Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

   Rátaláltam egy 2013-as cikkre ( https://globalwarmingsolved.com/2013/11/is-the-arctic-melting/ ) amelyben több régi sarki expedíció útvonalát tárgyalva megállapították, hogy 1979-ben ezen utak egyikét sem lehetett volna megtenni.   A cikkben a következő utakról tesznek említést: Region Route Date of voyage Description Canadian Arctic Northwest Passage 1819-1820 William Parry’s voyage to Melville Island Canadian Arctic Northwest Passage 1845-46 John Franklin’s last voyage Canadian Arctic Northwest Passage 1903-1906 Roald Amundsen’s Northwest Passage expedition Canadian Arctic Northwest Passage 1940-1942; 1944 St. Roch’s Northwest Passage expeditions Russian Arctic Northeast Passage 1878-1879 S/S Vega’s Eurasian circumnavigation Russian Arctic Northeast Passage 1933-1934 SS Chelyuskin’s voyage Russian Arctic Northeast Passage 1893-1896 Nansen’s Fram expedition     Ez már önmagában bizonyítja a sarki jég változékonyságát, azt, hogy

A globális átlaghőmérséklet


Az utóbbi időkben a média minden hónapban nagy hangon kürtöli szét, hogy az aktuális hónap az eddigi legmelegebb volt a globális hőmérsékletek alapján. Járjunk egy kicsit utána, hogy honnan származnak ezek az információk, kik és hogyan mérik a globális hőmérsékletet. 

Pontokba összefoglalva, be fogom mutatni:
-          azt 2 módszert és 2-2 intézményt, amelyek globális hőmérséklet adatok mérésével/számolásával és közzétételével foglalkozik
-          a módszerek különböző eredményeit
-          a mérőállomásos módszer hátrányait a műholdas méréssekkel szemben
-          a GISTEMP tudományosnak mondott módosításait és az ebből adodó zűrzavart és ellentmondásokat a saját hivatalos  adatain belül is.

A globális hőmérsékletet megállapítására két fajta módszer létezik:
a.)    a földi meteorológiai állomások adatait összegyűjtik, ebből számolnak igen bonyolult módszerekkel egy átlagot
Ezt a fajta mérési/számolási módszert a következő intézmények részesítik előnyben:

·         NASA: GISTEMP  projekt, 3 adatforrással dolgozik:  NOAA GHCN v3 (meteorológiai mérőállomások), ERSST v4 (óceáni adatok), és SCAR (antarktiszi mérőállomások)
·         University of East Anglia's Climatic Research Unit: HadCRUT4  adatbázis ( CRUTEM4  - meteorológiai mérőállomások + SST – vízfelületek hőmérséklete)
·         Több nemzeti meteorológiai intézmény tesz még közzé globális adatokat, mint pl. a japán JMA (Japan Meteorological Agency) de ők szintén a GHCN adatbázist használják.

b.)    műholdas szenzorokkal mért adatokból számolják ki a troposzféra alsó részének a hőmérsékletét.
Ezt a módszert a következő intézmények használják:
·         Remote Sensing Systems: RSS adatbázis
·         University of Alabama in Huntsville: UAH adatbázis
Érdekesség, hogy ezek az intézmények épp a NASA műholdjait használják, viszont a NASA nem számol illetve nem publikál ilyen jelegű adatokat. (http://fabiusmaximus.com/2015/06/15/missing-satellites-global-temperature-85912/).
A műholdak az AMSU (Advanced Microwave Sounding Unit) segítségével a mikrohullámú sugárzás különböző sávjainak vizsgálatával állapítják meg a hőmérsékletet, gyakorlatilag a Föld bármelyik pontja fölött.  
Mindkét módszerrel kapott hőmérsékleteket még egy-egy sor korrekción viszik keresztül, amíg a végső adatbázis publikálásra kerül.
Mielőtt elemezném a mérési/számolási módszereket figyeljük meg a négy intézmény által publikált adatokat az általam készített grafikonokon. Ezeken 1979-től napjainkig ábrázoltam a havi globális  hőmérsékleteket a 4 adatbázis adataival.  A kiindulási pont azért let 1979, mert attól a dátumtól állnak rendelkezésünkre műholdas mérési adatok.  Megjelenítettem 3 lineáris trendet is: pirossal a teljes időszakra, kékkel az 1979-1998 és zölddel az 1998-2015 vége időszakra. Azért választottam az 1998-as évet a töréspontnak, mert egyrészt az ábrázolt periódust így nagyjából 2 részre   osztottam: egy 19 éves és egy majdnem 18 éves szakaszra, másrészt, mert az AGW-pártiak és az AGW-szkeptikusok közötti vitában ez az év szerepel, mint a globális melegedés leállásának vagy kellassulásának időpontja.
A grafikonon feltüntettem a lineáris trend évszázadra kiszámolt értékét is. A grafikonok és a lineáris trendek helyes ábrázolását leellenőriztem a Woodfortrees.org interaktív grafikon készítő weblapon is, ugyanazt az eredményt érve el:
Mind a négy grafikonon az adatbázisok legfrissebb verzióját vettem figyelembe és a grafikon alatt feltüntettem a pontos forrást. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert sajnos mind a négy adatforrás elég jelentősen változik visszamenőleg is és egyik napról a másikra, annyira is, hogy trendeket változtatnak vagy akár fordítanak meg. Pl. A GISTEMP júniusi áttérése egy újabb verzióra (a vitában az ún. Pause-busting verzió), amellyel az általuk is mért lassulást visszagyorsítottak a régebbi szintre, eltüntetve a melegedés lassulását, illetve  az UAH áprilisi áttérése a 6-os verzióra, amely szintén jelentős különbséget mutat az előzőhöz képest és így jobban közelít az  RSS eredményeihez. Na de nézzük a grafikonokat:  


GISTEMP 1979-2015 szeptember, havonkénti adatokkal
Megj.: az értékek nem abszolút hőmérsékletben, hanem az 1951-1980 periódus átlagához viszonyított eltérésben (anomália) vannak megadva

Az adatok egyértelműek, jól látható és kiszámolható a hosszútávú lineáris trend, ami 1,58 °C/század az 1979-2016 időszakaszra, 1,21 °C/század az 1979-1998 időszakaszra és  1,19 °C/század az 1998-2016 intervallumra.


HADCRUT4 1979-2015 szeptember , havonkénti adatokkal
Adatforrás: http://www.metoffice.gov.uk/hadobs/hadcrut4/data/current/time_series/HadCRUT.4.4.0.0.monthly_ns_avg.txt
Megj.: az értékek nem abszolút hőmérsékletben, hanem az 1961-1990 periódus átlagához viszonyított eltérésben (anomália) vannak megadva

A HADCRUT többségében ugyanazokat a meteorológiai állomások adatait használja mint a GISTEMP, ami különbözik az a feldolgozási algoritmus, amivel a végső, kiszámolt értékeket megkapják, így nem meglepő, hogy a grafikon szinte teljesen megegyezik a GISTEMP grafikonjával, ahol különbség van az az 1998-2016 időszakra kiszámolt trend, ez  0,88 °C/század (A GISTEMP 1,19 °C/századához képest az utóbbi 18 évre).  Ez a különbség a már említett GISTEMP-es pause-busting korrekciónak   is köszönhető.
Ezt a tényt szokták felhozni az AGW (Anthropogenic global warming – Ember okozta globális felmelegedés) pártiak (John Cook: http://www.skepticalscience.com/print.php?r=255), hogy több intézmény, több algoritmussal ugyanazt az eredményt kapja, tehát  az adatok helyesek. Ne felejtsük: az alapadatok ugyanazok, a GHCN adatai, amelyek már eleve módosított adatok (a cikk második felében bemutatom ezt is) és ezeket módosítja tovább minden független intézmény hasonló végeredményt kapva.
Nézzük most két független intézmény műholdas méréseit:

 

RSS 1979-2015 szeptember , havonkénti adatokkal
Adatforrás: ftp://ftp.ssmi.com/msu/monthly_time_series/rss_monthly_msu_amsu_channel_tlt_anomalies_land_and_ocean_v03_3.txt


UAH 1979-2015 szeptember , havonkénti adatokkal
Adatforrás: http://vortex.nsstc.uah.edu/data/msu/v6.0beta/tlt/tltglhmam_6.0beta3.txt

Jól látható, hogy  1979-től napjainkig egyértelmű melegedés tapasztalható ezeken az adatsorokon is, igaz a trend valamivel kisebb mint a meteorológiai állomások adataiból számolt trend: 1,21°C/század az RSS és 1,12°C/század az UAH adatainál.
Viszont 1998 óta ezeken az adatsorokon a melegedés leállt, sőt az adatok lehűlést mutatnak (RSS:  -0,8°C/század és UAH:  -0,13°C/század). Jól látható még az utóbbi 3 év folytonos melegedése is de ezt ellensúlyozza a két kiugró El-Nino (1997-1998 és 2009-2010 ). Ami még megfigyelhető (és ezt sok klimatológus is hangsúlyozza), hogy a nagy El-Nino-k lépcsőzetesen emelik a hőmérsékletet. Jól látszik  itt is, hogy a 2000-es évek hőmérsékletei még ha a trend stagnálás vagy enyhe csökkenés is, magas szinten vannak az előző évekhez képest. Ezért lehet igaz egyszerre az a két látszólagosan egymásnak ellentmondó kijelentés is miszerint a legmelegebb évek mind az  utóbbi években fordulnak elő és az, hogy a 2000-es évek trendje negatív.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy mind a négy adatforrás jelentős melegedést mért/számolt 1979 óta (1,1 és 1,6 °C között), 1998 óta viszont megoszlanak az eredmények, a GISTEMP  1,19°C-a kisebb de továbbra is 1°C/század feletti melegedést mutat ki, a HADCRUT szerint a melegedési ütem a felére esett (0,8 °C), míg a műholdas  RSS és UAH egyenesen csökkenést mutat 1998 óta.
Ezek alapján ki lehet jelenteni, hogy az 1998-as évektől a melegedés nem gyorsul, hanem lassult (GISTEMP), jelentősen lelassult (HADCRUT) illetve csökkenés állt be (RSS és UAH) és a mért/kiszámolt értékek beleesnek abba a tartományba, amelyeket a korábbi, emberi tényező nélküli klímaváltozások alkalmával már sokszor megtapasztaltunk a múltban.
Látható, hogy a 4 intézmény/módszer más eredményeket adott, felmerül a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak a mérési/számítási módszereik, mennyire tükrözik a valóságot?
Ezért vizsgáljuk meg a továbbiakban egy kicsit közelebbről a GISTEMP módszereit, illetve a GHCN  meteorológiai mérőállomások által szolgáltatott adatok pontosságát.
A GHCN több ezer, a világot  területileg lefedő állomásból áll. Az alábbi ábrán látható elhelyezkedésük és élettartalmuk.


Forrás: Wikipédia


 Látható, hogy a legtöbb és legrégebben működő állomások az Egyesült Államok területén helyezkednek el. Az innen származó adatbázis az USHCN. Noha az Egyesült Államok területe csak 6,62 %-a szárazföldi területnek a globális GHCN-ben az USHCN aránya jelentős (jelenleg  30% fölött) és az évek folyamán állandóan változott, volt időszak még a közelmúltban is, amikor 50% fölött volt, tehát azok az adatoknak, ami alapján a globális hőmérsékletet kiszámolják, több mint fele az USA területén helyezkedett el. Ez felveti azt a problémát, hogy mennyire kezeli helyesen a globális hőmérsékletet számító algoritmus ezt a folyamatosan változó arányt.
Az EÁ mérőállomásainak aránya a globális mérőállomásokhoz viszonyítva .
Forrás:  http://wattsupwiththat.com/2015/09/27/approximately-92-or-99-of-ushcn-surface-temperature-data-consists-of-estimated-values/


1999-ben létrehoztak egy U.S. National Research Council bizottságot, azzal a céllal , hogy vizsgálja meg milyen állapotban van az amerikai meteorológiai mérőállomások hálózata. A bizottság (amelynek tagja volt többek között James Hansen is a NASA igazgatója, akinek a nevéhez a GISTEMP fűződik) kiadott egy jelentést “Adequacy of Climate Observing Systems. National Academy Press” címen (http://www.nap.edu/read/6424/chapter/1), amelynek egyik konklúziója az volt, hogy azonnali intézkedéseket kell hozni az állomásokon uralkodó állapotok javítására, mert a következő évek tudományos eredményei súlyosan kompromitálódhatnak ezen intézkedések elhalasztása esetén. (“Without immediate action to prevent the deterioration of some essential observing systems, the ability of the climate research community to provide over the next decade the objective scientific information required for informed decision making will be seriously compromised.”).
10 év elteltével a bizottság ajánlása ellenére sem javult a helyzet, ezért meteorológusok egy csoportja létrehozta 2009-ben a Surfacestations.org egyesületet, azzal a céllal, hogy feltérképezzék milyen állapotban vannak valójában ezek a mérőállomások. A 3 évig tartó dokumentálódás eredménye lesújtó lett. Az 1221 hivatalos USHCN állomásból 1007-et vizsgáltak meg és a NOAA minősítési rendszere szerint 5 osztályba sorolták őket.


A mérőállomások osztályozásának eredménye. Forrás: http://surfacestations.org/
A fenti grafikon magáért beszél: az első két osztályba, amellyel 1°C alatti pontossággal lehet mérni, az állomások csak 7,9%-a került (1,2% az első osztályba és 6,7% a másodikba). Az osztályozást független meteorológusok végezték el, a dokumentumok, leírások és fényképek elérhetők a  http://surfacestations.org/ címen.
A teljesség igénye nélkül néhány kép ezekből:




Forrás: http://surfacestations.org/


A fenti képeken látható, hogy az állomások nem teljesítik azt a minimális követelményt se, hogy min. 100 m-s távolságra helyezkedjenek el  mesterséges hőforrásoktól, látható, hogy közelükben parkoló, repülőtér, épületek, mobiltorony, forgalmas utak stb. helyezkednek el.
A két utolsó képen látható egy rossz körülmények között működő illetve egy megfelelő állapotban levő állomás mellékelve az általuk mért hőmérsékleti adatsorokkal. Felvetődik a kérdés, hogy, ha az amerikai állomások több mint 90%-a 1°C fölötti pontossággal mér és a globális hőmérsékleti adatok több mint 30%-át ezek az állomások adják, mennyire tekinthető pontosnak az ezen adatok alapján meghatározott globális hőmérséklet? Erre válaszolják az AGW-pártiak, hogy jó, de ezeket a nyers adatokat megfelelően módosítják/adjusztálják. Hogy hogyan és mennyire korrektül, ebbe most nem megyek bele, itt van egy pár cikk, ami ezzel foglakozik:
Folytassuk a nyers mérési adatok és a végső, elénk tart adatok közötti hosszú utat: nézzük hogyan jön létre a GISTEMP adatbázis. Az UHSCN adatokat a  globális GHCN-be integrálják, ehhez hozzáadják az antarktiszi mérőállomások eredményeit (SCAR) illetve az óceáni adatokat (a ERSST v4).
Ez utóbbi 2 adatforrás kiértékelését is elvégzem egy következő posztban, most csak röviden annyit, hogy megbízható óceáni adatokkal csak 1999-től az ARGO indulásától  lehet számolni, ez viszont nem akadályozza meg a “tudósokat”, hogy 0.1 °C pontossággal megmondják mennyivel volt melegebb most, mint pl. 1880-ban.
Eljutottunk odáig, hogy a GISTEMP rendelkezésére állnak, a Földet többé kevésbé lefedő hőmérséklet értékek. A továbbiakban lefedik a Föld felületét 2.5x3.5 fokos grid-el (ez egy kb. 300*400 km-es téglalap felület, rács, cella az Egyenlítő közelében, a sarkak felé csökken a területe)  és minden cellának kiszámolják az értékét az általa lefedett mérőállomások adataiból. Ez egy elég bonyolult módszer, a nyers adatok rengeteg módosításon mennek keresztül, egy sor matematikai modell módosítja őket, hogy egy olyan hőmérsékletet kapjanak, amelyek megfelelnek egy megállapított körülmény halmaznak. Csak egy példa: ha az adat reggel 7-kor volt mérve, akkor statisztikai adatokat figyelembe véve, bonyolult algoritmusokkal kiszámolják, hogy mennyi LEHETETT éjfélkor és mennyi délben. Ez csak egy a sok módosítás közül, összesen 6 ilyen korrekciót végeznek az adatokon, mire megkapják a végleges cellaértéket. Mivel az állomások nem fedik le egyenletesen a Föld felületét, nagyon sok cella lesz, ahol csak 1-2 állomás adataival számolnak és szintén rengeteg olyan cella van, ahol semmilyen adat nem áll rendelkezésre, sőt még a szomszédos cellákban sem. Ilyenkor interpolálással állapítják meg a cellák értékét. Ezt 1200 km-re is elvégzik, vagyis egy olyan cella is értéket kap, amelyiktől a legközelebbi (megbízható) mért adat 1199 km-re van. Így is lesznek üres cellák, mint ahogy az alábbi térképek mutatják:



GISTEMP cellák, 2015 szeptember 1200 km-es illetve 250 km-es interpolálással
Forrás: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/maps/

Az így kapott cellaértékeket átlagolják és ez az eredmény jelenti a globális átlaghőmérsékletet, amit naponta kiszámolnak és havonként átlagolva közölnek.
Ezt a módszert részesíti előnyben valami tisztázatlan OK miatt a NASA/NOAA páros a műholdas mérésekkel ellentétben, amelyek számos előnyökkel rendelkeznek, mint pl. a teljesebb lefedettség és a homogén adat-minőség.
Hogy mennyire változik a GISTEMP adatbázis a múltra visszamenően is, azt többen is észrevették, ezekből szemezgetek egy pár érdekes adatot:
Peter O’Neill 2011-től lementette a hivatalos GHCN és GISTEMP adatokat (https://oneillp.wordpress.com/2015/06/23/marseille-jan-1978/) és ezek 4 év alatti változásait dokumentálta egy grafikonon.
Pl. a Marseiile/Marignane-i állomás 1978 januárjában mért  átlaghőmérséklet 6.5 °C volt. Ez a nyers adat, ami kékkel jelenik meg a grafikonon és értelemszerűen nem változik az idővel. Nem úgy az adjusztált GHCNM adat (piros) és annak cellának a GISTEMP értéke, amelybe az állomás tartozik (fekete pont):


Az 1978-as januári átlaghőmérséklet változásai 2011 és 2015 között a GHCNM és GISTEMP adatbázisokban
Forrás: https://oneillp.wordpress.com/2015/06/23/marseille-jan-1978/


Mit olvashatunk le a grafikonról? Azt, hogy nagyon gyakran és nagyon drasztikusan változik a múlt hőmérséklete. Pl. a GISTEMP-nél láthatunk 5.2-es értéket (2014 végén) és 6.8-ast is (2014 közepén). Ez 1.4 °C fok különbség! Mi folyik itt? Joggal tevődik fel a kérdés, hogy tudományos korrekciók történnek vagy közönséges adathamisítás?
O’Neill blogán több mérőállomás adata fenn van, ezekből még 2 példa (Budapest és Prága, előbbinél kevesebb, de utóbbinál megint rengeteg maszatolás van):



 Annyit még a témáról, hogy ez csak egy hónap adata, ez jellemző bármelyik, a múltból kiragadott hónapra.
    Ezek után nem csodálkozunk Steven Goddard (https://stevengoddard.wordpress.com/) grafikonjain sem, ezek közül csak egy pár, kommentár nélkül:


GISTEMP 2001, 1880-2000: 0.6°C különbség

GISTEMP 2015,  1880-2000:  különbség majdnem 1.2°C ra nőtt.

A két grafikon egymásra téve. A módosítás jóval meghaladja a (zölddel és kékkel jelzett errorbar) hibát.
Forrás: https://stevengoddard.wordpress.com/2015/11/09/97-of-climate-scientists-base-their-research-on-fraudulent-data-from-nasa-and-noaa/


Végezetül vizsgáljuk meg azt a hónapról hónapra nagy nyilvánosságot kapó bejelentést, hogy “ez a hónap volt a legmelegebb…”. Ezt a NOAA/NASA páros szokta bejelenteni az általuk kiszámolt GISTEMP adatok alapján.
A fentebb közölt grafikonon (GISTEMP) és a hivatalos letölthető adataik alapján is látszik, hogy 2015 augusztusa se volt a legmelegebb augusztus, és szeptembere se a legmelegebb szeptember (figyeljük meg a GLB.Ts+dSST.txt  állományban, hogy 2015 szeptembernél 81-es érték szerepel (0.81 °C), míg 2014 szeptembernél 90, 2015 augusztus:81 és 2014 augusztus:82, 2015 május:79 és 2014 május:86, vagy 2015 március:90 és 2010 március:93).



GISTEMP adatbázis - 2015 november, forrás: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/tabledata_v3/GLB.Ts+dSST.txt

A bekarikázott 2015-ös hónapokról (Januárt kivéve) a NOAA Global analisys-ben kijelentették, hogy azok voltak a legmelegebb hónapok, pedig a saját, letölthető  adatbázisuk alapján ez nincs így.  
Sajnos a GISTEMP adatbázis visszamenőleg is nagyon gyakran változik, így megtörténhet, hogy a bejelentések időpontjában az adatok megegyeztek a bejelentett értékekkel, utólag viszont már nem.
Link: NOAA Global analisys - https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201509 , tetszés szerint kiválasztható az év és a hónap. Mind a Global analisys, mind a GISTEMP letölthető adatbázis a következő forrást adja meg:  “global land (GHCN-M version 3.3.0) and ocean (ERSST version 4.0.0) dataset”
Számoljunk egy kicsit:
Global Analisys 2015 szeptemberről: “The combined average temperature over global land and ocean surfaces for September 2015 was the highest for September in the 136-year period of record, at 0.90°C (1.62°F) above the 20th century average of 15.0°C (59.0°F), surpassing the previous record set last year in 2014 by 0.12°C (0.19°F).”
Tehát a 2015 szeptemberi anomália az 0.9 °C, 0.12°C-al meghaladva a korábbi 2014 szeptemberi rekordot. Ezek szerint 2014 szeptemberi anomáliája 0.9°C -0.12°C = 0.78°C.  Nézzük mit ír a Global analisys 2014 szeptemberéről:
“The combined average temperature over global land and ocean surfaces for September 2014 was the highest on record for September, at 0.72°C (1.30°F) above the 20th century average of 15.0°C (59.0°F).”
De hát egy évvel később nem 0.72-ről, hanem 0.78-ról írtak.  OK, nézzük mi van az adatbázisban: 0.9°C anomália.
Tehát a NOAA szerint: 2015 szeptember melegebb volt mint 2014 szeptember, ami 0.78-al volt melegebb az átlagnál, NEM, 0.72-vel volt melegebb az átlagnál, NEM, 2015 szeptembere   nem is volt melegebb 2014 szeptemberénél.
Táblázatba foglalva ezek a többszörös ellentmondások:

2015 szeptember értékei
2014 szeptember értékei
Kijelentés dátuma/forrása
Absz. érték
Anomália
Kijelentés dátuma/forrása
Absz. érték
Anomália
2015 okt./NOAA Global Analisys
15.9
0.9
2015 okt./NOAA Global Analisys
15.78
0.78



2014 okt./NOAA Global Analisys
15.72
0.72
2015 nov./GHCN adatbázis
15.9
0.81
2015 nov./GHCN adatbázis
15.99
0.9

A Global analisys a 20. század átlagához viszonyítja az anomáliát és megnevezi ezt az értéket, az adatbázis az 1951-1980 átlagához és nem nevezi meg ezt az értéket, ezért nem lehet kiszámolni az abszolút értéket. Ezért az adatbázis anomáliája nem összehasonlítható  a Global analisysben közölt anomáliákkal, viszont azt az ellentmondást jelzi, hogy egyik közlés szerint az egyik, míg a másik közlés szerint a másik év a melegebb.  Tegyük fel, hogy a 2015-ös adatok valósak, így akkor legyen helyes (zölddel a táblázatban) az 15.9 abszolút érték 2015 szeptemberre és így az adatbázisban található anomáliákkal kiszámolható az előző rekord év anomáliája (pirossal a táblázatban, 15.9+0.9-0.81).
Láthatjuk, hogy egy év elteltével 2014 szeptemberéről csak a NOAA hivatalosan közölt adataiban is 3 érték szerepel: 15.78, 15.72 és 15.99. Melyik a helyes?
Ugyanez lejátszható augusztusra, májusra és aki akarja, folytathatja, az adatok nyilvánosak.


2015 augusztus értékei
2014 augusztus értékei
Kijelentés dátuma/forrása
Absz. érték
Anomália
Kijelentés dátuma/forrása
Absz. érték
Anomália
2015 szept./NOAA Global Analisys
16.48
0.88
2015 szept./NOAA Global Analisys
16.39
0.79



2014 szept./NOAA Global Analisys
16.35
0.75
2015 nov./GHCN adatbázis
16.48
0.81
2015 nov./GHCN adatbázis
16.49
0.82

2015 május értékei
2014 május értékei
Kijelentés dátuma/forrása
Absz. érték
Anomália
Kijelentés dátuma/forrása
Absz. érték
Anomália
2015 jún./NOAA Global Analisys
15.67
0.87
2015 szept./NOAA Global Analisys
15.59
0.79



2014 szept./NOAA Global Analisys
15.54
0.74
2015 nov./GHCN adatbázis
15.67
0.79
2015 nov./GHCN adatbázis
15.74
0.86

Végezetül egy még hatalmasabb hiba/ellentmondás a NOAA Global Analisys részéről:
2014 a legmelegebb év: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201413
The year 2014 was the warmest year across global land and ocean surfaces since records began in 1880. The annually-averaged temperature was 0.69°C (1.24°F) above the 20th century average of 13.9°C (57.0°F)”. Vagyis 2014 globális átlaghőmérséklete 0.69°C+13.9°C = 14.59°C. (58.24°F)
Nézzük mint mondanak ugyanők az 1997-es évről: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/199713
The global average temperature of 62.45 degrees Fahrenheit for 1997 was the warmest year on record”.

 
Mennyi??? 62.45 °F (16.91°C ). Hiszen 2014-ben, a “legmelegebb” évben 58.24°F az átlaghőmérséklet!!!
Mondjuk a műholdas  mérések grafikonjain látszik, hogy 1997-1998 környéke volt a legmelegebb és íme került egy adat a NOAA/NASA  részéről is, amit ezt igazolja. Mi történt viszont a NOAA/NASA grafikonjaival, adatbázisával és kijelentéseivel? A választ a hozzászólókra bízom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések