Napi érdekesség - 65 - Airport Global Warming - 2

    Előző bejegyzésemben a GHCNM adatbázisából kimutattam, hogy az adatbázisban szereplő összes földi mérőállomás 33%-a reptéren van, a 2016-ban értékekkel rendelkező állomások közül pedig 35.74% reptér, és több olyan év is volt a közelmúltban, amikor ez az arány 40% fölött volt.

Hogy ez sok vagy sem, a következő ábra segít tisztázni:


Providence város hőtérképe látható a fenti ábrán, amin jól kivehető az UHI (városi hősziget hatása), de vajon mi az lila folt, ami még a városi hőszigetnél is forróbb?  Nem más, mint a reptér! A hőskála a fenti térképen 20°C és 40°C között van. Az alábbi térképen pedig jól látható, hogy a lakatlan zónák a kék színnek felelnek meg, a beépített zónák hőmérséklete pedig a zöld-sárga-piros tartományban mozog:



Egyértelműen kijelenthető, hogy egy repülőtér a város legforróbb pontja, a lakatlan zónák hőmérsékletét 20 fokkal, a lakott zónák hőmérsékletét pedig 5-10 fokkal is meghaladó hőmérséklettel.

  Tippeljünk, hol található az a mérőállomás?  Hát, pont a reptér közepén:


 
Következzen annak a cikknek az ismertetése, amelyet beharangoztam még az előző bejegyzésemben, és amely kontinensekre és egyes országokra lebontva is szolgáltat adatokat: https://chiefio.wordpress.com/2009/12/08/ncdc-ghcn-airports-by-year-by-latitude/

A cikk 2009-es, ezért kiegészítés és ellenőrzés végett elvégeztem én is a számításokat, az eredményekkel kiegészítve az adatsorokat.
A cikkben évtizedekre lebontva jelennek meg az adatok.


Új-Zéland:

  Évtized        Reptéri állomások aránya
1860-1869
57.1%
1870-1879
61.5%
1880-1889
52.4%
1890-1899
56.5%
1900-1909
68.8%
1910-1919
66.7%
1920-1929
60%
1930-1939
61.5%
1940-1949
46.3%
1950-1959
51.6%
1960-1969
55.2%
1970-1979
63.9%
1980-1989
66.7%
1990-1999
80.2%
2000-2009
84,3%


      Hihetetlen! Leellenőriztem a GHCNM adatbázisban és ugyanarra az eredményekre jutottam!  Kiegészítésem a 2010-2016 intervallum értékeivel:


2010-2016                        83,7%

       Elmondható, hogy Új-Zéland a GHCNM adatbázisban (abban, amiből az összes "független" intézmény dolgozik) jóformán a reptereken mért értékekkel szerepel.
Ne tévesszen meg senkit az 1800-as években levő repülőterek, az előző bejegyzésben leírtam, hogy a GHCN csak azt tartja nyilván, hogy most repülőtér-e az állomás vagy nem. Tehát a régi évszámok esetében, az azóta reptéré fejlődött helyekről van szó.


De menjünk tovább:

 Ausztrália:

1840-1849
100%
1850-1859
44.4%
1860-1869
11.9%
1870-1879
6.4%
1880-1889
13.2%
1890-1899
11.8%
1900-1909
6.8%
1910-1919
8.8%
1920-1929
8.9%
1930-1939
9.2%
1940-1949
14.9%
1950-1959
21.9%
1960-1969
27%
1970-1979
26.3%
1980-1989
29.4%
1990-1999
37.7%
2000-2009
71%
Kiegészítés:
2010 - 2016                  56%


Ausztráliában jelenleg javult egy kicsit a helyzet, de ez is elég súlyos: az állomások több mint fele még mindig a repülők, illetve az állomások betondzsungele által felturbózott hőt méri.

Érdemes beraknom évenkénti leosztásban és számszerűleg is az adatokat a 70-es évektől, hogy lássuk, hogyan valósult meg pl. a 90-es évek és a következő évtized közötti nagy ugrás:

ÉV
Reptéri állomás
Más állomás
Összes állomás
1970
74
416
490
1971
73
416
489
1972
77
419
496
1973
78
414
492
1974
78
416
494
1975
80
419
499
1976
80
382
462
1977
80
379
459
1978
80
381
461
1979
80
379
459
1980
81
382
463
1981
81
383
464
1982
83
381
464
1983
87
383
470
1984
87
379
466
1985
88
380
468
1986
87
376
463
1987
85
266
351
1988
83
244
327
1989
83
237
320
1990
86
333
419
1991
84
372
456
1992
83
363
446
1993
38
43
81
1994
39
41
80
1995
40
42
82
1996
40
43
83
1997
40
44
84
1998
40
44
84
1999
40
44
84
2000
40
45
85
2001
35
9
44
2002
36
9
45
2003
39
30
69
2004
39
30
69
2005
39
27
66
2006
39
21
60
2007
39
20
59
2008
39
26
65
2009
39
27
66
2010
38
26
64
2011
38
35
73
2012
38
34
72
2013
38
30
68
2014
38
30
68
2015
38
27
65
2016
37
26
63



Jól nyomon követhető

  • az ami a régebbi bejegyzéseimben is látszott, a 90-es évekbeli hatalmas esés a mérőállomások számát illetően Ausztráliában is érzékelhető: 1970-ben 490 állomás van Ausztrália szerte, 1992-ig ez lassan csökken 446-ra, majd 1993-ban hirtelen lecsökken 81-re, jelenleg pedig már csak 63-nál tartunk

  • A 90-es években a repterek/nem repterek aránya 1 körül alakul (40 körüli értékekkel), majd a 2000-es évek elején szinte az összes nem-reptéri állomás eltűnik, csak 9 marad a 36 reptérivel szemben. Ez azt jelenti, hogy 2001 és 2002-ben az ausztráliai értékek majdnem mind reptéri mérésekkel vannak képviselve a GHCN adatbázisban! Azóta a helyzet valamelyest javult, és tavaly 63 állomásból 37 volt reptéri.

Dél-Amerika:

1840-1849
55.6%
1850-1859
21.4%
1860-1869
65.5%
1870-1879
46.9%
1880-1889
33.8%
1890-1899
37.6%
1900-1909
40.8%
1910-1919
35.5%
1920-1929
36.4%
1930-1939
48.5%
1940-1949
51.4%
1950-1959
61.3%
1960-1969
64.4%
1970-1979
65.4%
1980-1989
67.9%
1990-1999
69.8%
2000-2009
67.9%
Kiegészítés:
2010-2016
67.12%

Tehát a dél-amerikai kontinensen mért értékek több mint 2/3-a repterekről származik.

Afrika:

1850-1859
74.2%
1860-1869
79.5%
1870-1879
42.9%
1880-1889
54.1%
1890-1899
52.7%
1900-1909
44.6%
1910-1919
41.7%
1920-1929
45.3%
1930-1939
44.7%
1940-1949
54.6%
1950-1959
60.7%
1960-1969
59.1%
1970-1979
60.8%
1980-1989
60.2%
1990-1999
58.2%
2000-2009
57.5%
Kiegészítés:
2010-2016
59.74%

Ázsia:

1840-1849
4.6%
1850-1859
7.8%
1860-1869
9.6%
1870-1879
26.1%
1880-1889
22.8%
1890-1899
20.1%
1900-1909
20.5%
1910-1919
18.7%
1920-1929
17.3%
1930-1939
19.8%
1940-1949
21.3%
1950-1959
21.9%
1960-1969
21%
1970-1979
19.8%
1980-1989
18.6%
1990-1999
25.8%
2000-2009
29.2%
Kiegészítés:
2010-2016
26.97%

Na, itt már valamivel jobb a helyzet.

Európa:

1840-1849
23.6%
1850-1859
23.4%
1860-1869
22.8%
1870-1879
26.9%
1880-1889
28.1%
1890-1899
29.5%
1900-1909
29.9%
1910-1919
29.4%
1920-1929
30.3%
1930-1939
28.3%
1940-1949
27.9%
1950-1959
37.9%
1960-1969
37.2%
1970-1979
35.6%
1980-1989
35.8%
1990-1999
47.2%
2000-2009
45.2%
Kiegészítés:
2010-2016
38.54%

Tehát Európában is javult az utóbbi években a helyzet, de a 38%-os arány még így is sok.

Észak-Amerika:

1840-1849
34.6%
1850-1859
36.3%
1860-1869
32.3%
1870-1879
38.4%
1880-1889
37.1%
1890-1899
29.3%
1900-1909
25.5%
1910-1919
25%
1920-1929
24.9%
1930-1939
25.4%
1940-1949
30.3%
1950-1959
39.4%
1960-1969
41.8%
1970-1979
39.8%
1980-1989
40.7%
1990-1999
36.3%
2000-2009
32.5%
Kiegészítés:
2010-2016
26.67%

Ez is jobb arány, de a cikk megvizsgálja országonként is, ebben Mexikó teljesít a legjobban, 9%-al, a szerző fel is teszi a kérdést, hogy vajon minden mexikói állomás megfelelően van-e besorolva.

Nézzük a kontinens 2 nagy államát:

Kanada:

1840-1849
0%
1850-1859
9.8%
1860-1869
12.2%
1870-1879
16.7%
1880-1889
24.6%
1890-1899
29.8%
1900-1909
29.1%
1910-1919
30.1%
1920-1929
28.7%
1930-1939
29.7%
1940-1949
36.6%
1950-1959
40.5%
1960-1969
43.2%
1970-1979
43.4%
1980-1989
43.1%
1990-1999
59.5%
2000-2009
69.1%
Kiegészítés:
2010-2016
64.57%

Hoppá, amíg a kontinens viszonylag “jól teljesít” (hála Mexikónak és esetleg az USA-nak), addig Kanada az utóbbi években szintén a 2/3-osok klubjába tartozik, némi javulással az utóbbi években.

USA:

1840-1849
37.7%
1850-1859
37.6%
1860-1869
33.7%
1870-1879
43.7%
1880-1889
39.9%
1890-1899
28.9%
1900-1909
24.6%
1910-1919
23.7%
1920-1929
23.8%
1930-1939
24.2%
1940-1949
28.7%
1950-1959
40%
1960-1969
42.4%
1970-1979
39.5%
1980-1989
40.1%
1990-1999
34.9%
2000-2009
30.7%
Kiegészítés:
2010-2016
24.75%

Eddig a cikk, a benne levő számokkal és az én kiegészítéseim az utóbbi évek adataival.

    Látható, hogy amit globális hőmérsékletnek ismerünk az nagyrészt repterek betondzsungelének a mikroklímájából számolódik, és ki lehet jelenteni, hogy az így kapott hőmérséklet köszönő viszonyban sincsen a Föld valódi globális hőmérsékletével. 

A repteres minisorozatom itt nem ér véget, következőkben bemutatom egy pár állomásnak a mért, nyers adatait (GHCN unadjusted), összehasonlítva az adjusztált adatokkal (GHCN adjusted), és a GISStemp által, ennek a további módosítgatása által kapott, végleges hőmérsékleti adatsort.

Egy bónusz ábra a végére: Budapest hőtérképe:

forrás: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/comparing-the-degree-of-soil

Azonnal azonosítható Ferihegy, ugye?


Megjegyzések

  1. Jól összeszedett anyag. De állitólag ezeket az adatokat ,,korrigálják,,,tehát figyelembe veszik hogy csalóka a mért adatok átlaga és ezt egy képlettel korrigálják.
    Meggyőzőbb lenne ha a mérőállomásokat egyszerűen áthelyeznék lakatlan területekre.Van még bőven. Vagy pénzhiány van a háttérben, és ezt látszik alátámasztani a csökkenő mérőhely szám, vagy a lebukás elkerülése érdekében kényszerülnek erre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pont erről fog szólni a következő bejegyzés, hogy hogyan "korrigálják" ezeket az adatokat.
      Igen, egy lakatlan területeken levő, a Földet kellően behálózó, több évig/évtizedekig azonos körülmények között működő állomáshálózat sokkal jobb képet adna a valós helyzetről.
      Ugyanakkor a városokban, reptereken mért hőmérsékletek is az emberi tényező hatásait mérik, de alkalmatlanok az egész Földre vonatkozó globális trend felállítására.
      Ezt a problémát küszöböli ki tökéletesen a műholdas mérés, mert az helyesen méri a lakatlan és a lakott zónák hőmérsékletét is, egyszerűen azért mert sokkal jobb felbontással dolgozik: a magas reptéri hőmérsékletet ott méri, ahol az van, 3 km-el arrébb, pedig méri a 10-15 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet. A földi-mérőállomásos módszernél pedig egy ilyen forró állomás hőmérséklete több-száz kilométere kihat (a Gisstemp pl. 1200 km-re is interpolál), ami nem helyes.
      Egyrészt azért, mert bizonyítottan rossz irányba korrigálnak, másrészt pedig azért, mert az UHI hatást jóval alábecsülik: tized/század fokokban adják meg azt.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019