Napi érdekesség - 24 - GISTEMP vs. RSS
GISTEMP vs. RSS
A woodfortrees.org honlap segítségével készítettem egy pár összehasonlító grafikont a 2 globális hőmérsékleti adatbázisról: a NASA Gistemp és a műholdas RSS értékeiről.
Az első grafikonon a 2 értéksor látszik 1979 és 2016 között, 12 hónapos átlagolással (simítással):
Mivel a 2 adatsor más más bázissal számol, célszerű a 2 bázis közötti különbséggel elcsúsztatni az
alsó értéksort, hogy összehasonlítható értékeket kapjunk:
Így már jobban összehasonlítható a 2 adatsor, és látszik, hogy a 2000-es évek elejéig többé-kevésbé megegyeznek, a szétválás, vagyis a gistemp felfele tolódása kb. 2003-tól kezdődik. Ez a szétválás jobban látszik, ha lineáris trendeket rajzolunk az értéksorokra:
Mit láthatunk a fenti grafikonon? 1979 és 2003 között a a globális hőmérsékleti anomáliák megegyeztek a NASA (földi állomásokból számolt) adatsora és a műholdas mérések adatsora között, ám 2003-tól a műholdak leállást mérnek, a NASA pedig folytatja töretlenül, megegyező ütemben, a melegedést.
Egy grafikon nem bizonyíték arra, hogy melyik a helyes adatsor, viszont ismerve a NASA szisztematikus módosítgatásait, illetve a mérőállomásos módszer pontatlanságait és a műholdas rendszer előnyeit (tökéletes lefedettség, időtálló adatsorok - nem havonta változó) az RSS adatsora áll közelebb a valósághoz.
A természetes ciklusok (AMO, PDO) szerint is a 30-40 éves melegedési periódus után egy 10-15 éves csúcsközeli plató, majd a fokozatos lehűlés következik. Ezt ellensúlyozhatják más természetes vagy emberi hatások. A következő évtized véglegesen pontot tesz majd a vitára, kiderül, hogy a CO2 szint-e a hőmérsékletet vezérlő jelenség, vagy inkább a természetes ciklusok hatása érvényesül.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése