Helyzetjelentés
1. Északi jég:
A visszafagyási szezon lassan indult be, de azóta a leggyorsabb visszafagyást valósította meg, jelenleg 11. helyen van a kiterjedés (NSIDC, JAXA):
megj.: a fenti táblázatban látszik, hogy az idei érték a 2010-es évek átlagát is majdnem 400,000 km2-rel meghaladja.
A jégtérfogat is újból a sokévi átlaghoz közelít:
A Hudson öböl, melynek gyors befagyása mindig meredekebbé teszi a kiterjedés görbét, csak most kezdett befagyni, tehát arra kel számítani, hogy még egy ideig kitart ez a gyors emelkedés:
Miért történik ilyen gyorsan a visszaolvadás?
A magyarázatot szerintem, pont a szeptember végi/október eleji lassú beindulás okozhatta: nagyobb vízfelület maradt szabadon ebben a periódusban, ezért a sarki óceán szigetelő jég hiányában alaposan ki tudott hűlni, s miután az onnan leadott hő a légkörből is eltűnt, most nagy sebességgel tud a visszafagyás megtörténni. Jól látszik a sarki hőmérséklet görbéken is ez a kiugrás:
Szóval, nem az történik, amit a vészmadarak helytelenül állítanak, hogy az albedó miatt egyre kevesebb jég lesz, mert az óceán egyre több hőt nyel el (ez nyáron lehet igaz egy rövid időre), hanem pont a fordítottja.
Ez a leadott hő nemcsak a sarki, hanem a globális hőmérséklet görbén is megjelent és a dilettáns vészmadarak egyből elkezdtek vijjogni, lássuk tehát hogyan állunk:
2. Globális hőmérséklet
A műholdas UAH grafikonján látszik egy kis emelkedés:
Annál nagyobb a kiemelkedés a GISS adataiban, ami szerintem a hibás extrapolálás eredménye is (egy -egy pontban mért értéket/anomáliát 2500 km-re is kiterjesztenek!):
A visszafagyási szezon lassan indult be, de azóta a leggyorsabb visszafagyást valósította meg, jelenleg 11. helyen van a kiterjedés (NSIDC, JAXA):
megj.: a fenti táblázatban látszik, hogy az idei érték a 2010-es évek átlagát is majdnem 400,000 km2-rel meghaladja.
A jégtérfogat is újból a sokévi átlaghoz közelít:
A Hudson öböl, melynek gyors befagyása mindig meredekebbé teszi a kiterjedés görbét, csak most kezdett befagyni, tehát arra kel számítani, hogy még egy ideig kitart ez a gyors emelkedés:
Miért történik ilyen gyorsan a visszaolvadás?
A magyarázatot szerintem, pont a szeptember végi/október eleji lassú beindulás okozhatta: nagyobb vízfelület maradt szabadon ebben a periódusban, ezért a sarki óceán szigetelő jég hiányában alaposan ki tudott hűlni, s miután az onnan leadott hő a légkörből is eltűnt, most nagy sebességgel tud a visszafagyás megtörténni. Jól látszik a sarki hőmérséklet görbéken is ez a kiugrás:
Szóval, nem az történik, amit a vészmadarak helytelenül állítanak, hogy az albedó miatt egyre kevesebb jég lesz, mert az óceán egyre több hőt nyel el (ez nyáron lehet igaz egy rövid időre), hanem pont a fordítottja.
Ez a leadott hő nemcsak a sarki, hanem a globális hőmérséklet görbén is megjelent és a dilettáns vészmadarak egyből elkezdtek vijjogni, lássuk tehát hogyan állunk:
2. Globális hőmérséklet
A műholdas UAH grafikonján látszik egy kis emelkedés:
Annál nagyobb a kiemelkedés a GISS adataiban, ami szerintem a hibás extrapolálás eredménye is (egy -egy pontban mért értéket/anomáliát 2500 km-re is kiterjesztenek!):
Egyes vészmadarak megint a kedvenc kihalási elméletüket látják beigazolódni, tévesen állítva azt is, hogy a kezdődő El-Nino okozza ezt a kiugrást, és ez még csak a kezdet.
Először is, jelenleg az El-Nino hatása még nem érződhet, mert az ott felgyülemlett hőnek kb. 3-4 hónap kell, amíg megjelenik a globális hőmérsékletben, másrészt ha a napi adatok görbéjét nézzük, akkor egyértelműen látszik, hogy egy ideiglenes kiugrás történt és nem egy folytonos emelkedésről van szó.
A fenti grafikonon látszik a kiugrás időszakos jellege és az is, hogy november közepére a globális hőmérséklet visszatért a normális kerékvágásba: lassú csökkenés (zöld görbe).
Ezt a kiugrást okozhatta többek között a sarki óceán hőkibocsájtása is, amit a GISS eltúlzottan szőtt be a globális eredménybe is, illetve egyéb okok is, mint pl. a felhőképződés változása (amire a Naptevékenységnek van, a CO2-nak pedig semmi hatása sincs). A tudósok még nem tudják megmagyarázni, hogy bizonyos periódusokban miért süt többet a Nap globálisan is, hiszen a nagyobb melegtől több pára --> több felhő, több csapadék kellene keletkezzen.
Figyeljük meg, hogy Németországban, Angliában (innen vannak adatok) október folyamán mennyivel több volt a napsütéses órák száma! Ez emeli a hőmérsékletet, nem a CO2!
Láthatjuk tehát, hogy úgy a jégnél, mint a hőmérsékletnél egy sor negatív/pozitív visszacsatolás gondoskodik arról, hogy hosszútávon a dolgok a helyére kerüljenek.
A jégnél rövidtávon is jelentkezik: 2007-es rekord alacsony év után jött a rekord magas 2008, majd az újabb rekord 2012 után, a hatalmas visszaugrás 2013, 2014-ben. Most a második legalacsonyabb, 2016-os viszonyok utáni visszaugrást tapasztaljuk ezekben az években.
Hosszabb távon is hasonló hullámzás, ciklikusság jellemző (összhangban az AMO ciklussal is): https://judithcurry.com/2013/10/10/the-stadium-wave/
Nem mehetek el szó nélkül a hatalmas pusztítást végző kaliforniai tűz mellett sem, amit igyekszik mindenki (főleg az igazi felelősök) az antropogén globális felmelegedés nyakába varrni.
Először is az extrém szárazság nem egy mostani jelenség arrafelé:
A fenti ábrán látható hogyan váltakoztak az utóbbi >1000 évben a száraz és nedvesebb időszakok.
És igen, lehet pont Trumpnak van igaza, aki szerint az elhibázott
erdőgazdálkodásban kell keresni az igazi okot, ami miatt ekkora
méreteket öltött a tűz. (A mélyzöldek nem engedik ritkítani,
karbantartani az erdőt, a legtöbbször azért keletkezik tűz, mert már a
magasfeszültségű vonalak mentét is benövi a növényzet és elég egy
szikra... - ez volt az oka a legtöbb eddigi tűzesetnek - a mostanit még nem lehet tudni - de biztos nem az a pár tized fok, amivel melegebb van mint régebb.
A pusztítás szörnyű, főleg az emberáldozatok magas száma miatt, de helyesen cselekszünk, ha a CO2-t nevezzük meg a főbűnösnek, arra költünk több milliárdot, és az igazi okait elhallgatva nem változtatunk azon körülményeken, amelyek ellen lehetett volna tenni...
A természet teszi a dolgát, és nem minden évben egyformán, tegnap reggelre pl. így nézett ki a város, ez szokatlan ilyenkor novemberben, de nem precedens nélküli, így nem fogom azt kiabálni, hogy jön a jégkorszak! Pedig az lassan valóban jön, az interglaciális vége-felé járunk, de ez nem a mi életünkben fog bekövetkezni. Amire van esély, az egy mini jégkorszak, amit a Naptevékenység okozhat összetett hatásaival együtt. De az alábbi kép még ennek sem az előjele, ez egyszerűen csak időjárás:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése