Napi érdekesség - 46 - Mérőállomások


      Legelső blogbejegyzésemben is írtam részletesen a földi mérőállomásokról, most egy pár érdekes grafikonnal egészítem ki az ott közölteket:

     A földi mérőállomások száma, amelyekből a globális átlaghőmérséklet kiszámolják, évről évre csökken. (forrás: http://appinsys.com/globalwarming/GW_Part2_GlobalTempMeasure.htm)



     A fenti 3 térképen látható, hogy a 70-es évekhez képest, lassan visszakerülünk az 1900-as évek szintjére, ami a mérőállomások számát jelenti. A 3. térkép 1997-es, de a körülmények nem sokat változtak azóta, a GHCN, a földi mérőállomások globális hálózata jelenleg (2016 októberi adat) 2734 aktív állomást számol.
     A másik észrevétel az, hogy a mérőállomások nagy száma az USA területére korlátozódik, és feltűnő még a sarki zónákban levő állomások minimális száma.
Ebből is kitűnik, hogy a földi állomások célja a lakott zónák hőmérsékletének a nyomon követése, a lokális klímák rögzítése. Az állomások  területi eloszlása kevésbé alkalmas a Föld globális hőmérsékletének a meghatározására.

 Érdekes összefüggést ábrázol a következő grafikon:


    A globális felmelegedés kezdete egybeesik a mérőállomások számának  drasztikus csökkenésével.
A mérőállomások számának csökkenése azt eredményezi, hogy a globális hőmérsékletet számoló intézmények egyre több esetben kell alkalmazzák az állomások közötti interpolációt illetve az extrapolációt, az állomás adatainak a kivetítését jelentős távolságokra. ( A NASA Gisstemp-nél ez 1200 km!)  
    Nem azt állítom, hogy kizárólag ez okozza a melegedést, de a hibalehetőség egyre nagyobb, az adatok egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy a globális átlaghőmérsékletet nagy pontossággal meghatározzák és nem véletlen, hogy a drasztikus hőmérséklet emelkedés és a drasztikus állomásszám csökkenés ennyire egybeesik.

A következő grafikonon az Egyesült Államokbeli  (US) és a világ többi részén (ROW - Rest Of World) levő aktív állomások eloszlását láthatjuk:
 

2005-re ismét eljutottunk oda, hogy az USA állomásainak száma meghaladja a világ többi részén levő állomások számát!

A következő, 2010-es térkép 30 fokos széllességi sávokban mutatja az állomások területi eloszlását:


Kérdés, hogy az Egyenlítő fölötti sáv 626 állomása elég-e arra, hogy ugyanakkora pontossággal meghatározzuk a zóna hőmérsékletét, mint a kb. 4-szer annyi, 2643 állomással dolgozó fölötte levő zóna esetében? A sarki zónákról pedig ne is beszéljünk!
     
     Nézzünk egy pár hőmérséklet anomália térképet, elsőként az október 11.-én mért hőmérsékleti anomáliákat:

  Érdekes módon abban az északi sávban, ahol a legtöbb állomás van, szinte kivétel nélkül mind hideg van! Ausztráliában, ami az USA, Európa és Kelet-Ázsia után a legnagyobb sűrűséggel rendelkezik az állomások terén, szintén az átlagnál hidegebb van!
Ezek után felvetődik a kérdés, hogy helyes-e a globális szintű +0,48 fok C anomália, ha azon a részen, ahol az állomások 90%-a van, mind hideget mérnek,  és a meleg, barna színű területek mind olyan helyeken vannak, ahol a nagyon kevés állomás adatai vannak nagy távolságokra kivetítve?

Nézzük  az októberi (az eddig eltelt napok alapján) anomália térképet:


  A legmelegebb (a legnagyobb anomália) ott van, ahol alig van mérőállomás! Ne csodálkozzunk, ha az északi sarkon meleg van, hiszen a svalbardi repülőtéren levő állomás adatai több-száz kilométerre vannak extrapolálva! Láthattuk az UHI-ról szóló bejegyzésemben, hogy a svalbardi repülőtéren 4-5 fokkal mérnek nagyobb hőmérsékletet, mint a környéken! Sajnos ez már vicc kategória, de az igazságtartalma nem kevés: ahányszor egy-egy repülő leszáll Svalbardon, a sarki zóna kipirosodik az anomália térképen! Nyílvánvalóan az előbbi állítás túlzás, de jól érzékelteti a lényeget: A FÖLDI MÉRŐÁLLOMÁSOK ÁLTAL KISZÁMOLT GLOBÁLIS HŐMÉRSÉKLET ANNYIRA PONTATLAN, HOGY NEM ALKALMAS HOSSZÚTÁVÚ TRENDEK KISZÁMÍTÁSÁRA ÉS ABBÓL TUDOMÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSÁRA.  Magyarul: nevetséges, amikor azt halljuk, látjuk a médiában, hogy pl. az idei év 0,01 fokkal melegebb volt az eddigi legmelegebb évnél!
Ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy október is ki lesz kiáltva a valaha mért legmelegebb hónapnak! A szomorú az, hogy az emberek 99%-a ezt el is hiszi..., mert nem jut el hozzájuk a műholdas mérések grafikonja. Pl. az UAH által mért értékek:

FRISSÍTÉS:

YX megjegyzésére kiegészítettem egy összehasonlító grafikonnal a 3 legutóbbi nagy El-Nino évről. Ezen látszik, hogy 2016 már áprilistól 1998 alatt van:





Megjegyzések

  1. Van két szkeptikus megjegyzésem:

    1. a grafikon, amelyiken az átlaghőmérsékleteket és a mérőállások számát illeti nem tudom mennyire helyes, hiszen ezen 1990-ben van egy nagy gurás, előtte pedig nincs melegedés, sőt inkább lehűlés. Ilyen globális trenddel rendelkező grafikont eddig nem láttam, vagyis lehet, hogy ez nem is globális, hiszen ez nincs is rajta feltüntetve, ráadásul a 10-12 fokos értékekről sem egyértelmű, hogy mit mutatnak, mert a globális átlaghőmérséklet tudtommal 14-16 °C körül van. Utána tudnál jobban járni ennek a grafikonnak?

    2.

    Az utolsó grafikon nem cáfolja azt, hogy ne lehetne az október, vagy szeptember a valaha mért legmelegebb október, vagy szeptember, mert nem lehet elolvasni a grafikonról, hogy mely érték mely hónaphoz tartozik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó észrevételek!

      1. a grafikon az összes földi állomáson mért nyers adatot tartalmazza:
      - itt írnak róla: http://www.uoguelph.ca/~rmckitri/research/nvst.html
      - itt lehet letölteni az adatokat, excel formátumban: http://www.uoguelph.ca/~rmckitri/research/stations.v.T.xls
      Az adatokat vizsgálva pl. érdekes, hogy a városi átlagok mennyivel nagyobbak a vidéki átlagoknál. Mi történik 1990-ben? Eltűnik 500 városi állomás és jóval több, 1900 vidéki állomás! Ennek is köszönhető a hirtelen ugrás! Egyszerűen arról van szó, hogy 1990 óta valamilyen oknál fogva azok az állomások adatai tűnnek el, amelyek az átlagot lefele húznák!
      A GHCN adatok nyilvánosak, csak rengeteg idő, ill. megfelelő feldolgozás kell, hogy ki lehessen hámozni a megfelelő adatokat. Megfogom csinálni és jelentkezek majd egy saját grafikonnal!
      Addig is nem kételkedek, hogy az adott pillanatban rendelkezésre álló földi állomások adatai ezt mutatják. Mivel ez nem hasonlít semmilyen grafikonra, ahogy helyesen jelezted, látható, hogy a kész termék amit a NASA és más intézményektől kapunk, mekkora átalakuláson, alakítgatáson mennek keresztül.

      Törlés
    2. 2.
      jogos, de a médiában már nem így van tálalva, ott azt lehet hallani, hogy ennél melegebb nem volt soha, nem mindig teszik hozzá a hónapot.

      a grafikonról nem, de a szöveges adatbázisból igen:
      2016 már áprilistól 1998 alatt van:

      április: 2016: 0,71 1998: 0,74
      május: 2016: 0,55 1998: 0,64
      június: 2016: 0,34 1998: 0,57
      július: 2016: 0,39 1998: 0,51
      augusztus: 2016: 0,43 1998: 0,52
      szeptember:2016: 0,44 1998: 0,44
      október: 2016: ? 1998: 0,40

      Törlés
    3. 2:
      be is raktam egy grafikont, az UAH szerinti 1998,2010,2016-ról

      Törlés
    4. Hát, ha az a grafikon valóban a nyers mérési eredményeket mutatja, akkor 1950 és 1990 között nem is volt melegedés (pedig a műholdas mérések is mutatnak melegedést), 1990 és 2000 között szintén nem, csak a kettő között van nagy ugrás ami valóban egybeesik a mérőállomások számának csökkenésével. Hihetetlen!

      Törlés
    5. Közben letöltöttem a GHCN adatbázis havi, nyers adatait és most dolgozom fel. Excelben nem sikerült, mert akkora adatmennyiség, hogy az Excel nem bír vele, ezért írtam egy programot, amivel kiszámolom minden évre az aktív állomások számát, illetve az általuk mért hőmérséklet átlagát.
      Az eredménnyel jelentkezem hamarosan egy új bejegyzésben.

      Törlés
    6. Egyébként világos, hogy a nyers mérési eredmények átlaga nem egyenlő a globális átlaghőmérséklettel, de valamiféle emelkedő trendnek csak kellene lennie, ha valóban emelkedett a globális hőmérséklet.
      Mindenesetre egyre több szempont merül fel, amely alapján nagyon megbízhatatlannak tűnik ez a módszer a globális hőmérsékleti trendek követésére.

      Törlés
  2. Na basszus! Ezek sterint a GLOBALIS homerseklet emelkedessel meg vagyunk vezetve.?!
    Sajat lakhely korzetemben biztosan van emelkedes vagy 5_6 eve, mert telen szinte nincs hoo!,
    Ha van, egy keves, akkor meg rovid ideig marad meg. Tengerszint feletti magassag kb. 400m.

    VálaszTörlés
  3. Na basszus! Ezek sterint a GLOBALIS homerseklet emelkedessel meg vagyunk vezetve.?!
    Sajat lakhely korzetemben biztosan van emelkedes vagy 5_6 eve, mert telen szinte nincs hoo!,
    Ha van, egy keves, akkor meg rovid ideig marad meg. Tengerszint feletti magassag kb. 400m.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, részben megvagyunk vezetve, mert a melegedés el van túlozva. Ugyanakkor lokális kilengések mindig is voltak és lesznek,és Európa valóban melegebb az elmúlt években, évtizedekben. Ez nem jelenti az, hogy így is marad.
      Maradjunk annyiban, hogy a tudomány nincs olyan szinten, hogy pontosan előrejelezze, hogy mi fog történni, és annak aki nagyon erőlködik, hogy 100%-os előrejelzéssel jöjjön, annak nem érdemes hinni.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019