Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

Napi érdekesség - 48 - A meteorológia állomások adatsora - 2

     A GHCN havi adatbázisának adatai alapján folytatom az előző bejegyzést, ahogy újabb érdekes dolgokat hámozok ki az adatokból:
     Az előző posztban készült grafikon értékei azért nem jellemzik jól a valóságot, mert a különböző állomásokban, minden évben átlagot számoltam, ott is, ahol az évben csak 2-3 hónap értéke volt.  Így bizonyos, hiányos állomások évi átlaga nem helyes, mert nem tartalmazza mind a 12 hónapot, és ez hibákhoz vezet, pl. ha csak a nyári hónapokban vannak értékek, akkor az helytelenül megemeli az évi átlagot.  Ezért kiszűrtem minden olyan adatsort, amely hiányos, csak azokban az állomásokban és csak azokban az években számoltam átlagot, amelyben nincsenek hiányzó hónapok, tehát az állomás évi átlaga tartalmazza mind a 12 hónapot.
     Az így kapott adatsort átlagoltam évekre, illetve kiszámoltam, hogy minden évben hány állomás rendelkezett teljes adatsorral.
    Egy pár térképet és grafikont készítettem, egyet 1701-től 2015-ig, a másikat 1900 - 2015 között. 1701-ben csak egy értékem volt és valójában úgy 1900 körül van megfelelő számú és lefedettségű állomás. 

A képekre érdemes kattintani, hogy nagyobb méretben jelenjenek meg.

Állomások száma 1701-2015:

 

 Hőmérsékleti értékek 1701-2015:


 A két grafikon egymásra téve:



 A grafikonokról az olvasható le, hogy az 1800-as évektől kezd emelkedni a hőmérséklet, az 1950-es években megugrik az állomások száma és a hőmérséklet is, a hőmérséklet esik 1990-ig, és ami érdekes, a 90-es évek magas értékei után a 2000-es évek már hűvösebbek.

De nézzük ugyanezeket a grafikonokat 1900-2015 között:





   Ezeken már jobban látszik a 2000-es évek "hűvössége". Még egyszer, ne feledjük, hogy ezek az értékek az összes földi állomás nyers (raw) értékeiből vannak számolva és az, hogy milyen állomások hiányoznak, az nagy mértékben befolyásolja az értékeket. Látható is, hogy a 2000-es évek értékeinél kb. 2000 állomás adataival rendelkezünk, míg a 90-es években ez a szám 2500 körüli.
     Tehát nem lehet levonni azt a következtetést, hogy hűlt a klíma, csak azt, hogy az 500-al kevesebb állomáson mért értékek alacsonyabbak a 2000-es években , mint a 90-es években mért értékek.
 Ami meglepő, hogy az El-Nino évek és azt követő hőmérséklet-esések, még így is milyen szépen kirajzolódnak a grafikonon: 1998,  2010 stb.
 
Térképeken is ábrázoltam a számításnál felhasznált állomásokat:

1850 - állomások:


     Gyakorlatilag csak Európa van lefedve úgy-ahogy. Ebből is látszik, hogy nonszensz arról beszélni, hogy pl. az ipari forradalom óta mennyit nőtt a globális hőmérséklet! Hiszen a mostani években is, még anomália szinten is vannak évek, amikor a két félteke között több mint 0,5 fok különbség van, az abszolút hőmérsékleti értékek különbségéről nem is beszélve. Vajon mekkora lehetett 1850-ben a déli félteke átlaghőmérséklete? Hány állomás alapján becsülték meg ezt az értéket?

1850 - Európa:


1967:  
Az "aranykorban" így nézett ki a világtérkép. Na ebből már lehet globális hőmérsékletet számolni, ez már közelit a valósághoz!


1967, Európa:


Nézzük a mostani helyzetet:

2015:


2015, Európa:


   Nem rossz, de azért vannak elég hatalmas zónák, ahol elég silány a lefedettség (Afrika, Dél-Amerika közepe, sarkok).
    Érdekes, hogy Magyarország  egyetlenegy állomással sem szerepel, az aktuális hőmérséklet-számolásoknál!

Végkövetkeztetés:
  - teljesen tudománytalan az 1950 előtti hőmérsékletekhez hasonlítani a mostaniakat
  - 1950 óta az állomások számával összhangban változik a hőmérséklet: 1950-1990 között jóformán párhuzamosan csökken a két érték, illetve a 90-es évekhez és a 2000-es évekhez két-két szint tartozik, úgy állomásszámot tekintve, mint hőmérsékletet tekintve. 
 - ezekből az derül ki, hogy a hőmérséklet nagyon érzékenyen függ az állomások számától, és nem mutatható ki semmilyen  gyorsuló melegedés, mint ahogy az ezekből az értékekből ( !!!! ) számolt Gistemp esetén.

Az adatokkal tovább fogok játszadozni, és a részletekről beszámolok majd:  folyt. köv.

Érdemes megvizsgálni pl. a következőket:

  - az adatokat tovább szűrőm és csak azon állomásokra készítem el a grafikont, amelyek egy bizonyos periódusra (pl. 1950 óta) folyamatos adatokkal rendelkeznek
 - csoportosítom az adatokat különböző kritériumok alapján: városi-vidéki, féltekeként, kontinensenként, régiónként, országonként,stb
 - a rendelkezésre álló állomásokból geo-statisztikai interpolálásokat alkalmazva (lineris interpolásás, krigelés, stb) kiszámítom a globális hőmérsékleti értékeket.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések