Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2016

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

 Wadhams professzor és a jég eltűnése          A média az idén is lehozta Peter Wadhams, angol professzor, klímakutató véleményét, miszerint idén, de ha idén nem, akkor jövőre biztosan elolvad szeptemberre a jég az északi sarkon.  Nézzük, hogy a kedves professzor, (akit én, amatőr senki,  hogy merek kritizálni, ezt a neves és tapasztalt szakembert,...) hányszor mondta még ezt el, és már elnézést, de hogyan csinált sz.rt a szájából:   1. June 27, 2008 Exclusive: Scientists warn that there may be no ice at North Pole this summer It is quite likely that the North Pole will be exposed this summer – it’s not happened before,” Professor Wadhams said.        - 2008 június: Nagyon valószínű, hogy az idén az Északi-sarok jégmentes lesz ezen a nyáron - és ez precedens nélküli. Mivel  a 2008-as jégkiterjedés, jóval a 2007-es fölött végzett, Wadhams professzor út visszavett egy kicsit a következő években: 2.  October 14, 2009 Arctic to be ‘ice-free in summer’ Professor

Vészmadarak - 2 - A valaha mért legmelegebb június

Kép
A valaha mért legmelegebb június        Linket nem adok, a médiát ellepték azok a cikkek, amelyeket legrövidebben így lehetne summázni: 2016 júniusa, a valaha mért legmelegebb június volt.        A műholdas mérések szerint ez természetesen nincs így, 2010 és 1998 júniusa is melegebb volt, és a többi El-Nino évek júniusai is megközelítették a mostani értéket.       A NASA-Gistempnél viszont az idei valóban a valaha mért legmelegebb június, kereken 0,01 fok Celsiusszal  haladja meg a korábbi rekordot. Innen is gratulálok a NASA szakembereinek, hogy ilyen pontosan képesek meghatározni a Föld átlaghőmérsékletét.      Mindegy. Nincs amit vitatni, az igaz, hogy ezek a hónapok valóban a legmelegebbek közé tartoznak.       Azonban az nincs rendjén, hogy kivétel nélkül mindenki elhallgatja, hogy ilyen meredek zuhanásra nem volt még példa a mérések idejéből. Ha megnézzük a Gistemp korábbi értékeit az elmúlt évből, akkor lehet látni, hogy visszaestünk a tavalyi nyár értékeihez:

Napi érdekesség -34 - Polar Ocean Challenge

Kép
 Polar Ocean Challenge    Egy pár lelkes globális felmelegedést-kutató elhatározta, hogy Angliából indulva, az idén nyáron körbehajózzák az Északi-sarkot.   Az expedíció honlapja: http://polarocean.co.uk/  Itt értesülhetünk a tervezett útvonalról és időpontokról ( http://polarocean.co.uk/calendar/ ), illetve a hajó aktuális helyzetéről is ( http://polarocean.co.uk/tracking/ ).   Az elmúlt napokig minden terv szerint ment, megérkeztek Murmanskba július 13.-án és másnap indultak volna tovább, de az 1 napos szárazföldi pihenőből 1 hetes lett, mert az aktuális jégviszonyok szerint nem volt értelme továbbmenni, az északkeleti átjárót vastag jég borítja. A legénység tagjai blogot is vezetnek, egyikük azon kesergett a múlt héten, a kényszerpihenő alatt, hogy mivel a jég nem akar eltűnni, nem marad más mint még egy vodka:   http://polarocean.co.uk/laptev-sea-solid-solid-right-beach-answer-evening-another-vodka/ 20.-án végül elindultak, az átjáró még nem szabad, de lehet, hog

Napi érdekesség - 33 - jégforgás

Kép
Jégforgás  Az északi jég állandó mozgásban, forgásban van. Sebességét és forgási irányát  az uralkodó szél-állapotok határozzák meg.  Érdekes ábrát közöl a PIOMAS, összehasonlítja az utóbbi 10 év első hat hónapjának jégmozgását a mostani év 6 hónapjában történtekkel : Az első térképen azt lehet látni, hogy van egy belső körforgás a Beaufort-öbölben (Kanada és Alaszka fölött) illetve, hogy nagy sebességgel távozik a jég a Farm-szoroson át (Grönland és Svalbard, majd Izland között). Az idei év térképe teljesen más jelenséget mutat: A forgás iránya maradt, de nincs már meg a belső Beaufort-körforgás. Ami viszont a legszembetűnőbb, hogy megfordult a jég iránya a Farm szoroson át! Nem távozik a meleg óceánba, hanem a sarok felé mozog és ugyanez érvényes a szigetek közötti mozgásra is.  Ez kétféleképpen is elsülhet, a szeptemberi jégkiterjedés értéke szempontjából, egyrészt kevesebb jég olvad el az óceánban, több marad és torlódik fel a sarki zónában (ez észrevevődik a

Napi érdekesség - 32 - A zuhanás vége?

Kép
 A zuhanás vége?  A NASA Gistemp még ma (júl. 17) sem publikálta a júniusi globális hőmérséklet értéket, így nézzünk szét, mások mit mondanak. A műholdas méréseken  alapuló UAH grafikonja: Itt egyértelműen látszik, hogy a hatalmas és meredek kiugrás után, az ugyanolyan méretű és sebességű zuhanás egyelőre folytatódik. A WeatherBELL honlapján viszont napi frissességgel lehet tájékozódni a globális hőmérséklet állapotáról, irányáról. Itt van pl. egy térkép, amely a mai nappal bezárólag mutatja a júliusi adatokat: A felirat szerint a júliusi globális anomália 0.348 fok C. Ha ezt összehasonlítjuk az év többi hónapjának értékeivel a következőt kapjuk: jan. -    0.553 feb. -    0.719 márc. - 0.673 ápr. -    0.557 máj. -   0.413 jún.  -   0.268 júl. (eddig) - 0.348 Tehát az eddigi júliusi hőmérséklet nagyobb a júniusinál, így a zuhanás egyelőre megállt és egy kisebb visszapattanás látszik. Hogy ez a zuhanás végét jelzi és a hőmérséklet stabilizálódását ezen a szinte

Egy kis játék a NASA-Gistemp térképeivel

Kép
  Egy kis játék a NASA-Gistemp térképeivel             Bob Tisdale blogján ( https://bobtisdale.wordpress.com/2016/07/12/quiz-which-30-year-warming-period-is-recent/ ) láttam a következő kérdést, amely 3 térképet mutat, mindegyik egy-egy 30 éves időszakot foglal át, és az abban bekövetkezett hőmérsékleti változásokat mutatja: Melyik a 3-ból, az elmúlt 30 év? Mindhárom időszakban a Föld globális hőmérséklete egyforma trend alapján melegedett. Mi van??? , a mostani melegedés nem precedens nélküli???  :)  Hát nem, ráadásul ezek a GISTEMP adatbázis alapján készültek, (amiben a múlt hűl, a jelen melegszik és így folyamatos melegedést produkálnak az egész időszakra) és a jelen időszak melegedése igencsak fel van nagyítva a műholdas mérésekhez képest. Ami érdekes, egyből szembetűnő, és ezáltal a megoldást is adja, hogy hazánk környéke az első térképen a legvilágosabb kékbe esik, tehát semmi melegedés nem volt tapasztalható. Majdnem hasonló a helyzet a második térképen, itt

Napi érdekesség - 31 - SIPN

Kép
SIPN A Sea Ice Prediction Network (SIPN - https://www.arcus.org/sipn# ) minden évben felhívást tesz közzé, hogy a klímaszakértő tudósok és intézmények becsüljék meg az olvadási szezon végére (szeptember közepe) kialakuló jégkiterjedést az északi féltekén. Ezen becsléseket a szeptember előtti 3 hónapban lehet megtenni, most közölték az első,  júniusi eredményeket: A becslésekhez a kiindulópont a májusi, NSIDC által mért értékek. Látható, hogy a becslések a 3.4  és 5.2 millió km2 között vannak, 4.28 milliós átlaggal. Érdekességek:  Peter Wadhams professzor, aki évek óta a jég eltűnésével riogat, az előző évekkel ellentétben az idén nem küldte be az előrejelzését, de azt a napokban is megismételte: "az idén eltűnik a jég, de ha nem akkor jövőre"  szokatlanul magas értéket közölt a NASA (5.2 mill.), ezzel első helyre is került. Én még az év elején 3 millió fölötti értéket jósoltam Tibor bá blogján, és ezért az óvatos és látható, hogy realisztikus véleményért é

Napi érdekesség - 30 - Az abszolút globális hőmérséklet

Kép
Az abszolút globális hőmérséklet Vajon mennyi a Föld abszolút globális hőmérséklete? Minden intézmény, amely globális hőmérsékleteket számol, anomáliákban adja ezt meg, egy bizonyos 30 éves, intézményenként változó bázishoz képest. Járjunk utána, mennyi lehet ez az érték. A NASA Gistemp szerint a bázis értéke 14°C: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/abs_temp.html Ugyanők mondják, hogy 2015 +1°C-al haladta meg ezt a bázist. Ezek szerint 2015-ben, az eddigi legmelegebb évben, a Föld átlaghőmérséklete 15°C volt:  http://www.giss.nasa.gov/research/news/20160120/ Mit mond a NOAA, az "Annual global analysis for 2015"-ben: "the average global temperature across land and ocean surface areas for 2015 was 0.90°C (1.62°F) above the 20 th century average of 13.9°C" ( https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201513 ) Tehát a NOAA szerint 14.8°C volt. Ez 0,2°C különbség, ami elenyésző, ne akadjunk ezen most fenn. Amin, viszont fenn lehet akadni, az az, h

Napi érdekesség - 29 - MWP

Kép
Középkori meleg időszak - KMI   (MWP – Medieval Warming Period) Egy, valószínűleg biológus, fórumtársam megkérdőjelezte azon állításomat, hogy a vikingek bármit is termesztettek volna Grönlandon és azt a brit szigeten termett borra cserélték volna. A kedvéért egy pár állítás és bizonyíték biológusoktól és klímatudósoktól , hogy a KMI valóban létezett és a fenti állítás nem "80 IQ-s szintű marhaság", mint ahogy ő állította. Wilfried Weber, Die Entwicklung der nördlichen Weinbaugrenze in Europa - bortermelés a korabeli Németországban 200 m-el magasabban, mint jelenleg - bortemelés Angliában, Dél-Skóciában, Dél-Norvégiában Willi Dansgard et al., Climatic changes, Norsemen and modern man. Nature 255 24-28 a vikingek gabonát termesztenek Grönlandon az MWP ideje allatt. Hubert H. Lamb, The Early Medieval Warm Epoch and Its Sequel, in Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 1 (1965) 13-37: 1000-1300 között kb. 2 fokkal volt melegebb, mi

Az UHI-hatás

Kép
  Az UHI-hatás.      Az UHI (Urban Heat Island – V áro si Hő-Sziget) a definíció szerint, egy olyan városias, sok lakossal rendelkező   terület (urban, metropolitan area), amelynek hőmérséklete jelentősen eltér felfele, azt őt körülvevő, kevésbé lakott   (rural) területek hőmérsékletétől.    Már egy 1956-ban megjelent tanulmányban, Landsberg megállapítja, hogy az UHI-nak potenciálisan nagy hatása van a globális hőmérsékletre, egy későbbi , 2003-as tanulmány pedig azt mutatja ki, hogy a kisebb, sarki települések is jelentős hatással vannak a zóna hőmérsékletére.       Az UHI effektus fő okozója, a felszíni terület   megváltozása, a füves-fás, természetes borítású területeket felváltja az aszfalt és a beton. Ezen területeken a párolgás mértéke jelentősen visszaesik és emiatt elmarad az ilyen zónák párolgással való hűlése.     A fűtéssel (de úgy általában az energia-felhasználással) keletkező hő illetve annak vesztesége a másik jelentős okozója az UHI effektusnak.