzus alakult ki:  http://notrickszone.com/2016/09/13/massive-cover-up-exposed-285-papers-from-1960s-80s-reveal-robust-global-cooling-scientific-consensus/#sthash.F1Czbxhs.dpbs  Nézzük, 2017-ben hogyan van áb

    Érdekes hírrel találkoztam: 2 orosz jégtörő, nevezetesen a Kapitan Dranitsyn és az Admiral Makarov rekedt a rendkívül vastag jég fogságába a Kelet-szibériai tengeren  a Shelagsky fok környékén: http://siberiantimes.com/other/others/news/n0847-icebreakers-make-historic-arctic-voyage-then-get-stuck-in-frozen-sea-on-return-journey/      Ez azért is érdekes hír, mert úgy tudjuk mostanában "elég meleg van arrafelé és olvad a jég".      A cikk megemlíti, hogy egy, a szovjet időszakban többször használt útvonalon próbáltak közlekedni, de az időjárás közbeszólt.      De hát nem úgy tudjuk, hogy a szovjet időszak óta a klíma hatalmasat melegedett és a jég eszméletlen mértékben visszahúzódott és meggyengült? Hát, vagy rosszul tudjuk, vagy az a verzió maradt, hogy az orosz jégtörők is sokkal gyengébbek, mint anno a szovjet elődeik.

Az óceánok a Föld hőszabályzói  a felmelegedést a hideg, óceáni mély-víz lassuló feláramlása okozza? Wim Röst cikke alapján      Az egyik   legelhallgatottabb téma   a klímatudományban az óceáni mély vizek hatalmas hűtési kapacitása.   Míg elég felkapott téma az óceánok által felvett hő, nagyon kevés figyelem   fordul   az óceáni hideg mély-vizek   hűtési kapacitása felé. Ez a kapacitás óriási és hatalmas szerepe van és volt a klímában és klímaváltozásokban.      Az óceánok átlagosan 3688 m mélyek. A felszíni réteg, ami közvetlen kapcsolatban van az atmoszférával   az csak 100-200 m vastagságú. Ez alatt a réteg alatt hidegtől a nagyon hidegig terjed a víz hőfoka.        Köztudott, hogy a víznek hatalmas kapacitása van a hőt felvenni, ami azt is jelenti, hogy ugyanekkora a kapacitása a hűtésre is.      A óceánok felszíni rétegének  átlag-hőmérséklete 18 °C   körül van. 200 méterrel lentebb már jóval kisebb hőmérsékletek uralkodnak. Az IPCC -AR5 szerint (1. á

    Kevés szó esik a negatív visszacsatolásokról a médiában, a vészmadarak csak a pozitívakra fókuszálnak.  Nemigen hallunk pl. arról, hogy a kisebb jégkiterjedés  következtében, az óceánok hővesztesége megnő, mert hiányzik a hőszigetelő jégréteg a vízfelszínen.     Arról sem tudósítanak minket, hogy a "meleg" sarki vidékeken mennyivel több hó hull az átlagoshoz képest. Nemrég írtam arról, hogy az északi féltekén a nagyobb havas felület fényvisszaverő hatása milyen jelentős (http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/12/napi-erdekesseg-57-albedo.html), most csak egy érdekes adatra hívnám fel a figyelmet, ami szintén a megnövekedett szilárd csapadékból adódik: a Grönlandi felszíni felhalmozódott tömegmérleg (Acc. SMB) értékeire: forrás: http://beta.dmi.dk/en/groenland/maalinger/greenland-ice-sheet-surface-mass-budget/ 2017 január elején, a szeptembertől tartó grönlandi télen, elértük a 400 Gt felhalmozódott  jég (hó) tömeget! Ezen a napon 2012-ben ez az érték 250 Gt ala