Napi érdekesség - 66 - Airport Global warming - 3

      Az előző 2 részben ismertettem, hogy a GHCN adatbázis milyen meglepően nagy arányban tartalmaz  repülőtereken elhelyezkedő mérőállomásokat, illetve azt, hogy ezek a zónák (repterek környéke) mennyivel melegebb a környezetéhez képest.  Most folytatom a sorozatot egy pár konkrét állomás  vizsgálatával.

Darwin repülőtér, Ausztrália

A Wikipédia szerint 1919-ben használták először repülőtérnek, és az 1950-es évektől lett nemzetközi repülőtér, a 2000-es évek elején 900.000, mára már évi 2 milliós utasforgalommal rendelkezik.

A GHCN havi adatbázisában 1882-től szerepel és kisebb megszakításokkal gyakorlatilag folytonos adatsorral. Letöltöttem tehát a nyers (unadjusted), illetve  a módosított (adjusted) GHCNM adatokat és grafikonon ábrázoltam:



Mit lehet leolvasni a grafikonról:
  - az 1882-1910 időszak nyers adatai 1.27°C - al magasabbak, mint a módosított adatok  - ez megfelel pont a repülőtér előtti időszaknak
- 1910-1940: a különbség "csak" 0.67°C, ennyivel vitték le a mért adatokat - ez az időszak megfelel a nemzetközi repülőtér előtti időszaknak
- 40-es évektől a 60-as évek végéig már -0.23°C a különbség, tehát a mért adatokat felfele igazítják.
- 70-es évektől mostanig nincs igazítás.

Mi lenne ésszerű egy mérőállomás esetén, ami 1919-ben repülőtérré vált, és ami az 50-es évektől egyre nagyobb forgalmat bonyolít le, az utóbbi 15 évben megduplázva ezt? Nyilvánvaló, hogy az itt elhelyezett mérőműszer mért értékeiben egyre nagyobb súllyal szerepel egy mesterséges emelkedés a betonrengeteg + a repülők hajtóműveinek köszönhetően. Tehát egy helyes adjusztálás a jelen, mesterségesen nagy értékeit vinné le. Az, hogy mennyivel kellene ezt csökkenteni, minden egyes reptérre komoly tanulmány kellene megelőzze és kiszámítsa ezt.    

 Mi történik ehelyett? Csökkentik a múlt értékeit, amikor nem volt mesterséges melegítő hatás, és emelik vagy változatlanul hagyják a közelmúlt és jelen értékeit, amikor bizonyítottan van mesterséges emelkedés a mért hőmérsékletekben. 

Így lesz, egy egyenesen lehűlést mutató trendből, emelkedést mutató, és a CO2 szinttel együtt emelkedő trend:

 És akkor a hab a tortán:

A GISSTEMP átveszi  az adjusztált (!!!) GHCN adatokat (ahogyan a többi független intézmény is ebből dolgozik tovább) és TOVÁBB ADJUSZTÁLJA azt:

  
https://data.giss.nasa.gov/cgi-bin/gistemp/show_station.cgi?id=501941200000&dt=1&ds=14
Mit csinál a GISS? Még tovább hűti a múltat! Figyeljük meg, a GHCN értékei 26 fok fölött vannak a grafikon elején (felső grafikonok), míg a GISS-nél kb. 1 teljes fokkal még lenneb, 25,5°C alatt.

Jöjjünk egy kicsit közelebb és vizsgáljuk meg az egyik legrégebbi állomás, a berlini Tempelof repülőtér adatait:


Ugyanaz a minta: a múltat hűtik, a jelent melegítik, így a melegedés trendjét meredekebbé teszik.

VÉGKÖVETKEZTETÉS:
     A nagyszámú reptéri állomás adatai generálnak egy mesterséges melegedést, amit a GHCN adatbázisban tévesen igazítanak ki. Az így kapott adjusztált értékeket átveszi a többi intézmény, amit mindenki még módosítgat. 
    A nagy Antropogén Globális Felmelegedés meredek görbéje nagyrészt ennek is köszönheti a meredekségét. A globális felmelegedés létezik, a klíma mindig is változott és fog is változni. Az ember is hatással van, a repterek magas hőmérséklete is valóban antropogén hatás. De ez a hatás a globális átlaghőmérséklet kiszámításában torzan jelenik meg, mert e helyi hatások ki vannak terjesztve globális szintre. A műholdas mérések ezért is festenek jobb képet a valóságról, mert abban ezek a lokális hatások csak a helyükön jelennek meg, nincsenek kiterjesztve több-száz kilométerre.

    A végére egy grafikon, ami vicc kategória, de mint minden viccben ebben is van igazság: valakinek eszébe jutott, hogy egymásmellé tegye a globális hőmérséklet emelkedő görbéjét és a repülők növekvő üzemanyag fogyasztását:


Ugye milyen szépen korrelál?  :)))


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

 Wadhams professzor és a jég eltűnése          A média az idén is lehozta Peter Wadhams, angol professzor, klímakutató véleményét, miszerint idén, de ha idén nem, akkor jövőre biztosan elolvad szeptemberre a jég az északi sarkon.  Nézzük, hogy a kedves professzor, (akit én, amatőr senki,  hogy merek kritizálni, ezt a neves és tapasztalt szakembert,...) hányszor mondta még ezt el, és már elnézést, de hogyan csinált sz.rt a szájából:   1. June 27, 2008 Exclusive: Scientists warn that there may be no ice at North Pole this summer It is quite likely that the North Pole will be exposed this summer – it’s not happened before,” Professor Wadhams said.        - 2008 június: Nagyon valószínű, hogy az idén az Északi-sarok jégmentes lesz ezen a nyáron - és ez precedens nélküli. Mivel  a 2008-as jégkiterjedés, jóval a 2007-es fölött végzett, Wadhams professzor út visszavett egy kicsit a következő években: 2.  October 14, 2009 Arctic to be ‘ice-free in summer’ Professor
További információk

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

Kép
   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy
További információk

2019

Kép
     Ígéretemhez híven, visszatérek az egyévi pihenés után.  Ezalatt az egy év alatt  a klímahisztéria sosem-látott méreteket öltött. További bejegyzéseimben szó lesz majd erről is, de a mai bejegyzésben a főszerep az elmúlt év értékelése lesz hőmérsékleti és jégolvadási szempontból, nézzük van-e létjogosultsága a növekvő hisztinek.   Globális hőmérséklet          Globális hőmérséklet szempontjából, véleményem szerint, csak a műholdas mérés tud olyan adatokat  szolgáltatni, amely a vizsgált adatsoron egységes módszerrel és a megfelelő hibahatáron belül történik.       A földi meteorológiai  állomások adataiból kiszámolt globális hőmérséklet nem alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk a ma mért értékeket pl. az 50, ne adj’ isten  100, 150 évvel ezelőtti értékekkel.      Talán megérne egy újabb összefoglaló posztot, hogy a földi ( + tengeri ) állomások méréséből összeállított évenkénti globális átlaghőmérséklet számítások hibahatára jóval az ipari forradalom óta "mért"
További információk