Napi érdekesség - 45 - Adalékok az olvadási szezonhoz

     Az idei olvadási szezonról írtam egy előző bejegyzésben bővebben, most egy pár érdekességgel egészíteném ki az ott leírtakat.
    Először is nézzük a következő grafikont, amely azt ábrázolja, hogy a napok előrehaladtával összesen hány fokkal volt fagypont fölött a levegő hőmérséklete a sarki zóna fölött:


 A grafikonról a következők olvashatók le: 
     - július elején voltak az első fagypont fölötti hőmérsékletek, és ez az átlagnál később következett be (a vastag fekete görbe jelenti az 1980-2010 közötti átlagot), látható, hogy voltak olyan évek, amikor 15-20 nappal korábban kezdett olvadni, és olyanok is, amikor egy pár nappal később.
     - július folyamán szépen gyűltek a plusz fokok, de csak július közepén lépte át egy pár napra az átlagot, a hónap végére ismét átlagalatti értékkel,  70 fok C körül teljesített. Ez azt jelenti, hogy összeadva a júliusi plusz fokokat, összesen 70 körüli érték jön ki.
    - augusztus folyamán a görbe egyre inkább vízszintessé vált, ez azt jelentette, hogy nem igazán volt fagypont feletti hőmérséklet, ami a görbét fennebb vitte volna.
    - szeptemberre már beállt a teljesen vízszintes állapot, tehát az olvadás teljesen megszűnt.
    - összességében elmondhatjuk,  hogy az átlagnál hidegebb volt az idei olvadási év az északi-sarki zónában, az átlagnál kevesebb olvadási pontot tudott összegyűjteni a nyár folyamán.

     Ez a grafikon szépen mutatja, hogy az idén sem a magas hőmérsékletek miatt olvadt az északi jég, hanem a viharok által történő szétforgácsolás és az alulról ható melegebb óceáni víz volt az a tényező, aminek köszönhetően 2012-őt megelőzve, az utolsó-előtti helyen végzett a jégkiterjedés.
   Ez egy olyan tény, amiről a médiában egyáltalán nem hallunk. A kizárólag onnan tájékozódó emberek képzetében az él, hogy az eddigieknél minden képzeletet felülmúló rekord melegek vannak világszerte, és ez a sarkakra hatványozottan jellemző, ott még melegebb van, és ezért olvad olyan nagy mértékben a jég.   Ezzel szemben a jég, nem az emelkedő hőmérsékletek miatt olvad, hanem az óceán hőmérséklete az, ami vezérli és nagymértékben meghatározza az olvadást.
     A nemrég felfedezett óceáni ciklusok (AMO, PDO) az elmúlt kb. 40 évben pozitív fázisban voltak, az elkövetkező években fordulnak lefele, ez azt jelenti, hogy a sarki zónát körbeölelő óceánok vize a következő évtizedekben hűlni fog! Ebbe még belekavar néha az El-Nino is, amikor jelentősen megnövekszik az óceánok hőmérséklete, de a hosszú távú trend az a lehűlés lesz. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a jégkiterjedés csökkenésének trendje is megszakad és a jég növekedni fog!
     Persze ez csak egy elmélet, ami egyáltalán nem tökéletes, mert nem vesz, és nem is tud figyelembe venni minden tényezőt. Hogy mennyire helyes, azt meglátjuk az elkövetkezendő években.
    Addig is figyelemre méltó (még ha hosszútávú jelentősége nincs is) az, hogy milyen ütemben növekszik a jég, azóta már a 7. helyen áll, megelőzve az elmúlt évek értékeit:

     Egy másik érdekesség, ami az olvadási szezonhoz kapcsolódik, az a Grönlandi helyzet. Következzen 2 grafikon, ami ugyanazt ábrázolja, a grönlandi jégtakaró felületének olvadását százalékban kifejezve, csak más-más bázissal, az első, a DMI grafikonja az 1990-2013-as bázissal, míg a második, az NSIDC grafikonja az 1981-2010-es bázissal:




Mit olvashatunk le ezekről a grafikonokról?:

- az olvadás szokatlanul korán, áprilisban kezdődött, ekkor persze tele volt a média a vészhírrel, de aztán elég alacsony görbe mentén haladt tovább a DMI grafikonján, erről már nem olvastunk a médiában.
- az utóbbi 30 évhez (1981-2010) képest átlag feletti olvadás volt, de ha az első grafikonon ábrázolt, utóbbi 24  évhez képest nézzük (1990-2013), akkor az olvadás jóformán végig az átlag alatt haladt.
- mindkét grafikon esetében jól látszik, hogy július végén volt az a periódus, amikor Grönland felületének 40%-án olvadást mértek.

Két további grafikon, ami a Surface Mass Budget-el (Felszíni Tömeg Mérleg) kapcsolatos:


  



















   










     Az első a napi mérleget ábrázolja, a második a napi mérlegek összegét, vagyis az akkumulálódást.
Az elmúlt olvadási szezon a barna görbe, a kék már a szeptemberben kezdődött következő szezont jelenti, a piros pedig a rekord 2012-est.
     Ezekről a grafikonokról is érdekes dolgokat lehet leolvasni:
   - ha a barna görbéket figyeljük, lehet látni, hogy a napi mérleg 2015 szeptemberétől kezdődően egészen 2016 április-májusig pozitív volt, sokszor elérve, megközelítve  a napi 8 Gt-t, ami azt jelenti, hogy ennyivel növekedett aznap a felszíni jég tömege. Itt meg kell jegyeznem, hogy az SMB, a felszíni mérleg, a felszínen keletkező olvadás és fagyás közötti mérleg, és nincs benne a gravitáció okozta jelenség (calving), a szárazföld szélén az óceánba omló jégtömeg.  A TMB (Total Mass Budget) jelzi az össztömegmérleget, és ez negatív, de nem a felszíni olvadásnak köszönhetően, hanem jórészt a gravitáció miatt. Ez nem új jelenség, mióta a jégkorszakból jövünk ki, azóta tart és ennek is  köszönhető a folyamatos tengerszint emelkedés is.
   - érdekes, hogy az El-Nino miatt szokatlanul meleg téli időszakban (december-március) a napi mérleg is alacsony volt, alig egy párszor haladva meg a 4 Gt/nap mérleget, az előtte levő, majd utána következő pár hónap is magasabb értékekkel szerepel!
   - júniusban a görbe lement 0 alá és augusztus végére kapaszkodott fel ismét föléje. Ez azt jelenti, hogy ebben a 3 hónapnyi periódusban van csak negatív mérlegünk, ekkor olvad el több jég, mint amennyi havazással és visszaolvadással keletkezik.

- az idei olvadási szezonban az akkumulálódott SMB  +250 Gt volt!  Ez azt jelenti, hogy ennyivel több jég keletkezett, mint amennyi felszíni olvadással távozott!


     Ezeket a jelenségeket figyelembe véve más értelmet nyer a médiában hallott, látott grönlandi olvadás. Hiszen ha az időjárás okozta mérleget tekintjük, Grönland egyáltalán NEM OLVAD, ezt jelzi az idei 250 Gt felhalmozódott jég is.  A grönlandi jégveszteség kizárólag a meleg vizű óceánba kerülő jégből adódik.
  Tehát itt is, akárcsak a sarki, óceáni jégnél, az olvadásért főleg az óceán meleg vize a felelős és nem a levegő hőmérséklete! A fenti számok, grafikonok egyértelműen igazolták, hogy 2016-ban, az eddigi legmelegebb évben, az északi jég olvadásánál még mindig nem a levegő hőmérséklete a döntő tényező, hanem az óceánok hőmérséklete.
     Jogosan tevődik fel a kérdés, hogy ha az óceáni hőmérséklet ingadozási ciklusok (AMO, PDO) ugyanúgy követik egymást, ahogy eddig tették, akkor az milyen hatással lesz a jégre? Hamarosan megtudjuk, mert az AMO 40 éve növekszik és most a csúcsán vagyunk és hamarosan elindul lefele. A lefele tartó szakasz el is indult, ebbe egy kicsit belezavart az El-Nino, de ennek elmúltával az Atlanti-Óceán vize a lehűlési fázisba kerül és ez az elmúlt évekhez képest több jeget fog jelenteni északon!

Megjegyzések

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Ezt csak egy igazi diletáns írhatja . Sohasem volt kétséges hogy az óceánok hőmérséklete a mérvadó a légköri hőt először az óceánok veszik fel és azok szolgálnak mint kiegyenlítő faktor amikor az már nem tud mint egyensúlyozó hatás érvényesülni a telitettsége miatt és nem bír már elnyelni elég meleget ahhoz hogy a légkört stabilizálja akkor kezd el rohamosan melegedni a légkör addig persze a már megemelkedett óceáni hőmérséklet kifejti a hatását a jégolvadásban is már .most érkeztünk el erre a pontra a megfutásos Légköri melegedés időszakához amikor az óceánok már nem tudnak annyi hőt felvenni tehát a légkör hűmérséklete is kezd rohamosan növekedni .( Helló február március +1,6c )

    "Tehát itt is, akárcsak a sarki, óceáni jégnél, az olvadásért főleg az óceán felmelegedett vize a felelős és nem a levegő hőmérséklete! A fenti számok, grafikonok egyértelműen igazolták, hogy 2016-ban, az eddigi legmelegebb évben, az északi jég olvadásánál még mindig nem a levegő hőmérséklete a döntő tényező, hanem az óceánok hőmérséklete."

    Az a feltevás hogy most majd megindul egy lehűlés mert az egy ciklikus dolog ami a melegedés után lehűlést hoz és ez pont most fog bekövetkezni egy vágyálom és a mesék világába tartozik amúgy a grönlandi olvadás nagy mértéke alulról van ami a tengerszintemelekedésben is mutatkozik már az hogy most volt egy szezon ahol a felületi növekedés volt tapasztalható csak egy ideiglenes lokális jelenség az alapvető trend jégtömegben és olvadásban erősen és megállíthatatlanul negative

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az AMO és a PDO nem vágyálom, az egy létező ciklikus jelenség, amit tagadni nem lehet. Még a legelvetemültebb globális melegedés pártiak is ismerik ezeket.
      Ennek tagadása, illetve az a kijelentés, hogy Grönland alulról olvad, téged helyez olyan dilettáns pozícióba, akivel tárgyalni sem érdemes.
      Az sem fedi a valóságot, hogy "most hogy volt egy szezon". Grönlandon a legnagyobb felületi olvadást 2012 produkálta, és még abban az évben is a mérleg 0 volt.
      Neked az kellene legyen a vágyálmod, hogy tanulj meg helyesen írni, mert senki sem fog komolyan venni, zavaros fejtegetéseidről ráérünk azután tárgyalni.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019